Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

mint hasznára vannak a fatörzsnek, mely köré fonódnak. Például hány ezer és tízezer keresztyén theologiai könyvet írtak és adtak ki már a világon az evangélium első prédikáltatása óta, a melyek, természetesen, semmi többet és semmi jobbat nem tartalmaznak, mint maga az evangélium, és a melyek, ha holnap valamennyien elégettetnének, a keresztyénséget általában semmivel sem roszabb, sőt bizonyos pontokban lényegesen jobb állapotban hagynák. Sok, nagy tanulsággal írt olyan könyvben, melyek a maguk idején nagy port vertek föl, épen annyi értelmetlen, mint értelmes dolog található, és a legtöbb könyvben tömérdek a fölösleges és haszontalan fecsegés. Válaszd ki tehát a nagy könyveket, az eredeti könyveket, a nagy eszmék és a nemes szenvedélyek ősforrásait, és örömmel veszed észre, hogy milyen könnyen nélkülözheted az olyan pótló jellegű fecsegéseket, melyek amazoknak fényét épen annyiszor homályosították el, a hányszor emelték. Sokkal fontosabb dolog az egy ifjú theologusra nézve, hogy a görög újtestamentomot könyv nélkül tudja, mint hogy valamely újonnan megjelent prédikácziós könyvet jól ismerjen. Hiszen jó ezt is tudni, de nem ez az egy szükséges dolog, mert a legmagasabb keresztyén műveltségre nézve az ilyen ismeret könnyen nélkülözhető, míg a bibliával nem így áll a dolog. Fordítsd tehát szemeidet azon nagy könyvekre, a melyeken az emberi gondolkozás története és az emberi életszerencse változatai megfordultak. A politikában fordulj Aristoteleshez; a mathematikában Newtonhoz; a bölcseletben Leibnitzhoz; a theologiában üudworthhoz 1

; a költészetben Shakespearehez ; a természettudományokban Faradayhoz.3

Vess erős tekintetet nemkiváló emberekre is, kik bár a szellem vizsgálódás terén nem tudnak felmutatni semminemű értékesebb positiv eredményt, de hasznára voltak kortársaiknak abban a tekintetben, hogy tiltakoztak a nép minden rétege közt szélesen elterjedt tévelygés ellen, és mert az embereket következetesebb gondolkodásra és cselekvésre vezették. A francziák között Voltaire, a skótok között Hume Dávid3

tartoztak az emberek ezen osztályához. De természetes dolog, hogy mikor komolyan vágyakozol arra, hogy benső ismeretséget köss a gondolat és tett világában élt mindezen nagy eredeti gondolkozókkal és feltalálókkal : fájdalmasan kell igen gyakran érezned, hogy tanulmányaid elején nem vagy képes őket mindig megérteni ; lépcsőfokokra van szükséged, melyeken fölhágva foghatsz csak kezet ezen mennyei alakokkal; és ezen lépcsőfokok a kis könyvek. Ne vesd meg azért a kis könyveket sem, mert az ismeret nagy erőssége felé útadba eső vonalak azok, melyeket nem helyes átlépni. Ellenkezőleg, ha például nyelvet tanulsz, inkább egy kis , mint valamely nagyterjedelmű nyelvtant végy elő, és mi-1 Cudworth Rudolf hittudor, cambridgei egyetemi tanár és lelkész, a XVII. század legnagyobb angol theologusa (1617—1688.). Cs. L. 2 Hírneves angol természettudós, az elektromosság terén nagy feltaláló (1791—1867.). Cs. L. 3 A legnagyobb skót bölcsész (1711—1776.). előtt bemerülnél a nyelv élő physiologiájának teljes szövevényébe, ismerd meg szigorú pontossággal annak alapdolgait, anatómiáját, csontozatát és összes szilárd alkatrészeit. Ez nehéz dolognak fog először látszani, de sok későbbi fáradságtól megment tégedet. De míg ezen kis könyveket teljesen áttanulmányozod, óvakodjál annak kapkodva való olvasásától. Vannak bizonyára olyan dolgok, melyeket csak kapkodva kell elsajátítani, de ezek nem a legjobb dolgok és nincsen bennük kulturális elem. A kapkodás pusztán mechanikus működés, melyet egy okoskodó lénynek szégyenlenie kellene. De bármilyen gyakran teszik is, ez a kapkodás végre is ritkán szükséges, és különösen azok szeretnek hozzá fordulni, a kik nem tudják, vagy a kik nem akarják megtanulni, hogy miképen gondolkozzanak. Én, ellenkezőleg, azt tanácsolom a tanuló ifjaknak, hogy, a mennyiben csak lehetséges, gondolkozzanak, mielőtt olvasnak, vagy legalább az alatt, a míg olvasnak. Ha egy kis fejtörés után magadtól ki tudod találni, hogy egy háromszögnek három szöglete miért egyenlő, és a dolog természeténél fogva egyenlő is tartozik lenni két egvenszöglettel: több jót tettél okoskodó képességeddel, mint ha puszta kapkodással könyv nélkül is betanultad volna Euclides mind a tizenkét könyvének mértani bizonyítgatásait. További tanácsom a könyvekre vonatkozólag az a tanuló ifjakhoz, hogy, a mennyire csak tehetik, rendszeresen és az időrendre ügyelve olvassanak. Rend nélkül a dolgok nem függenek össze az elmében, és a legtermészetesebb és legtanulságosabb rend a fejlődés és a növekedés rendje. Olvasd el például Plutarch nagy életrajzait időrendi következésben Theseustól le Cleomenesig és Aratusig, s emlékezetedben sokkal élénkebb képe fog állani a görög történelemnek, mint a minőt bármely más, e tárgyról szóló könyvből is nyerhetsz. De természetesen sem ezen, sem semmiféle más szabályt sem lehet mindenesetre kivétel nélkül alkalmazni. A rendszerben való olvasás alól kivételt alkot mindjárt a más rendszer iránti előszeretet is. Ha erős természeti vonzalmat érzesz arra, hogy megismerkedjél a történelemnek valamely külön korszakával : mindenesetre ismerkedjél meg azzal, de ismerkedjél meg mélyrehatólag és teljesen. Egy lánczszem, erősen megragadva, természetes összeköttetés útján, sorról-sorra a többi lánszszemre vezet át. A mint egyik kedves pontról a másikra haladsz át, szükségét fogod érezni, hogy azokat valamely szoros időrendi sorozatba kapcsold össze. Általános tájékozódás czéljából alkalmilag megengedhető a kapkodva olvasás bizonyos módja; de ez csak akkor alkalmazható, ha az elmének pihenésre, vagy valamely rögtönösen kellő ismeretre van szüksége, melynek aztán nincsen is semmiféle nevelő hatása. Az ilyen olvasás pedig, melyre korunkban oly sok alkalom csábít, inkább ártalmas, mint hasznos az elmére nézve. A tizenhatodik és tizenhetedik század nagy tudósai előtt nem állott oly sok könyv, a mennyi mi előttünk áll, de a menynyivel rendelkeztek, azoknak jó hasznát is tudták venni. A válogatatlanul mindent összeolvasás hasonlít a kis 91*