Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-30 / 44. szám

mosításának a kérdése. Jánoska az államosítást törvénytelennek tartja, mivel az — szerinte — presszió alatt jött létre. Az ügy megvizsgálására kiküldött bizottság elnöke: Szentiványi azonban kimutatja, hogy az államosítás szükséges, mivel az egyház iskoláját nem volt képes fentartani. Igaz, hogy a mikor ott az államosítás felett határoztak, csendőrség is ki volt rendelve, de nem azért, hogy pressziót gyakoroljon, hanem hogy a rendet fentartsa, mivel az államosítás ellenei oly izgalmat keltettek, hogy kitöréstől lehetett tartani. Többek hozzászólása után az egyházegyetem az államosítást kimondotta. A feketelehotai ev. iskola államosítását azonban, kellő indok hiányában nem engedélyezte: .Jánoska ismét szólni akart, de a közgyűlés nagyrésze ez ellen tiltakozott. Jánoska erre kijelenti, hogy miután ő szólásszabadságában korlátozva látja magát, önként eláll a szótól. Az elnök Jánoska esperesnek azt az inszinuációját erélyesen visszautasítja. A csütörtöki gyűlésen a napirend előtt Kubinyi Géza szólal fel s a jövőre nézve a gyűlés ügyrendjének előre való megállapítását tartaná szükségesnek, mivel így az egyes ügyek tárgyalásának ideje ismeretessé lenne s nem járna úgy senki, mint ő, a ki a rőcei iskola államosításának kérdéséhez hozzá akart szólni, de mivel a kérdést váratlan időben tárgyalták le, azt nem tehette. Az elnök kijelenti, hogy az ügyrend mindég előre meg van állapítva, a mennyiben az az előértekezleten rendesen szóba hozatik. A közgyűlés részvétét jelenti ki Sembery Imre honti esp.-felügyelő elhunyta felett, kit a gyűlés napján temettek. Az egyetemes könyv- és levéltárról szóló jelentés kapcsán Podnamiczky Géza báró fölemlíti, hogy Zichy Mihály régebben egy szép Luther-képet ajándékozott az egyházegyetemnek, s indítványozta, hogy kérjék meg az illető festőművészt, hogy annak sokszorosítását az egyháznak engedje meg, s másítsa meg azt a határozatát, a mely szerint az csak halála után történhetnék meg. A gyűlés lépéseket fog tenni az iránt, hogy Zichynek remek szimbolikus képe, a mely azt a jelenetet ábrázolja, a mikor Luther a wartburgi várban a kisértő csábításait visszautasítja, a szerző engedélyével sokszorosítható s terjeszthető legyen. Tudomásul vette a közgyűlés azt a jelentést, hogy a gróf Teleki-Rótt Johanna-féle 35 frtos ösztöndíjat a mult évben 60 tanulónak kiosztotta. Egy kis vita támadt azután a fölött, hogy vájjon a számadásokat a számvevőszék vagy a pénzügyi bizottság vizsgálja-e meg? Haviár, Gyurátz, Szentiványi és dr. Zsigmondy felszólalásai után a számadások megvizsgálását a számvevőszék hatáskörébe utalta, s felhívta a pénzügyi bizottságot és a számvevőszéket, hogy az egyház háztartásáról szabályrendeletet dolgozzanak ki. A közgyűlés elfogadta ezután azt az előterjesztést, a mely szerint az államsegély a jövő esztendőben a mult évi kulcs szerint osztassék ki, csupán az egyet, theol. akadémia fog 4000 frt helyett 5000 frt segélyben részesülni. A 100 szegény lelkész segélyezésére szolgáló 10.000 frt kiosztását azonban a segélybizottság addig, a míg a kongruatörvény életbe lép, függőben fogja tartani. Pénteken délelőtt III. Béla király hamvainak temetése miatt az egyházegyetem nem tartott ülést. Délután azután folytatták a tárgyalásokat s be is fejezték. A harmadnapi ülés folyamán dr. Zsigmondy Jenő egyet, főjegyző előadja, hogy a különböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulok között a gyermekek leendő vallására nézve kötött egyezségeknek a lelkészekkel való közlése tárgyában tavaly a miniszterhez fölterjesztés tétetett, de a miniszter azt elutasítólag intézte el. Veres János orosházi esperes-lelkész kéri a közgyűlést, hogy az ügyet még egyszer terjeszszék fel a miniszterhez; a gyűlés azonban elállt ettől. Hosszabb vitát idézett elő a tanítók korpótlékának a kérdése. Veres J. esperes felhoz eseteket, a hol a kormány a korpótlék megadását megtagadta. Elismeri, hogy ennek az is lehet az oka, hogy egyes egyházak vagyon-kimutatásaikat hiányosan szerkesztik s a kormány nem szerezhet elég tájékozottságot az iskola anyagi helyzete felől, de másrészről maga az idevonatkozó törvény is hiányos; indítványozza azért, hogy az egyetemes gyűlés ennek a törvénynek a revízióját kérelmezze. Zsilinszky beismeri, hogy az erre vonatkozó törvény hiányos, de most erre nézve semmit sem lehet tenni; különben megnyugtatja a közgyűlést, hogy a tanügyi kormány azon a 70 ezer frton felül is, a mely e célra contemplálva lett, hajlandó a korpótlékot azoknak az egyházaknak megadni, a melyek azt fizetni nem tudják. Baltik püspök indítványára azután a közgyűlés elhatározta, hogy a minisztériumhoz fölirat intéztessék, melynek szerkesztésével a főjegyző bizatik meg, kinek a fölterjesztés támogatására a püspökök szolgaitatják a konkrét eseteket. A korpótlékra vonatkozó törvény revíziójának kérdését pedig véleményadás végett a jogügyi bizottsághoz tették át. Több kisebb ügy elintézése után a gyűlés f. hó 21. d. u. 3 órakor végett ért. (P.) A dunamelléki református egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vége.) A középiskolai bizottság jelentése kapcsán tárgyaltatott a kultuszminiszternek az Erzsébet királyné gyászünnepélye és gyászistentisztelete ügyében kelt leirata. Miután egyházunkban évenként ismétlődő gyászistentiszteletek nem tarthatók, a közgyűlés azt határozta ebben a dologban, hogy Erzsébet királynéról mindig a tanévet megnyitó ünnepélyen történjék megemlékezés. A keddi ülésen Kovács Albert referálta az egyházi épületek biztosítása kérdését. E felett elég hosszas vita indult meg, a melyben főként a kölcsönös biztosítás elvét hangoztatták s végre ez ügy tanulmányozása végett egy bizottságot küldöttek ki, az elnökség ^ elnöklete alatt Koncz Imre, Bocsor Lajos, Karap Ferenc. Ádám András, Kovács Albert, Szilassy Aladár és dr. Nagy Dezső személyében. Ezután az egyházmegyék jegyzőkönyvei által a kerületre felterjesztett kisebb ügyeket, főként pedig a lelkészi és a tanítói díjlevelek módosításait tárgyalta a közgyűlés A f. baranyai jegyzőkönyv panaszosan emlékezvén meg a nagyszámú kitérésekről, a melyeknek oka a legtöbb esetben az egyházi terhek viselhetetlensége: a közgyűlés felterjeszti a dolgot a konventre s sürgősen kéri a teherleszállítás végett a tőkesegélyezés megkezdését. Zeke Lajos siklósi lelkésznek, a borlukma megváltása ügyében hozott egyházmegyei határozet ellen beadott felebbezését a közgyűlés, tekintettel Baranya kritikus viszonyaira s a terhek viselhetetlenségére, elutasította. Ugyancsak elutasjtotta a közgyűlés Nagy Kaszap József szeremlei tanító azon kérését, hogy az egyház által egyelőre beszüntetett harmadik tanítói állás jövedelméből, tekintettel megszaporodott teendőire, kárpótlást kapjon. Kimondotta azonban a gyűlés, hogy e harmadik tanítói állás jövedelmét a szeremlei egyház kizárólag csak iskolai célokra használhatja fel. Ezután a mindszent-bogádi, a haraszti, a laskói, a rákospalotai lelkészi, továbbá az újvidéki, pacséri, rákospalotai, a sósvertikei, az ipacsfai, dráva-palkonyai, nagypeterdi, törteli.