Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

nem számítva a könyvekben és érmekben adottakat, kapott a mult tanévben Rudapest 500, Halas 210, Kecskemét 2527, Nagykőrös 1280, Gyönk 37 frt 94, Kunszentmiklós 1017 frt 99 krt. A tanulmányi rendre nézve utasította a közgyűlés a gimnáziumokat, hogy szorosan a konventi tantervhez tartsák magokat. Az okleveles tanárok számának emelkedését örvendetes tudomásul vette a gyűlés; Budapestet, Gyönköt és Kunszentmiklóst azonban utasította. hogy tanárai létszámát a törvénynek megfelelőleg egészítse ki s általában arra utasította gimnáziumainkat, hogy az okleveles tanárok számát lehetőleg szaporítani igyekezzenek. Tudomásul vette a közgyűlés Budapesten Szekeres Albertnek és dr. Horváth Cyrilnek, Halason Bartek Lajos nak, Kecskeméten Junker Lászlónak és Farkas Kálmán vallástanárnak rendes tanárokul történt megválasztatását, továbbá Budapesten dr. Vásárhelyi Józsefnek, Kecskeméten Biró Lászlónak, Német Bélának, Nagykörösön Olasz J.-nek, Gyönkön Elekes Imrének, Kunszentmiklóson Kiss Ödönnek helyettes tanárokul alkalmaztatását és végül Szép Lajosnak a kultuszminiszter által a nagykőrösi gimnáziumhoz rendes tanárul kineveztetését. A tanárok mellékfoglalkozására nézve kimondotta a közgyűlés, hogy a miniszteri leiratban a tanári állással inkompatibilis mellékfoglalkozásokról a tanárok mondjanak le; azok pedig, a kik megengedett mellékfoglalkozásokkal bírnak ugyan, de azokra nézve az igazgató-tanácstól engedélyt nem kértek, e foglalkozásoktól tiltassanak el. Francia Kiss Károly és dr. Rupp Kornél budapesti ref. főgimnáziumi tanárok Algebráját, illetve Magyar írásbeli feladatok című művét a közgyíílés a használható tankönyvek sorába felvette. Utasította a gyűlés az igazgatókat, hogy április 11-két mindenkor iskolai ünnepélylyel üljék meg. Kimondotta továbbá a gyűlés, hogy az államsegélyben részesülő gimnáziumoknál a tanárok száma s fizetése akkor fog kiegészíttetni a szerződésekben foglalt követelmények szerint, a mikor az illető iskola a teljes államsegély élvezetébe lép. Budapest tanárainak korpótlékát visszamenőleg is megadta s ez ügyet a kerület a konventre terjeszti fel, azzal az indítványnyal, hogy e méltányos eljárás minden gimnáziumra nézve kötelezőnek mondassék ki. Az idegen intézetekben tanuló ref. növendékek hitoktatásának ellenőrzésére az esperesek utasíttattak s köteleztettek ez ügyről minden évben jelentést tenni a középiskolai szakosztály elnökéhez. Végül Tóth Lajos zentai és Major Károly zombori állami gimn. tanároknak köszönetet szavazott a gyűlés az intézetükbe járó ref. növendékek ingyenes hitoktatásáért. (Folyt. köv). Tudósító. A dunamelléki ref. egyházkerület egyházi értekezlete. Egyházkerületünk, a közgyűléssel kapcsolatosan f. hó 17-én, d. u. 4 órakor tartotta meg értekezletét Budapesten a ref. főgimnázium nagytermében, Szilassy Aladár elnöklete alatt. Ez immár ötödik értekezlete volt kerületünknek, s az az érdeklődés, a mely a megjelentek nagy számában s a tanácskozásban való élénk részvételben mutatkozott, bizonyságot tett a felől, hogy azok az eszmék, a melyeket az értekezletek megpendítettek s azok a munkák, a melyeknek népszerűsítését célozzák: mind szélesebb körben tetszésre találnak egyházkerületünk lelkészei s egyházuk iránt érdeklődő világi tagjai között. Egyházkerületi gyűlésünknek majdnem minden tagja részt vett az értekezleten, sőt a vidékről is többen bejöttek, hogy azon részt vehessenek. Világi férfiaink sorában ott láttuk Szilágyi Dezső főgondnokot, gróf Teleky Józsefet, Vécsey Tamást, Ádám Andrást, Hegedűs Istvánt, Ballagi Aladárt, Benkő Gyulát, Kasszay Istvánt; sőt még Dunántúlról is volt egy vendége értekezletünknek az ősz, patriarkális Kutassy Ferenc mezőkomáromi lelkész személyében. Az értekezletet közének s utána Baksay Sándor alelnök remek imája nyitotta meg. Majd Szilassy Aladár üdvözölte a szép számban megjelent érdeklődőket s tett jelentést a megelőző napon tartott választmányi ülésről. Szőts Farkas titkári jelentésében az értekezletek által támasztott mozgalmakról emlékezett meg, a melyek, ha még eddigelé nem mutathatnak is fel azonnal szembetűnő sikert, de örvendetes jelei mindenesetre a pezsgésbe indult egyházi életnek. Az értekezletek az egyházmegyékben is rendszeresen szerveztetnek s némely egyházmegyében több parcialis értekezlet is tartatik. Ezek az értekezletek egymásután veszik át s fejlesztik tovább, az elsőben csak a »Prot, Egyház és Iskolai Lap«-ban hangoztatott, majd a kerületi értekezlet által felkarolt eszméket; viszik azokat be a gyakorlati életbe, a melyen már eddigelé is meglátszanak azok üdvös hatásai. Ily üdvös hatása az eszméknek az, hogy a közgondolkozás kezd keresztyéniebbé lenni s ma már a vallás és egyház iránt még oly körökben is érdeklődés tapasztalható, a melyek azelőtt teljesen közömbösek voltak. Lelkészeink éizik, látják, hogy a munka korában élünk s tennünk, dolgoznunk kell, ha őseink hagyatékát becsülettel meg akarjuk őrizni. Világi férfiaink kezdenek érdeklődni egyházunk ügyei s a vallásos kérdések iránt s az egyházi tisztségek betöltése körül is mindinkább kezd kialakulni az a meggyőződés, hogy nemcsak a név, állás és vagyon veendő figyelembe, hanem az egyházias érzés s a keresztyéni jellem is. A közgondolkozás ez örvendetes átalakulásából foly aztán, hogy a keresztyéni belmisszió mezeje mind többtöbb buzgó munkást nyer, s ma már nemcsak a fővárosban folyik a nemes egyháztársadalmi munka, hanem künn a vidéken is, s egymásután alakulnak az ifjúsági és konfirmáltak egyesületei, énekkarok, olvasó-egyletek, nőegyletek. így, míg ezelőtt öt évvel csak egy ifjúsági egyesület, a budapesti állott fenn, ma már van ilyen a vidéken 32, s az evangélium ma már nemcsak a szószékről hangzik, hanem a felolvasó asztalok mellől is. Legintenzívebb azonban a keresztyéni munka a fővárosban, hol a ref. ifjúsági egyesület, a Lorántffy-Zsuzsánna egylet s a Nagypénteki társulat igazán megtartó munkát végeznek a lelkes s keresztyéni lelkületű vezetők: Szilassy Aladár és neje, Hegedűs Sándorné, Szabó Aladár és Kiss Aron elnöklete alatt. A budapesti ref. ifjúsági egyesület hetenként több összejövetelt tart s gondoskodik mind a studensek, mind az iparos ifjak lelki szükségleteiről. A Lorántffyegvlet, azonkívül, hogy varró-óráin bibliát olvas, felkeresi a testi, lelki nyomorultakat a külvárosok legszennyesebb fészkeiben is s a félig elvadult, vallásról, Istenről, Krisztusról még nem is hallott gyermekeket gyűjtögeti össze vasárnapi iskoláiba s tanítja őket a Krisztus megváltó evangéliumán kívül olvasásra, éneklésre és kézimunkára. Mind élénkebbé lesz a vallásos iratok terjesztése is. A kolportázs nincs ugyan még szerezve, de lelkészeink, tanítóink közül mind többen vállalkoznak a »Koszorú* füzetek, a »Hajnal«, a »Kis Tükör«, a »Téli Üjság*, az »Orömhír«, az »Evangélista«,a»Szövétnek« terjesztésére. Az evangéliumi szellemű lapocskák e megszaporodása is örvendetesen tanúskodik a mellett, hogy a Bethesda tava megpezsdült s hogy a gyógyulás, az előrehaladás útján vagyunk. Az örvendetes dolgokról értesítő titkári jelentés tudomásul vétetett s kimondotta az értekezlet, hogy az egyházi értekezletek szervezését szükségesnek és üdvösnek