Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-16 / 42. szám

ugyanis attól tart. hogy e templom építése s a német prot. misszió szervezése véget vet az európai keresztyének felett gyakorolt francia, azaz pápás protektorátusnak. A klerikális lapok tehát fújják a harci riadót; a pápa pedig enciklikában jelenti ki, hogy ő protektorul csak Francia­országot ismeri el. A német császár azonban ezzel mitsem törődik, hanem halad azon az úton, a melyet az ő zseniá­lis esze jónak lát. * Vallásos gyilkosság. Egy sajnos eset történt nem rég Georgiában, az Egyesült-Államok egyik államában. Ugyanis, Fletcher néger származású congregationalista lel­készt, Gimley városkában, a hol az alakuló congregationalista egyház szervezése végett jelent meg, megölték. A gyilkos az ép prédikáló lelkészt az ablakon keresztül lőtte agyon. Az orgyilkost, a ki szintén néger és methodista vallású, rögtön elfogták. Ismeretes dolog, hogy sok néger lelkész és hallgatója szerfölött gyűlöli a fajukbeli, de náluk kü­lönb és tisztább életű egyéneket. (Cs.) * A világ nyelvei. Egy angol nyelvtudós legújabb kimutatása szerint a világon 860 teljesen különböző nyelv és 5000 dialektus van. Az önálló nyelvek közül Európára 85, Afrikára 114, Ázsiára 123, Amerikára 417, az Óceá­niára pedig 117 nyelv esik. Igen feltűnő, hogy az Óceá­niában, az egymáshoz igen közel fekvő szigeteken, egy­mástól teljesen különböző nyelvek fejlődtek ki. * A vegetarianizmus mint vallásos szekta. Mrs. Robinson a vegetarianusokat egy egyházzá akarja alakítani. Az új egyház tagjai vasárnaponként összegyűl­nének, hogy felvilágosítsák a húsevőket azon igazságok felől, a melyek Mrs. Robinson szerint minden vallásnak alaptételei. Csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mely bibliai lókusokból fogja Mrs. Robinson levezetni vallása (?) tételeit?! * Egy anglikán püspök határozott föllépése. Köztudomású dolog, hogy az anglikán egyház belső bé­kéjét nagyon felzavarták a rilualisták. a kik a reformá­ciókor elvetett római egyházi szokásokat újra be akarják csempészni az egyházba. így pl. a misézést, Mária és a szentek tiszteletet, a fülbegyónást stb. A püspökök igen ritkán és félénken emelik fel tiltó szavukat a visszaélé­sek ellen. Legalább ritkán hallani tőlük oly kemény sza­vakat, mint a hogy legújabban a gibraltári püspök kikelt a fölbegyónás ellen. Pásztori levelének ez a része így hangzik : »Bármi legyen személyes vélekedésünk a fülbe­gyónás viszonylagos értékéről, de ha hívek és loyalisok akarunk lenni saját egyházunkhoz, bizony nem lehetünk rajta, hogy újra fölelevenítsük azt a rendszert, mely közép­kori és római eredetű és egvátalán nem irásszerű és a melyét egyházunk elvetett, azon keserű gyümölcsök miatt, a miket az egyéni, a családi, a társadalmi és nemzeti élet terén az termett. A mely miatt mi sem akarhatjuk újra behozni, még ha bölcsebbek volnánk is annál az egyháznál, melynek hitét valljuk s a mely hitvallás szerint való életre magunkat ünnepélyesen leköteleztük. Biztosak lehetünk a felől, hogy az angol nép sohasem fogja e gyakorlat újraélesztését eltűrni, ha túl lépünk azon gondosan meg­vont határon, a melyet a mi egyházunk bölcsen és gyer­mekei iránt való szeretetből megállapított. A szertartások szaporítását még eltűri; és ha hozzá szokik, talán többre is fogja becsülni a diszes istentiszteletet az egyszerűnél. De a fülbegyőnás ellenkezik a természetével. Ösztönsze­rűen irtózik tőle. Az angol tartózkodó, büszke, független, önálló és férfias nép, s nemzeti nagyságunkat is e tulaj­donoknak köszönhetjük. Sohasem fogja tehát magát alá­vetni egy oly rendszernek, mely azt követeli, hogy nejeik és leányaik egy férfi füleibe mondják titkos bűneiket, személyes és családi életük legszentebb titkait. Az angol nép sohasem fogja ismét nyakára venni azt a jármot, melyet az elődök elhordozhatlannak találtak.« (Cs.) * XIII. Leo pápa magánvagyonáról a következő­ket írják a római lapok: Egyetlen pápa sem kapott soha annyi ajándékot, mint XIII. Leo, a ki ahhoz is ért, hogy mindezeket együtt tartsa, hogy aztán halála után nevét viselendő külön múzeumot képezzenek. íme, ezeket az ajándékokat kapta : 28, a legértékesebb drágakövekkel ki­rakott tiarát, 319 remek ékszerekkel díszített keresztet, 1200 drb. arany és ezüst kelyhet, 81 gyűrűt, a melyek közül csak a szultán ajándéka magában 500,000 lira értéket képvisel, továbbá egy nagy gyémántot, mely a transvaali elnöknek, Krügernek az ajándéka, a melyet 20 millió lirára becsülnek ; 16 pásztori botot aranyból, kirakva a legér­tékesebb drágakövekkel; 884 ostensoriumot aranyból és ezüstből; 7 drb arany és ezüst szobrot s végül még vagy ezer másféle műtárgyat. Aligha tévedünk tehát, ha mind­ezen tárgyak értékét legalább 50 millió lirára teszszük. A mi ezen felül a készpénzt illeti, a melyet Leo összeszedett, s aranyban a különböző bankokban elhelyezett, ez is aligha marad mögötte a IX. Piustől megtakargatott 40 milló lírának. Szegény pápa ! (Debr. Pr. L.) Pályázat. A késmárki ágost. hitv. evang. kerületi lyceumban rendes vallástanári állásra pályázat, hirdettetik. Teendői: a) a lyceum összes osztályaiban az ágostai hitvallású evangélikus vallástannak tanítása, az egyetemes egyház tanterve szerint; b) a lyceumi protestáns tanuló ifjakkal a vasárnapi istentisztelet tartása és egyéb iskolai emlékünnepélyeken a szónoki teendők végzése; c) a tanuló ifjúság vallásos erkölcsi életének lelkipásztori vezetése. A tanszék évi javadalmazása 1000 frt törzsfizetés és 240 frt lakbér. Azon időtől kezdve, mikor a mi tanintézetünk álla­milag segélyeztetni fog, ezen tanszék évi javadalmazása ugyanaz lesz mint a többi rendes tanároké. Pályázhatnak hivatalban levő ágost. hitv. evang. lelkészek és vallástanárok. A pályázni kívánók végzett tanulmányaikra, tanári vagy lelkészi képesítésökre és eddigi szolgálatukra vonat­kozó, okmányokkal felszerelt kérvényeiket folyó 1898. évi november hó első napjáig a késmárki evang. lyceum fel­ügyelőjéhez, tek. dr. Schwarz Károly úrhoz küldjék el. Késmárkon, 1898. évi szeptember hó 20-án. Grósz Ernő, 3—3 a lyceum igazgatója. Felelős szerkesztő : Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents