Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-16 / 42. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztősig: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor Jeönyvkereshedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 Jer ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 30 kr. Parciális nyugdíj- és gyámintézetek. Három egyházkerületnek a legközelebbi egyetemes konventhez, theologiai tanári nyugdíjintézeteik biztosítása végett intézett segélykérése és a tiszáninneni egyházkerületnek legközelebbi gyűlésén tárgyalt ker. gyámintézeti ügye adott alkalmat, hogy a címül írt kérdés felett egy keveset gondolkozzunk. Több, mint két évtizede már annak, hogy ev. ref. egyházunk lehetőleg minden alkalmat megragad a mi, külön történeti fejlődéseken felépült, öt egyházkerületünknek minél szorosabb s bensőbb egyesítésére. Zsinati törvényeink, a konvent, ev. ref. országos közalap, egyetemes lelkészi gyámintézet stb. mindezek előmozdítják az egyesítés, az összeforrasztás feladatát. És minthogy e művelet e sajátos viszonyoknak lehető kímélésével, az egyetemes egyház erősödését van hivatva előbb vinni, a mily örömmel látunk minden efféle, de nem erőszakos törekvést, épen oly kevéssé helyeselhetjük, vagy legalább rokonszenvvel nem kísérhetjük az ellenkező célra munkáló jelenségeket. Ilyen jelenség p. o- az is, hogy mind az öt egyházkerületnek theologiai akadémiája levén s legalább négy nem bírván elég fedezettel a maga költségvetésében arra, hogy theol. tanárainak megfelelő nyugdíjat biztosítson, a konventtől a végre kórt már három ós fog kérni a negyedik is segélyt, hogy a maga intézeténél működő tanárok számára illő nyugdíjat biztosítson. Tehát, ha a konvent a kért, vagy egyáltalában adható segélyt megadja, lesz öt theologiai tanári külön nyugdíjintézet, melyek közül a legnépesebb hat, a legkevésbbó népes négy taggal fog bírni. Nem szándékunk azt hangsúlyozni, hogy ily kevés tag-szám mellett egy nyugdíjintézet csak igen nagy tőkével lehet kellőleg biztosítva minden eshetőség ellenében, hanem sokkal inkább arra fordítsuk figyelmünket, hogy ezek a külön intézetek egymástól teljesen idegen intézetek, még annak dacára is, ha netalán az egyetemes konvent, az egyetemes egyház hajlandó volna is őket külön-külön segélyezni. Ezen külön állás pedig nincsen minclen súlyosabb következmények nélkül. Eltekintve a már érintett pénzügyi nehézségektől, a melyeket pedig mindenesetre, és pedig első sorban, kell figyelembe venni egy hasonnemű intézetnél, különösen szembe tűnik az a két baj, hogy sem az egyház egysége nem jut kellőleg érvényre, hanem e helyett a kerületi külön intézetek között a kölcsönösség úgy szólván teljesen ki van zárva, sem pedig az egyes kerületek tudományos érdekei nincsenek kellőleg megóva. A mi az elsőt illeti; egy nyugdíj-intézet természete hozza magával azt, hogy a belépő szolgálati ideje a belépés időpontjától számíttassék s a tagsági jogosultság a kiválással, legyen ez önkéntes, ítéletes vagy természeti, azonnal megszűnik. így aztán egy oly egyénnek más tanintézethez való átlépése, ki már éveken át hivataloskodott, az illetőnek magánviszonyai folytán, úgy szólván, lehetetlen. Míg az egyetemes egyház, a lelkészeket a maga hivatalosainak tekinti s épen ezen okból nemcsak megengedi, hanem lehetővé is teszi, hogy bármely lelkész, bármely lelkészi állomásra pályázzék a kvalifikáció keretén belől, addig a theologiai tanárok speciálisán egyetlen egyházkerületnek a hivatalosai ós nem az egyetemes egyházéi; sőt midőn a konvent esetleges segélyével a külön theol. tanári nyugdíjintézetek megerősítését eszközli s ezen külön intézetek között semmi nemű viszonosságot nem állapít meg, egyúttal egy bizonyos helyhez a tanárt egyenesen oda köti. Igaz ugyan, hogy lehet mondanunk: »volenti non fit iniuria«; lehet vitatkozni is a felett, hogy egyáltalában helyes-e, hogy megürült theol. tanszók egy már más intézetben fungáló tanárral töltessék be:
