Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám - 1898-10-02 / 40. szám

sületek oszlafgatják a nyomort. Tabajdon, Dobozon, Abán az egyházi szegénypénztár segélyezi a szegényeket. Az egyházi s iskolai ügyek előbbvitelére hozott rendes és rendkivüli áldozatok, adakozások ez évben is szép összegre: 15,042 frtra rúgnak. Hogy csupán néhányról szóljak: Pákozdon a templomnak újonnan való belső felszerelésére az egyház 500 forintot költött, a templom belsejét pedig Takács László budapesti építész a saját költségén festette ki, mintegy 600 frt értékben. A kajászószentpéteri egyháznak Dréher Antal 40,000 téglát ajándékozott az iskola építéséhez, 1000 frt értékben. Tatay Lajos lelkész ugyané célra 50 frtot adott. Az iskola öszszes építési költsége 3000 frt. Ercsi a lelkészlak átalakítására 1240 forintot, Tök ugyanilyen célra kevés híján 2000 frtot költött. Lovasberény a tornyát vörös rézzel újonnan fedette, 1900 frt költséggel. Sárkeresztúr 380 frt rendkivüli kivetést tett; ugyanott a hívek adakozásából 148 frt, Bicskén 195 frt, Alcsúthon 439 frt folyt be. A lelkészek közül Rumek Gábor etveki lelkésztársunk augusztus 23-án, 80 éves korában ; a tanítók közül Barsy Mihály vaáli tanító, 69 éves korában; f'. é. július 10-én jobb létre szenderültek. Született a mult évben egyházmegyénkben 745 fi, 650 nő, összesen 1395; az előző évinél 82-vel több. Meghalt 527 fi, 479 nő; összesen 996; az előző évinél 110-zel kevesebb. Házasságot kötött 435 pár ; az előző évinél 58-cal több. Konfirmáltatott 346 fi, 344 nő, összesen 690. Az előző évinél 21-gyei kevesebb. Népessége az egyházmegyének 41,700. Szaporulat 49 lélek. Az éljenzéssel fogadott esperesi jelentés után a közgyűlés külön jegyzőkönyvi pont alatt is kifejezést kivánt adni a jubiláns esperes úr iránt érzett tiszteletének és hálás elismerésének, egyszersmind elrendelte, hogy a jubiláris ünnepségen elmondott beszédek és üdvözletek egész terjedelemben jegyzőkönyvbe vétessenek. A gyűlés többi tárgyai, a különböző bizottságok jelentései hamarosan letárgyaltattak. Köztük közérdekübb volt: az ercsii leányegyház anyásítása, melyről már az idei rendkivüli kerületi gyűlésen is volt szó, a többi, anvásításra ajánlott leányegyházak sorában. Egyházmegyénk némi vita után kimondotta, hogy ezen felekezeti és nemzetiségű tekintetből fontos misszióra hivatott leány-, illetőleg ez idő szerint missziói egyház, hogy fennállása s megerősödése minden körülmények közt biztosítva legyen, az egyházkerületi közgyűlésnek anvásításra ajánltatik. Viszont az etyeki. imént, megüresedett egyházra nézve kimondotta a közgyűlés, hogy pár évvel előbb hozott azon határozatát, mely szerint hivatali változás esetén e csekély fizetésű lelkésztanítóságot megszünteti s az egyházat affiliálja: tekintettel a kongrua-törvényre, megváltoztatja, s a kicsiny bár, de felekezeti és nemzeti szempontból szintén igen fontos etyeki egyházat anyaegyházi minőségében továbbra is fentartja s számára is kérni fogja a lelkészi kongrua kiegészítését. Egyházkerületi képviselökül Dézsi Mihály biai lelkész és Vásárhelyi Géza világi tanácsbiró urak választattak meg. Délután törvényszéki ülés volt egyik tanító elleni feljelentés ügyében, mely azonban a kölcsönösen sértett felek kibékülésével csakhamar véget ért. Megjegyezve még, hogy az eddig rendesen megtartott egyházmegyei egyházi értekezlet közbejött akadályok miatt ezúttal elmaradt, s hogy az idei, jubiláris ünnepseggel összekötött közgyűlésünk egyike volt a legnépesebbeknek : be is fejezhetem tudósításomat. Lévay Lajos. A kecskeméti egyházmegye közgyűlése. A kecskeméti ev. ref. egyházmegye 1898. szept. 20 és 21-én Nagy-Kőrösön tartotta gyűléseit, Ádám Kálmán esperes és Antos János egyházmegyei gondnok urak elnöklete alatt. Az előző nap — szept. 19. — délután az egyházmegyei tanügyi bizottság ülésezett ugyanott. A közgyűlésen jelen volt 11 tanácsbiró, s az egyházmegyei tisztviselők. A 20 anyaegyházból 18-nak jelentek meg képviselői; a leányegyházak közül öt volt képviselve s jelen volt a tanítótestület két képviselője is. Esperes úr buzgó imában kérte a tanácskozásokra a Szentlélek segedelmét. Majd a szokásos igazolás és megalakulás után: az ősz egyházmegyei gondnok — Antos János — emelkedett föl és olvasá föl koronás királynénk elvesztése fölött való fájdalmának tolmácsolását. Míg könyezve és szívet indító hangon olvasott, az egész egyházmegyei közgyűlés fölállva hallgatta ősz gondnokát. Majd kimondotta, hogy: »A kecskeméti ev. ref. egyházmegye elvesztett és elsiratott koronás királynénknak, magyar hazánk és nemzetünk iránti érdemeit, ő felsége a király iránti részvétét, a pótolhatatlan veszteség fölötti gyászát jegyzőkönyvébe iktatja és megkéri a főtiszt, egyházkerületet, hogy mindezeket alkalmas módon a trón elé juttassa*. E végzés kimondása után az ősz főgondnok az egyházpolitikai törvények hatásait érintette. Figyelmeztetett, »bogy ébren legyünk s egyházunk vallásos, erkölcsi és vagyoni életére ügyeljünk fel!* Fölemlíti, hogy szándéka volt összeállítani, mennyit haladt az egyházmegye az utolsó 30 év alatt; de felhívó szavait nem mindenütt értették meg. Erlcölrsi tekintetben minden gyülekezetünk gvarapodott; a vagyoni gyarapodás (a kimutatott helyekről) 450,673 frt 77 kr.; a népesedés 13,740 lélekkel szaporodott. Inti az egyházi és világi férfiakat az összetartásra, az egymás szeretésére ; mert a mely ház önmagában meghasonlik, összedől! . . . Vállvetve, apostoli buzgósággal munkálkodva, csak így mondhatjuk el bevégezve földi pályánkat: »Megtartottuk uram azokat, a kiket reánk bíztál. Ámen*. Az egyházmegyei közgyűlés köszönettel fogadta a szép intelmeket s elrendelé az egyházmegyei gondnok úr által bekivánt még hiányzó adatok beküldését, hogy azokból a 30 évi haladás a jövő egyházmegyei gyűlésre teljesen kimutatható legyen. Majd az egyházmegyei gondnok úrnak azon válasza olvastatott föl, melyet ő 1897. okt. 9-én írt az egyházmegye kondoleáló levelére, midőn a gondnok úr szeretett nejét, a magyar kálvinista főúri nők typusát elvesztette. Az egyházmegyei közgyűlés ezzel kapcsolatban örömét fejezte ki, hogy ősz gondnokának egészsége annyira helyreállt, hogy világi elnöki tisztét ismét folytathatja. Majd egy üresedésben levő tanácsbirói hely töltetett be; a legtöbb szavazatot nyert Mészáros János egyházmegyei tanácsbiróul föleskettetett. Most Gyöngyös és Vadkert önigazolásának elfogadása után, hogy világi képviselőt az egyházmegyei közgyűlésre nem küldhetett, a terjedelmes esperesi jelentés következett. Ádám Kálmán esperes szintén meleg hangon emlékszik meg elvesztett szeretett királynénkról; aztán egyetemes koventünk, egyházkerületünk némely intézkedéseivel foglalkozik az esperes. Szól a lelkészi kon«ruáról s idevonatkozólag fölsorolja, hogy egyházmegyénkből Várkony, Tószeg, Kara-Jenő, Tápió-Szele és Gyöngyös jutnak a kongruás egyházak közé, mely helyeken a lelkészi javadalmak alul maradnak a 600 forinton. Megemlékezik az