Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám - 1898-10-02 / 40. szám

erkölcsi és társadalmi kérdésekben való okoskodásaink nem kevésbbé bizonyosak, mint a mathematikaiak; mind­össze csak nehezebbek és terjedelmesebbek; és azon nagy veszélyek, melyeket itt kerülni kell: az egyoldalú észleletben, az elhamarkodott következtetésekben és az értelmi látás azon elferdüléseiben állanak, a melyeket a személyes szenvedélyek és a pártérdekek parancsolnak. A politikus, ki nem képes megfejteni egy politikai problémát, nem tudományának bizonytalan volta miatt képtelen arra, hanem vagy mert tökéletlen ismerete van a tényekről, vagy mert a szenvedélyek és az érdekek hatása alatt áll, melyek akadályul szolgálnak abban, hogy a tényekről helyes ítéletet alkothasson magának. (Folyt, köv.) Gsiky Lajos. BELFÖLD. A vértesaljai egyházmegye közgyűlése. A szeptember 13-án, Kápolnás-Nyéken tartott idei közgyűlésünk — mint már erről e becses Lap előbbi számában kimerítően szólottam — azzal a jubiláris ünnepséggel kezdődött, melylyel Koncs Imre esperes urat, esperesi hivataloskodásának 25-ik évfordulója alkalmából az egyházmegye közönsége, kegyeletes kötelességéből kifo­lyólag megtisztelte. Az alig egy órai időt igénybe vett jubiláris ünnepség végeztével aztán a rendes hivatalos ügyek tárgyalása következett, és pedig első sorban espe­res urnák évi jelentése, mely mindjárt bevezető soraiban mély fájdalommal emlékezik meg Érzsébet királyasszony megdöbbentő haláláról, mely miatt »a magyar nemzet gyászban áll, mivelhogy az ő védő asszonya, a legjobb királyné ravatalon fekszik . . . Ferencz József király Ő Felségére az isteni végzés oly sok és keserű csapást mért már, és most ime a legnehezebbel sújtotta, melynek terhét kitudja: elbírhatják-e vállai. Valóban le kellene roskadnia a fájdalom terhe alatt; de egy hü nemzetet, a magyart látja osztozni fájdalmában és ez a rjászvét enyhíti, eny­hítse is az ő fájdalmait*. A közgyűlés tagjai felállva s mélyen megilletődve hallgatták esperes űrnak e megindító szavait; majd azután elhatározta a közgyűlés, hogy a királyné emlékét jegyző­könyvében megörökíti, részvétét a kormányelnökhöz inté­zendő fölterjesztésében és az által juttatja kifejezésre, hogy a temetést követő vasárnap az egyházmegye min­den gyülekezetében gyász-istentisztelet tartatik, a haran­gok pedig naponként meghúzatnak. Hálás kegyelettel emlékezett meg az esperesi jelentés gróf Tisza Lajos elhunytáról is, mint a ki a vértesaljai egyházmegyének négy éven keresztül volt szeretett s áldo­zatkész gondnoka, évenként 250 frttal, összesen 750 frtnyi adománynyal gyarapítván kebelbeli gyámintézetünk tőkéjét. Emlékét szintén jegyzőkönyvbe iktatta s a rokonság fejé­hez, Tisza Kálmán ő nagyméltóságához részvét-irat kül­dését határozta el a közgyűlés. A hazát s egyházunkat ért e kettős veszteségen érzett levertség közepette is jóleső örömmel fogadja egy­házmegyei közgyűlésünk, egyházunk s országunk jelesének: Szilágyi Dezső képviselőházi elnök úrnak főgondnokká történt választatását. Midőn erről jegyzőkönyvében öröm­mel emlékezik meg, másfelől egyházkerületünk új főgond­nokához legott üdvözlő sürgönyt menesztett. Az esperesi jelentés az év borús eseményei közt fájdalmasan említi föl azt a rettenetes jégvihart, mely folyó év június 27., 28-án a magyar haza harmadrészén keresztülvonult s egyházmegyénkben 15 egyházat sújtott érzékenyen. »Hosszú életpályám folyama alatt ily álta­lánosságban pusztító jégviharra nem emlékszem«, mondja esperes űr jelentésében. Ez egyházak közül 8, úgymint: Seregélyes, Pákozd, Sukoró, Yelencze, Pátka, Lovasberény, Vereb és Zámoly aligha lesznek képesek ez esztendőben egyházi szükségeiket fedezni, mivelhogy az adózó nép a nagy csapás miatt fizetésképtelenné lett. Ezeket tehát, ha csak kis mértékben is, segíteni kellene. Meg is mondja a jelentés, hogy miként; a közgyűlés pedig határozatilag kimondta, miszerint felkéri az egyházkerületet: méltóz­tassék az államsegélypénztárnak és a Baldácsy-alapnak eddigelé a csekély fizetésű lelkészek számára adni szokott segélyét a folyó évben egyszersmindenkorra a jégvihar sújtotta egyházmegyék közt kiosztani, illetőleg e segély­összegből a vértesaljai egyházmegye 8 kárvallott egyháza részére egyenként 100, összesen 800 frtnyi összeget jut­tatni. Továbbá méltóztassék a főt. egyházkerület megke­resni az egyetemes konventet az iránt, hogy tekintettel az idei rendkívül csapásos esztendőre, az egyházmegyék hatalmaztatnának fel arra, hogy a különösebben sújtott egyházak ez évi közalapi járulékát fele részben leírhassák. Az esperesi jelentés örömmel említi fel továbbá, hogy a szociálista mozgalom és a felekezetnélküliség jár­ványa egyházmegyénk hívei között még ez ideig nem tudott hódítást tenni. A gyermek-keresztelés elmulasztá­sára sem volt még eset; az egyházi áldást is mindenütt kikérik a házaspárok, bár megtörtént már nálunk is, hogy pl. Dobozon, Zámolyon egy-egy, Alcsuthon pedig három pár tényleg nem vette igénybe az egyházi áldást. Az év fontos eseménye gyanánt említi az esperesi jelentés a lelkészi fizetés kiegészítéséről szóló s a tanítói korpótlékra vonatkozólag hozott s ez év októberében életbelépő országos törvényt, melyeket örömmel üdvözöl. »Egyházainknál sem akarat, sem tehetség nem volt ész­lelhető esperesi szemle alkalmával ezen két rendbeli se­gély megadásához. Arra nézve pedig, hogy lelkészeink, tanítóink csupa nagylelkűségből tovább is nyomorogjanak és a segélyt elutasítsák, semmi okot nem találok. Ön­kormányzati jogunkat nincs okunk félteni. Mert ha itt sérelem állana elő, azt magunk minden pillanatban meg­szüntethetnénk az által, hogy a segélyt tovább nem fo­gadnánk el.« Egyházmegyénkből 11 negyedosztályú és négy harmadosztályú egyház lelkésze fogja kérni kongruájának a kiegészítését. Míg tanítói korpótlékért 22 egyház folya­modott; de eddig csupán négy egyház folyamodványa nyert kedvező elintézést, három egyház kérvénye pedig visszautasíttatott s ezek között volt az alig tengődő csabdii egyházé is; 15 egyház folyamodása mindez ideig elinté­zetlen. Nagyon valószínű azonban, hogy a legtöbbet, kü­lönböző okokból vagyis inkább ürügyek alatt vissza fogják utasítani. Erre való tekintettel tehát a közgyűlés kimon­dotta, hogy a kérésökke] elutasított egyházak legott újból folyamodjanak és fejtsék ki ismételten és tüzetesen azokat az okokat, melyek őket az államsegély igénybevételére utalják, s mely segély megtagadása esetén súlyos anyagi helyzetök miatt saját erejökből csakugyan képtelenek vol­nának a rájok mindinkább nagyobb teherrel súlyosodó korpótlékok fizetésére. Kitérés történt tőlünk 12, hozzánk térés ugyancsak 12 esetben. Csákvárott két római katholikus férfi adott reverzálist a mi javunkra. A szegényügyről szólva kiemeli a jelentés, hogy Zámoly egyházi szegényházat tart fenn. Sárkeresztúron, Sárbogárdon, Bián, Felcsuthon felekezeti jótékony nőegye-

Next

/
Thumbnails
Contents