Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

példája aztán elragadt a vidékiekre is, s sok képen felragyogtak a Madonna szemei, mint egykor Pallaséi Trójában (Aeneis II. 170.). 1896-ban a pontifex maximus beleegyezésével fényes templomi ünnepségekkel ülték meg Rómában a Madonna e kijelentéseinek 100 éves jubileumát. Hivatalos vizsgálat útján megállapított csodatény továbbá, hogy 1526. május 22-én Bresciában, 1485. dec. 30-án pedig Milanóban egy Madonna-kép szemeit és kezeit mozgatta, mi által Mária részvétét fejezte ki az egyház iránt. Hasonló csoda történt 1484. július 6-án s 1796. június 25-én Anconában, a mi a pápát arra bírta, hogy a csodás képet (»immagine portentosa*) megkoronáztassa. 1572. június 5-én Rómában a Madonna in Cosmedin, egy régi kép, kinyitotta az előtte lévő ablakokat s e csodaeseményt azóta évről-évre mint »Manifestazione« ünnepét meg is ünneplik. Hasonlóképen jelentette ki magát az egész Apuliában híres bétfátyolos Madonna, »Madonna die sette veli in Foggia*, a ki 1731-ben, egy földrengés napján, eltávolította fátylait s így mutatta meg kegyelmes arcát híveinek. 1837. július 14-én pedig — a kolera közeledtekor — szemeit mozgatta, aggodalmas arcot mutatott és sírt. Ily világosan beszélő jelek e Madonna-képnek is megszerezték a koronát. Osimóban 1892 augusztus 18-án, mint erről a »Liberta cattolica* tudósít, egy Madonna-kép a szemeit mozgatta, mert ünnepén botrányt követtek el. Egy ünnepi programmba pedig, a mely 1890-ben Nápolyban nyomatott ki, ki volt emelve, hogy az ünnepség tárgyát képező Madonna 1648-ban csodálatos módon eltávolította az arcát takaró fátylat. A római pontifex maximus azonban ne gondolja, hogy ily jelbeszédek csodás ragyogásával csak az ő egyháza dicsekedhetik. Olyik pontifex maximus már a pogány világban megélt hasonló, sőt ugyanazonos dolgokat. Pallasnak Aeneas által Trójából elvitt képe szemeit mozgatta s felugrott (Aeneis 170.); nem sokkal Sejanus bukása előtt Rómában a Fortuna-szobor elfordította fejét; Nero halála előtt pedig Laresek szobrai hullottak a földre. A Vejiből elrablott Juno jóváhagyólag intett, a midőn megkérdezték, Rómába akar-e költözni; a Lanuviumba vitt Penatesek pedig saját lábaikon tértek vissza Rómába. Antiumban az istenek gondolataikat szobraiknak mozgása által jelentették ki; így tett Astarte is Hierapolisban. Luciánus, satyráiban számos ily dologról tud beszélni. Apollóról többek közt így szól: »Ha oraculumot akar mondani, úgy megmozdul ülőhelyén s a papok akkor a magasba emelik. Ha ezt elmulasztják, akkor izzadni kezd. Ha nem akar valamit, hátra megy; ha kedvére van valami, akkor hordóit előre hajtja*. Euripides is »Iphigenia Taurisban« című drámájában említést tesz egy istennőről, a kinek szobra magától kimozdult helyéből s becsukta két szemét. S midőn Thoas ezt kétségbevonja, Iphigenia kioktatja őt, hogy az istennő e mozdulatokkal ellenszenvét akarta kijelenteni. Hogy Mária-képek verejtéket izzadtak, vagy hogy belőlük vér folyt ki, akárhányszor találjuk hivatalosan igazolva. Ilyen kijelentés után jutott egy ravennai Mária-kép a »Madonna del Sudore« címhez. Pistojában egy kép 1490. július 14-étől kezdve napokon át izzadott, s a hivatalos vizsgálat után megnyerte a »Taumaturga« (csodatevő) titulust. A Vesuvon levő »Madonna deli Arco« templom, eredetét 'egy vérző Mária-képnek köszöni.; egy merénylő ugyanis 1500-ban e képet kővel dobta meg, a melyből azonnal »vena di sangue caldo et spumante* fakadott. Cambraiban (Belgium) máig is őrzik azt a vért, a mely 1322-ben hasonló körülmények között ömlött ki egy képből; ép úgy Luccában?

a hol egy katona 1588-ban egy képet gazul megsértett. Treviglióban is, valamint az athoshegyi kolostorban történt hasonló csodaeset. Leontius cyprusi püspök, a ki a VI. század vége felé a képimádást a zsidók ellenében védelmébe vette, több vérző képről tudósít (Neander II. 2. 630.). Csakhogy e fajta csoda nem újság. A pharsalusi csata előtt az istenek sírtak, a Laresek verejtéket izzadtak, egy Pallas-szoborról hideg verejték gyöngyözött alá, egy Juno-szoborból pedig vér bugyogott ki. Caeser halála előtt az istenek szobrai sírtak és izzadtak, Scipio halála előtt hasonlóképen sírt egy Apollo-szobor. A Mária-szobrok sírását, könyeit hivatalosan sokszor igazolták. így hivatalosan igazolva van, hogy pl. Konstantinápolyban 1453-ban, Mária-Pócson (hazánkban) 1696-ban s Kessingenhen (1650-ben e szobor Freiburgba vitetett) a Mária- szobrok sírtak. Virgil Aeneis III. 150-ben beszéli, hogy a Trójából elvitt istenképekből fény sugárzott ki: ugyanez történt egy pozzanöi Mária-képpel s néhány képpel Lengyelországban. Némely képek színüket változtatták meg, így pl. Rómában 1796-ben. A Vesuv kitörése előtt, 1631-ben, a már említett Madonna del Arco elsápadt. Egy ilyen képet IX. Pius meg is koronáztatott. Sőt az istenszobrok olykor beszéltek is. Aeneas beszéli, hogy őket világosan hallotta beszélni — »nec sapor illud erat* (III. 173.). Livius szerint (II. 40.) egy Fortuna-szobor világos szavakkal adta tudtul híveinek, hogy »szabályszerűen avattatok fel engem*. Ez esetet Augustinus is (De civ. Dei IV. 19.) felemlíti. Vájjon XIII. Leó ily formán hallotta a Madonna szavát? Egy a St. Domenico templomában lévő Mária-szobor, a készítőjének,' egy Andrea nevű barátnak, hangos szavakkal fejezte ki a tetszését: mint ez a dolog egyházilag bizonyíttatik. A nápolyi St. Agnello templomában egy felirat hirdeti, hogy egy ottani Mária-szobor St. Agnello anyjához megszólalt s néki fiú születését igérte. Még manapság is a gyermek után vágyódó asszonyok e szoborhoz imádkoznak. A madonna által kegyelt Rómában ily beszélő csoda háromszor történt: I. Gergely pápával, a kit a St. Cosma e Damiano templomában egy Mária-kép megszólított; továbbá egy templomszolgával, kit Durandus szerint (De ritibus VII. 5.) hasonló szerencse ért; és végül 1580. április 26-án, a midőn egy szénatartóban felejtett Máriakép hangos kiáltással vonta magára a figyelmet, a minek következtében napfényre hozták s nyomban számtalan csodát tett. Ez a kép az, a melyet 1632. szeptember 3-án az ismeretes »St. Mária die Monti* néven mint »celeberrima per i miracoli« jellemüt megkoronáztak.