Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-11 / 37. szám

felszabadulás azt követeli majd a lelkészektől, hogy nagyobb buzgósággal feleljenek meg a lelkészi gondozás kötelességeinek. Az új esperest, székfoglalója megtartása után, az egyházmegye nevében Bernáth Elemér és Hutka József papi főjegyző üdvözölték. Ezután a folyó ügyek tárgyalása következett; aprócseprő ügyek, de a melyek sokaságuk miatt majdnem az egész napot igénybe vették. Egyházmegyénk helyzete és körülményei általában megnyugtató érzelmeket kelthetnek; csupán a tanítóhiány az, mely jogos aggodalomra ad okot. Ugyanis még mindig nyolc olyan egyházunk van, melyben tanító nincs és a hoi a lelkészek kénytelenek tanítani. Délben közebéd volt, melyet a gercselvi egyház adott, az ottani állami iskola tágas termében. Az egyház bőkezűségét és rendszeretetét, különösen pedig a lelkész és főképen kedves neje szives fáradozásait ift e helyen is dicséretesen kiemelem. Magától értetődik, hogy toasztokban sem volt hiány. Szép, szellemes szavakban ünnepelték a lelépett és új esperest, az egyházközséget stb. Azon óhajtással zárom be soraimat, hogy haladjon egyházmegyénk továbbra 'is azon az úton, melyet Fejes István kimutatott, kit az Isten különös kegyelméből adott első sorban ennek a mi kicsiny végvárunknak, a felső-zempléni egyházmegyének. — K.-Azar. Péter Mihály, papi aljegyző. A solti ref. egyházmegye mult hó 30-ikán és 31-én tartotta meg közgyűlését Kunszentmiklóson, Baksay Sándor esperes és Hajós József gondnok elnöklete alatt. Az első napon a közgyűlés meghallgatta az esperesi évi jelentést s az egyes bizottságok megalakulása után feleskette az újonnan választott jegyzőket és az ügyészt és az elhunyt Szász János helyett számvevővé Boncz Gyula szt-benedeki lelkészt választotta meg. Az első napi ülés végén a bírósági ügyek kerültek tárgyalás alá. A bírósági ügyek közül érdemileg csupán a makádi papválasztás ellen beadott felebbezéssel foglalkozott a biróság s azt négy szavazattal egy ellenében megerősítette. A megerősítő ítéletbe azonban a panaszosok bele nem nyugodván s az ellen felebbezésüket bejelentvén, az ügy az egyházkerületi biróság elé fog felterjesztetni. A második napi ülésen a tanügyi bizottság jelentése tárgyaltatott le, majd pedig az egyházi számadások felülvizsgálatának kérdése került napirendre. Az esperes szerint a számadások felülvizsgálatának eddigi rendszere nem alkalmas, miután a felülvizsgálat igazában csak úgy eszközölhető, ha az egyes tételekre vonatkozó okmányok is mellékeltetnek; azonban ezek melléklése nem mindig lehetséges. Szerinte úgy volna e kérdés leghelyesebben megoldható, ha a számadások megvizsgálása s az egyes tételeknek az okmányokkal való összevetése a canonica visitatio alkalmával történnék meg, s csak azokat a számadásokat kellene a számvevőhöz beterjeszteni, a melyek a helyszínén helyben nem hagyhatók. Hogy azonban ez így történhessék, ahhoz az kellene, hogy a canonica visitatióban a tanácsbirák is segélyére lennének az esperesnek. E tárgyban különben az esperes úr a jövő közgyűlésre javaslatot is fog beterjeszteni. Kaszap József szeremlei tanító az egyházmegyei közgyűléshez folyamodott, hogy miután a harmadik tanítói állás megszüntetése folytán dolga megszaporodott, utasítsa a közgyűlés a szeremlei egyházat, hogy őt méltányos fizetésjavításban részesítse. A közgyűlés azonban a kérést nem tartván kellőleg megokoltnak, azt nem is teljesítette. Részint államsegélyért, részint a közalaphoz folyamodott az egyházmegyéből nyolc lelkész és egy egyház. A közgyűlés a folyamodókat mind segélyezésre ajánlta s az esperes indítványára elhatározta, hogy a nyerendő segélyt egy egyházmegyei bizottság oszsza ki egyenlő részben a kérvényezők közt. Az egyházkerületi közgyűlésre képviselőkké Kesserű Lajos bogyiszlói, Tóth Gábor szabadszállási lelkészek, Szilágyi Lajos egyházmegyei tanácsbiró és Kasszay István főjegyző választattak meg. A felső-baranyai ev. ref. egyházmegye rendes, őszi közgyűlését f. hó 13. s következő napján fogja megtartani, melynek nagy jelentőséget ad az, hogy Szilágyi Dezső egyházkerületi főgondnok ez alkalommal vesz búcsút az egyházmegyétől, mely válságos napjaiban legerősebb oszlopát kesergi az ő elvesztésében. A gyűlés alaphangját most is főképen a tavaszszal kezdett adó-reform adja meg és fogja uralni, melynek azonban végerdinénye előre ki nem számítható. Annyi bizonyos, hogy a régi hirű baranyai református egyház, keletkezése pillanatától fogva mostanig, válságosabb helyzetben nem volt. E válságnak azonban fordulni kell vagy jóra, vagy roszra. Mi az előbbit nemcsak reméljük, de hiszszük, sőt megvagyunk felőle győződve is, mert ismerjük a baranyai népet, mely alaptermészetében jó és nemes, s melyet az ártalmas befolyások sem tudtak teljesen elrontani. Végre is diadalt csak a jó nyerhet s nem a gonosz. Egyházkerületi értekezlet. Debrecenben tartotta e hó 6. és 7. napjain közgyűlését a tiszántúli evang. ref. egyházkerületi értekezlet. Debrecen városa és a debreceni egyház igazi magyar vendégszeretettel fogadta az anyaszentegyház építőit s oly fogadtatásban és ellátásban részesítette őket, mely valósággal elragadta a gyűlésre, a kerület minden részéből összesereglett nagyszámú értekezleti tagokat. Ez szép, múltjához s jelen állásához méltó ellátás volt Debrecentől. Annál több a panaszunk a templom látogatása miatt. Az óriási gyülekezetnek alig pár százaléka jelent meg az ünnepies istentiszteleten. A nagy templom egy része üresen tátongott, mutatva, hogy a hívekre még ily fontosabb és különösebb alkalom sem hat megindítólag. Ez a jelenség határozottan elszomorítólag és leverőleg hatott a gyűlési tagokra, a kik érzik, hogy nekik épen a hitbuzgóság felébresztése első teendőjük. Legnagyobb számban a hivatalos testületek jelentek meg a templomban; a város fejei, presbyterium, bíróságok stb. Az ünnepi szónoklatot dr. Erdős József theol. tanár tartotta, I. Pét. II. 9. felett. Rendkívül tartalmas beszéde mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét s úgy találták, hogy a szónok méltó volt az értekezlethez s azon nagy célokhoz és eszmékhez, a melyeknek az értekezlet szolgálatában áll. A gyűlés már szept. 6-án vette kezdetét. Előbb az