Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
1897-ben? Párbér szerint? Vagy az »Egyházi Törvény« 246. és 237. §-aiban megjelölt módon rovatott ki az egyházi adó? 8. A felekezeti iskolába járó gyermekek után mennyi tandíj rovatott ki 1897-ben (pénzértékben véve a a természetbelieket is) a) egy gyermek után, b) két vagy több gyermek után? A kérdő pontokat a bizottság olyan világosaknak tartotta, hogy csak épen a legszükségesebb utasítást adta hozzájuk; annyit jelezve, hogy »e jelentő-ív minden ev. ref. egyházközség által két-két eredeti példányban állítandó ki. Az egyik példány az egyházmegyéknél marad, míg a másik 1898. december l-ig az egyházmegyék által a közalap végrehajtó bizottság jegyzőjéhez lesz küldendő*, hogy a »jelentő ív 1. és 2. pontja alatt kivánt adatok a községi B) tabellából írandók be; végül, hogy a 6. és 8. pontban említett természetbeliek és szolgálmányok pénzértéke a helyi piaci árak, illetőleg napszámok öt évi átlagában veendők fel«. Úgy látszik azonban, hogy ennyi nem volt elég arra, hogy tényleg a jelentő-ívek egyöntetűen állíttassanak ki s az a sok megkeresés, a melyet az ívek kiállítása tárgyában a legkülönbözőbb helyekről hozzám intéznek, mutatja, hogy a különböző viszonyokhoz való alkalmazás módjaira nézve mindenféle kételyek, nehézségek merülnek fel. A viszonyok gazdag és kimeríthetetlen casuistikáját természetesen most sem tarthatom szem előtt; de mégis a sok magánlevélben adandott felvilágosítás helyett legyen szabad ez úton némi bővebb ujjmutatást adnom és kérnem azoknak szives figyelembe vételét. E tekintetben abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy előttem van a tiszántúli ev. ref. egyházkerület n.-tiszt, esperesi karának f. é. április 20-án tartott értekezletéből kibocsátott megállapodása s talán nem veendi tőlem rossz néven e tekintélyes testület, ha az ő utasításait tartva szem előtt, azokat ekként általánosítom és talán megbocsát az a t. bizottság is, a melynek előadója vagyok, ha minden különösebb felhatalmazás nélkül csupán a kívánatos egyöntetűség elérhetése végett, ily részletesebb felvilágosítást teszek közzé. Sit veniaverbo! A jelentő-ív világos intentiója az, a mi Tisza Kálmán Őnagyméltósága indítványának is a célzata, hogy t. i. megtudja a konvent, hogy egyházközségeinkben, különösebben a 10 frtnál kevesebb állami adót fizetőkön mekkora a teher? Tehát hogy az egyénekre mekkora teher súlyosodik ? Ezt a célt kell legelső sorban is minden kérdés megfelelésénél mindig szem előtt tartani. Erre tekintettel. 1-ször az 1. pont alatti kérdésre kiírandó egy főöszszegben az egyházközség tagjainak összes állami egyenes adója. 2-szor a 2. pont alatti kérdésre egy e célra készítendő ív alább közlendő rovatai szerint kiírandó egyénenként minden összesen 10 frtot, Vagy annál kevesebb állami egyenes adót fizető ev. ref. egyháztag neve s utána a B) tabella alapján beírandó annak állami egyenes adója ; ugyanezen kimutatásba a 3-ik kérdő pontra felelőleg az illető egyháztag egyházi adója, pénz és termény, közalap, tandíj stb. adója a címek szerint. A jelentő-ív pontos kitöltéséhez szükséges összeírási ív rovatai a következők. Sorszám Egyháztagok neve Állami egyenes adója Egyházi adója vagy párbére Közalapi járuléka Tandíja Egyházi és iskolai összes terhe Sorszám Egyháztagok neve Állami egyenes adója készpénzben naturálékban értékelve Közalapi járuléka készpénzben naturálékban értékelve Egyházi és iskolai összes terhe Sorszám Egyháztagok neve frt kr. frt |kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. Csak ha ilyen rovatos ívek alapján iratik be a végeredmény a jelentő-ívbe remélhet a bizottság a valónak megfelelő adatokat. Termények öt évi átlag szerint értékelendők. A szolgálmányok pedig szántás, őrletés, favágás, kertásás stb. Kézi és igás napszámok szerint megkülönböztetve a helyi viszonyok hat évi napszám-átlaga szerint értékeltessenek; önként értetvén, hogy a szolgálmányok az egyházi adó tételei között csak ott vehetők fel. hol egyénenként, vagy páronként van az az egyház minden tagjára előírva. A közlött minta szerint elkészített rovatos kimutatásból könnyű lesz a jelentő-ív 4-ik pontjába az egy-egy egyénre vonatkozó legkisebb, illetőleg legnagyobb egyházi adót bejegyezni. 3-szor az 5-ik kérdő pontra nézve az egyház 1897. évi számadása alapján vétetik fel az elkülönített kiadás, és pedig: a) a lelkész, önálló énekvezér, gondnok fizetése (ha esetleg ilyen is van), templom, papiak (ok), kántori lak fentartása, adók, közigazgatási költségek együtt mint egyház fentartási ; b) a tanító (k) fizetése, tandíja, iskola-épületek fentartása, füttetése, vízzel ellátása, országos nyugdíjilletékek, iskola-szolga fizetése stb. stb. együtt, mint iskolafentartási szükségletek, illetőleg kiadások tiintetendők fel. Ez összegekbe azonban a csak átmenetileg s talán csak az 1897-ik évben eszközölt építési s más nem rendszeresített