Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-14 / 33. szám
arcbáologiai bizonyságai* Klostermann tanártól; >A passió történelének illusztrációi az archáologiából s a profántörténetből* Becker préposttól; »Jézus életének íontosabb problémái* Michlau tanártól; »A szekták symbolikájához* Hardeland lelkésztől; »A prádestinátio tana* Haack főegyházi tanácsostól; »A megtérés tana* Schultzen dócenstól; »A jogi rendezetek az egyházban* Neuberg licenciátustól; klasszikus s a modern prédikáció* Lindner lelkésztől s »A gvóuás« Brittner theol. doktortól. Bizonyára szép és tanulságos kérdések, a melyeknek megvitatására — sajnos — minálunk se érdeklődés, se pénz, se idő. Maholnap a mi gyűléseink csak a közigazgatás, nem pedig a vallásos egyházi és tudományos élet képeit mutatják! Igaza van Zsilinszkynek : > Mindenütt ingadozás és kishitűség .... Egyházi kötelmeink sok az ellentmondás, nagy az ingadozás és erős a meghasonlás*. Július 13-ikán leplezték le a stuttgarti vártemplom kórusa mögött Gerck Károly emlékszobrát. Az ünnepi beszédek méltatták a gondviselés e különös kegyeltjében a nagy költőt, a híres szónokot s a hü lelkipásztort. Kogel és Baur mellett az újabb időben a német lelkészi kar legjelesebb szónoka volt. »Hirtenstimmen«, »Pilgerbrod*, »Aus ernster Zeit« című beszédgyííjteményeit mi is igen sokan ismerjük, s még többen prédikáljuk. >Pálmakoski* a vallásos költészet gyöngyei s valóságos műremekei. Kegyelettel áldjuk tehát mi is az ő emlékezetét, s továbbra is szorgalmasan olvassuk és tanuljuk az ő mintaszerű népies beszédeit. A sokat emlegetett s még többet támadott bonni theol. szünnapi cursus mintájára Bielefeld melletti Bethelben is aug. 14—20. napjain theol. cursust szerveznek, a melyen a következő kérdésekről lesz szó: »Krisztus istensége* Cremer tanártól. »A Szentlélek hatása a hívőkön* Schlatter tanártól. »A lelkipásztor és a gyülekezeti élet ápolása* Röhrieht lelkésztől. »Az egyetemek és a misszió* Bodelschwingh lelkésztől. »A tanulmányi házak* Bertholdt lelkésztől stb. Hát Németországban ilyesmi lehetséges. Hisz' ott még a ker. diákok világszövetsége is ülésezhetett július közepén Eisenachban. Ennek, és különösen az angolnak mintájára nálunk is tiszteletreméltó buzgóságot fejt ki Szabó Aladár theol. tanár a budapesti egyetem hallgatói körében. És mégis mozog a föld sőt, virrad Rómában! Luthard lapjában olvasom, hogy Rómában a hírhedtté vált »Judeo librorum prohibitorum« revíziójára készül az annak felügyeletével meghízott kongregáció Steinhuber bíboros elnöklete alatt. Mert hát az egyházhistória bizonyságai felette kényes helyzetbe juttatták Rómát és az ő tudósait. Kifogástalan kath. férfiak, mint p. o. a híres szónok kaiserbergi Geiler, vagy az »immaculata conceptio« dogmájának régebbi védői, a maguk idejében, mert talán rájuk a protestánsok is hivatkoztak, az indexbe kerültek. Különösen a reformáció előtti kor kath. tudósairól és íróiról van itt szó. Igazán szép, hogy Róma megkegyelmezett e férfiak emlék nek. Még megéljük, hogy a jezsuiták is, a kikkel annak idején Augustinust átkozta ki Róma, kitöröltetnek az indexből. így hát mégis csak halad Róma az egyház história világánál s a modern eszmevilág fényénél! Aztán a Madonna is segít! Lám, Leó pápának mindene a madonna. Trede nápolyi német ev. lelkész »Das Heidentum in der róm. kath. kirche* című müvében és legújabban »Der Papst und die Madonna* című tanulmányában (Beyschlag: Deutsch Ev. Blátter. júliusi füzet) példákkal igazolja, hogy XIII. Leó pápának a madonna inspirációjára és kijelentésére való kegyeletteljes hivatkozása teljesen analóg a régi római pogány császároknak az istennőkre való hivatkozával, sőt mi több: egy Lykurgus egyenesen az istenek inspirációjára vezette vissza a maga törvényeit. Mint a pogány istennőknek voltak kegyeltjei, úgy Leó. pápa 'is »favoritója« Máriának, ki őt gyakran »megvilágosítja«, mihelyt az egyház üdve érdekében valósággal gyártja »urbi et orbi* szóló encyklikáit. Egy Vergil, Ovid és más klasszikusok jellemzései az istennőkről teljesen ráillenek Leóra és az ő Madonnájára, kiben a pápaság s a római egyház legfőbb isteni védőjét imádja és tiszteli. A Madonna inspirációi teljesen pótolják Leó pápánál a Krisztus és az Isten kijelentéseit, és ha Pál azt mondotta, hogy »kijelentéseit az Úrtól vette, úgy ezzel szemben Leó mindenben a madonna inspirációit követi. E pápás »regina coelestis« és annak orákuluma a pogány gyakorlatra emlékeztetőleg tehát új tekintélyt jelent a római egyházban, a melylyel a római kultusz is evangéliumellenes irányban fejlődésének tetőpontjára jutott. Ez épen a vaticanismus természetes gyümölcse a tridentinummal szemben, mely még mit sem tud a madonnának ily superlativus tiszteletéről és imádásáról. Közelebbről három kérdés alakjában fejti ki Trede a maga tárgyát, és pedig Ű) ki az a XIII. Leó, b) ki az a Mária s végül c) mit tartsunk utóbbinak kijelentéséről? Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. (Vége köv.) EGYESÜLET. Meghívó. A tolnai ev. ref. egyházmegye tanítói egyletének augusztus hó 23-án Szegzárdon az ev. ref. iskola helyiségében tartandó évi rendes gyűlésére. Tárgysorozat: 1. Ének és ima. 2. Pap István lelkész, elnök megnyitó beszéde. 3. Pénztárt átadó és átvevő bizottság jelentése. 4. Jelentés a köz- és gyámpénztár 1897-ik évi állapotáról. 5. Müller Imre mórágyi tanító felolvasása. 6. Jelentés a könyvtár állapotáról. 7. Jelentés, a gyámegyleti alapszabály 4., 6., 24. és 26. §-ainak végrehajtása tárgyában. 8. Somogyi István duna-szt-gvörgyi tanító felolvasása. 9. Jelentés a tanítói egylet alapszabályai ügyében 10. Az elnökséghez érkezett átiratok előterjesztése. 11. Indítványok. E gyűlésre és az ezt követő a szegzárdi kaszinó helyiségében d. u. 1 /2 2 órakor tartandó közebédre részvételi díj 1 frt 20 kr., úgy az egylet tagjai, mint a a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. Kelt Bárán, 1898. augusztus hó 4-én. Patay Pál, t. e. főjegyző.
