Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-31 / 31. szám

felelőssé. »Ha — úgymond — a palriarcha és a püspökök nagyobb belátással lennének, bizonyára már véget ért volna az a küzdelem, melynél az episkopátus jóval többet kockáztat, mint hinné. Mi nem keressük a harcot, de ha rákényszerítenek, föl fogjuk venni a küzdelmet. Ügyet sem vetünk a támadásokra, a papság tartózkodjék azonban a provokálástól. A papok jobban tennék, ba csendben maradnának, ha már nincsenek azon helyzetben, hogy a béke olajágával lépjenek a nép elé.« * Egy szerb plébános a nazarénusok ellen. Kádics Váca. Mokrin torontál-vármegyei község szerb plébánosa, memorandumot intézett Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszterhez, melyben panaszt emel a nazarénusok ellen s egyben azt kéri, hogy azok vagy töröltessenek a felekezetnélküliek sorából, vagy zárassék be hatósági intézkedéssel az imaházuk. A miniszter ezt a kérvényt Torontál vármegye alispáni hivatala útján leküldte az illetékes járási főszolgabírónak, hogy konstatálja, mik azok á »sérelmek és megrövidítések?* Kádics plébános erre, a követkző tartalmú fölvilágosító előterjesztést tette: Az 1895. évi XLIII. t.-c. 25. §-a megengedi ugyan, hogy mindenki szabadon követhet bármely vallást, de csakis az ország törvényeinek és a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között. A nazarénusok vallásfelekezete azonban törvéryszerűleg nincs elismerve. A hivatkozott törvény azonfelül elrendeli, hogy a vallásfelekezetek kötelesek egyházközséget felállítani és föntartani, nemkülönben a hozzájuk tartozó gyermekek iskoláztatásáról gondoskodni. Az én falumbeli nazarénusok testülete az emberiség legaljasabb s erkölcsileg teljesen bukott egyéneilíÖj^dJ, a gyermekeik neveltetéséről semmiképen sem hajlarwók gondoskodni, soha nem ünnepelnek, a heti isteni tiszteleteik alkalmával téves és a közérdek által kárhoztatott tanokat terjesztenek. Ezek a tanok annyira fanatizáltak, hogy bátran képezhetik gunv tárgyát és nem hasonlítanak semmi más vallásfelekezet tanához. A törvénybe leginkább azért ütköznek, mert istenellenesnek tartják a fegyverforgatást, a mi különösen a katonaságnál jár súlyos következményekkel. A hivatkozott törvény 9 §-a a törvényesen elismert és jóváhagyott szabályrendelettel bíró egyházfelekezeteknek megengedi, hogy isteni tiszteleteiket szabadon, gyakorolhassák, az én nazarénusaim semmiféle ilyes jóváhagyással nem bírnak s mégis szabadon, nyilvánosan végzik isteni tiszteletüket. A 19. §. szerint valamely vallásfelekezet gyűlése csakis nyilvános lehet, a melyen csakis egyházi ügyek tárgyalandók, a nazarénusok a legnagyobb titokban gyűléseznek s a jegyzőkönyveket sohasem mutatják be, mint a hogyan kellene, a hatóságnak. Az ilyen gyűlések arra engednek következtetni. hogy ez alkalommal államellenes ügyet is tárgyalnak. A törvény által előírt 5 évi járulékot azonban kifizetik a görög keleti egyházközség pénztárába, mint a honnan kiléptek s felekezetnélkülieknek nevezik magukat. Tulajdonképeni jogot és vallást sértő sérelmeink abban rejlenek, hogy a népet céltalan ámítással rosszra vezetik s egyházam napról-napra kevesebb hívet mondhat sajátjának. A plébános a kérvényben abbeli nézetének ad kifejezést, hogy ha az állam megtűri a nazarénusok vallását (a mi nem is vallás) tovább is, az esetben nemcsak az egyházközséghez tartozó, hanem az egesz világon található hitsorsosok közt nézeteltérések támadnak a téves fölfogások következtében s egyik embernek a másik vallása ellen történő izgatása által valóságos öldöklés és pusztulás fejezi be a viszálykodást. Igen, általam már számtalanszor érintett szerencsétlen nazarénusok, fejezi be szavait a plébános — csak terhére esnek édes hazánknak, mert sem politikai, sem polgári, sem pedig emberi kötelességeket nem teljesítenek s csak céltalan futó csillagként keringenek a nagy chaosban. Végül megismétli föntebbi kérelmét, hogy zárassék be a nazarénusok imaháza, annál is inkább mert az LUI. törvénycikk 20. §-a szerint »bármely bevett vallásfelekezethez tortozó oly hitsorsosok, kik külön egyházközséget nem képeznek, kötelesek csatlakozni a saját vallásfelekezetükhöz tartozó s hozzájuk legközelebb eső oly önálló egyházközséghez, mely a magyar állam területén létezik.* Ebből áll a plébános kérvénye, a mely nagy szenzációt és képzelhető érdeklődést kelt az egész vármegyében, a hol az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak a nazarénusok s makacs szívóságukkal sok dolgot adnak a hatóságnak. * Bismarck vallomása. Följegyezték, hogy a híres vascanceilár 1871-ben Ferrieres-ben így nyilatkozott: >Ha keresztyén nem volnék, egy óráig sem szolgálnám az államot. Miért is emésztetném magam a szakadatlan munkával, a gondokkal és aggodalmakkal, ha nem ismerném, hogy Isten nevében kötelességemet kell teljesítenem! Nem tudom, hogyan jutottam a kötelességérzethez, ha azt nem Isten oltotta volna belém. Rendjelek, címek engem nem Csábítanak: a halál után való életben való határozott hitem (esz engem loyálissá, engem, a ki természetemnél fogva republikánus vagyok. Vegyétek el tőlem e hitet: hazátlanná teszlek. Ha nem volnék hivő keresztyén, soha sem lettem volna cancellárrá. Milyen szívesen meg tudnék hivatalomtól válni, egyedüli gyönyörűségem a .falusi élet az erdőben és a szabad levegőn való élet! Ha nem érezném magamat Istentől kötelezve, holnap pakolnék és visszamennék Varinba!* (C-s) * Az olasz kormány, a mint a »Religió«: panaszosan írja, rövidpórázra fogja a szocialismussal kacérkodó s a kormány ellen törő pápás egyesületeket és lapokat. Eddig 120 parokialis bizottságot oszlatott fel, a pápás lapok közül pedig betiltotta a milanói »Osservatore Cattolico *-t. a firenzei >Unita Cattolica«-t, a vicenzai »Bérico«-t. a bergamói »Campanone«-t, a »Voce di Novara*-t. a mantovai »Cittadino«-t és »Foglietto Volante«-t. a cremai »Cittadino«-t, a bassanói »Riscossa«-t, az arezzói »Risveglio«-t, a reggio-emiliai »Azione Cattolica«-t. Bizo nyára igen hazafias irányúak lehettek e bizottságok és lapok, hogy az olasz kormány jónak látta őket elhallgattatni. Szerkesztői üzenetek. Szentmártoni. Jövő számunkban. L. R. K. Bolsa. Köszönjük, jön. Cs. L. Lepsény. Megkaptuk. Üdvözlet. Pályázat mennyiség- és természettani rendes tanári állásra. A hódmezővásárhelyi állami segélyben részesülő ev. ref. főgimnáziumban egy mennyiség- és természettani rendes tanszékre pályázat hirdettetik. Megjegyezzük, hogy a megválasztott tanár kitűzött tanszaka mellett szükség eseteben a tanszakával rokon más tantárgy tanítására is köteles vállalkozni. E tanszék betöltése a fentartó egyházi elöljáróság kijelölése alapján a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium jogkörébe vág.