Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztősig: JLX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiad4)-hivatal : Hornyáns»ky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre: 9 frt. Egyes szám ára ÜO Jer. Keresztyénség1 és szoeiálizmus. Régi igazság az, hogy a nyugoti nagy poli­tikai vagy társadalmi, sőt tudományos mozgalmak is egypár decenniummal később érnek el hozzánk, de biztosan elérnek, hogy itt nálunk azután megálljanak kelet felé való útjokban. Ezzel az igazsággal testvér az a másik, hogy mindezen eszmeáramlatok nálunk egészen speciális kiala­kulást nyernek. A mi reformációnk más volt mint a nyugati, a mi szabadságharcaink nem kevésbbé. Most a nyugati nagy társadalmi mozgalmak utolsója, a szoeiálizmus, vett nálunk szállást s alakult ki egy speciális valamivé: az agrár szocializmussá. + Hogy ez a kérdés mennyire eleven kérdés, bárhogy szeretnék is másként tüntetni fel a dolgot sokan, mufatj 9J cLZ cl sok kiontott vér, mely miatta hullott, mutatj a a törvényhozás gyors igyekvése, melylyel a mezei munkások számára sietett törvényeket alkotni. Mutatja egyesek törekvése, kik, mint pl. József főherceg proprio motii igyekeznek elejét venni e tagad­hatatlanul nagy bajnak. Hogy a katonaságot ezt a közélettől majdnem hermetice elzárt testületet olyan szorgalmasan desinficiálják, s a hadi fegye­lem minden asseptikus hatalmát mozgósítják a fertőzés ellen, szintén azt bizonyítja, hogy ez a kérdés nagyon eleven kérdés. A protestáns egyházak közül nem egy hívei­ben megfogyatkozott bizonyít még mellettünk. S mégis midőn e kérdést Lapunk felvetette, voltak, kik azt mondták nem aktuális; voltak, kik azt mondták, mit féltek kicsinyhitűek: Deus expecliet. Örvendek azonban, hogy a mult napokban a magyar protestáns egyház egyik oszlopos embere, a tiszai evang. Egyházkerület felügyelője, rámutatott erre a kérdésre, mint olyanra, mely­lyel már nem a jövőben, de a jelenben számolni kell, s mint a melylyel egyedül a keresztyén eszméktől áthatott állam fog leszámolni tudni csak. Mi is az a szoeiálizmus voltaképen ? Erre a kérdésre a felelet eléggé nehéz, mert a szoeiálizmus sokféle árnyalata mind más és más meghatározását adja önmagának, s azt mint leghelyesebbet körömszakadtig védelmezi. Anarchista, communista, szociáldemokrata füg­getlen szociálista, ugyanilyen anarchista, forra­dalmi ós békességes irányzatú, mind-mind a maga definitióját tartja egyedül igaznak. Hozzá véve ehhez még a mit tudós és nem tudós ellenfeleik vagy barátaik róluk Összeírtak, bizony nehéz eligazodni felettök. Nekem Todt meghatározása látszik legjobb­nak. Todt szerint a szoeiálizmus nem egyéb: mint bizonyos osztályoknak elégedetlensége a létező állapotokkal, mint a melyek a lelkükben élő ideálnak nem. felelnek meg. A létező állapotokkal való elégedetlenség a közös jegye, mindenféle szociálista pártnak. De van még egy közős jegyük, a mit hogy Todt fel nem vett meghatározásába, az annak hiánya t, i., hogy ez az elégedetlenség mate­rialis természetű. S a megszüntetésére irányzott törekvés vagyis a szoeiálizmus célja sem irányul másra, mint bizonyos anyagi birás elérésére. Közössé tenni a magántulajdont és a szer­számokat, egyenlő anyagi használatot (jövedelmet) biztosítani mindenki számára, ez a szoeiálizmus ideálja, A mi ebben akadályozza, az ellensége, legyen az politikai institutió, államhatalom, nagy tőke, vagy keresztyén egyház. A keresztyénség alaptótele: a világ bűnös volta, mondjuk rossz volta összeesik a szo­cializmus alapgondolatával. Törekvése a létező bűn kiküszöbölésére, a meglevő rossz megszün­tetésére az újjászületés által egyezik amannak céljával. Hogy esik hát mégis, hogy a szoeiáliz­mus bármint palástolgatja is, olyan nagy ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents