Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

ban, nem egyszer másszor, hanem a folytonos figyelés, utánjárás, segítés, és vezetés nehéz de áldásos munkájá­ban keresd életfeladatodat. Lásd mily sok az, mit mi kívánunk, várunk, kéjünk Tőled. Teszszük ezt. mert szeretünk téged, szeretjük egy­házunkat. Teszszük ezt, mert bízunk Benned, bizunk egyházunk őserejében. Teszszük ezt, mert tudjuk, hogy ez a bensőség, közvetlenség, szívélyes közelség jelleged egyházunk ismerve. Teszszük ezt, mert hiszszük, hogy legjobb ütőn vagyunk e kivánatunkkal, legjobb ütőn van egyházunk, ha ily módon fog mélységesben és magas hatása tündökölni. Teszszük ezt, mert Ígérhetjük Neked az egyházkerü­let s az egyházmegye tisztviselői és képviselői ünnepélye­sen, hogy a Veled most kötött új szövetségben nem szü­nünk Isten áldásának buzgó fohászával s kitartó mun­kássággal oda hatni, hogy a ki mint áldott jösz most küldve az Úrtól, áldástterjesztőleg légy áldott egyházunkban az Úr által. Tesszük ezt, imádságos ajakkal, ezen szentélyükbe, melyből nagynevű elődöd Zsedényi és nagy elődöm Mádav nyertek vezér útjokra nagy szép, de nehéz időkben ki­bocsáttatást s a honnan a te igénytelen, téged régi barát­ság melegségével fogadó elnök és bajtársad 8 év előtt szintén kibocsáttatott, teszem ezt imént ezen ünneplő közönseggel együtt szívből üdvözölve téged egy sóhajjal s egy óhajjal : Legyen úgy! Áldja meg az Úr most a te, ily módon történt, bejöveteledet és míg az majdan kimeneteledet. A mi Urunk a Jézus Krisztus által, kinek az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben legyen dicsőség és bizodalom örökkön örökké. Amen. KÜLFÖLD. A spanyol-amerikai háború tekintettel a hittérítésre. A politikai események gyakran felette jelentékeny befolyással vannak a hittérítés fejlődésére. Németország gyarmatpolitikája újabb lendületet adott a térítési buzga­lomnak. Az angol-kinai háború e század közepe táján lehetővé tette a hittérítőknek a hozzáférhetést a kinai partvidékekhez. Madagaskar leigázása a franciák által érzékenyen sértette az ottani evangéliumi térítési munkát, sőt annak örvendetes előhaladását kérdésessé tette. Bár az Egyesült-Államok eljárását épenséggel nem méltányolhatjuk, és mégis jó reménynyel lehetünk mert ha Amerika részére kedvező kimenetelű lesz a háború az evangéliumi térítésnek tág és nem háládatlan munka­tere nyilik meg. Kuba szigetén az ottani, körülbelül egy milliónyi spanyol lakosság nem jöhet tekintetbe az evangéliumi misszió részéről. Ezek egyszerűen ellent fognak állni min­den evangélizáló törekvésnek. De van itt ezenkívül körül­belül 500.000 fekete bennlakó. A négerek, kik 1886-ig nagyobb részt még rabszolgák voltak, névleg katholikusok ugyan, de hogy mily mélyen hatolt a valódi keresztyén­ség ezeknek lelkébe nagyon is kérdéses. Gondoljunk azon örvendetes eredményekre, melyeket az evangéliumi térítő társaságok Nyugot-India néger lakossága között s más szigeteken elértek, akkor lehetetlen a protestáns evangéli­záló munkálkodást, vagy mint joggal mondhatjuk: a misszió működést mint nem minden kilátás nélkülit megítélnünk. Ezen várakozásra feljogosítanak az eddigi észleletek is. Igaz ugyan, hogy ezen remek sziget eddig a szigorú katholikus Spanyolország kemény igája alatt állt, mégis észlelhetők egyes evangéliumi misszió-munkálatok jelen­ségei. Egy anglikánus lelkész már 1871-ben megkezdte csendesen evangélizáló működését. 1884-ben amerikai episkopalisták Kubában egy evangéliumi miszsziót alapítottak, két derék spanyol lelkészt fogadva szol­gálatukba : Duartet és Morenot. Keveset tettek ezek szónoklatukkal, de többet iskolázással. A sziget északi partvidékén, Habanában és Matanzasban voltak iskoláik körülbelül 350 növendékkel. A hivők száma kerek két­százat tett.* Ezenkívül Habanában és Matanzásban, továbbá Santa Claraban, a püspöki metbodisták és a déli államok presbyteriánusai működtek ; ehhez járul a »Jamaika-Baptis­ten-Union« munkálódása. kik Eienfuegosban a déli partvidé­ken 180 hívet számlálnak. A legjelentékenyebben azonbau egy kubai bennszülött működött. Diaz eredetileg orvos volt, később mint felkelő vezér szerepelt s menekülnie kellett. New-Yorkban megtért és 1886-ban mint szerény biblia kolportör tért hazájába vissza. Utóbb hitszónoknak választatott és segítségül tíz bennszülöttet nyert. Most pedig egy 2400 tagot számláló egyházközség élén áll, a mely szabad összeköttetésben áll az Észak-amerikai déli államok baptista hitközségével. Az evangéliumi ügy jelenlegi állása Kubában az ismert áldástalan buzó-vonó állapotot mutatja, a mi jel­lemvonását képezi az észak-amerikai egyházi életnek, de épen ez bizonyítja, hogy az evangéliumi térítők műkö­dése eredményt helyez kilátásba. Spanyolországnak másik nyugot-indiai szigete Por­toriko, névleg szintén katholikus. E szigetet az evangé­liumi misszió alig érintette, csak Poncéban van egy lel­kész az angolországi »gyarmati és kontinentális egyház­szövetség* alkalmazásában. A mi Spanyolországnak hátsó-indiai gyarmatait illeti, a philippini nagy sziget-csoport népességének két­harmada katholikus, a többi kétmillió még pogány. Bár ezen szigetek még 1565-ben meghódíttattak a spanyolok által, de a magasabb iskolai oktatást csak 1865-ben kezdették meg a jezsuiták a fővárosban Manilában. Az * Hogy ezen szám az utóbbi évek nyugtalanságai után meg­van-e — nem állítható.

Next

/
Thumbnails
Contents