Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-26 / 26. szám

zést olvasott fel. Jelentést tettek továbbá a gyámegylet működéséről, s elhatározták, hogy felterjesztést intéznek az egyházmegyei közgyűléshez az iránt, hogy a be nem töltött tanítói állomások után járó tanítói fizetések az egyházmegyei tanítói gyámegylet javára adassanak. Szóba került az a kérdés is, hogy a tanító-egylet a magyar tanítók, vagy a magyar ev. ref. tanítók országos egyesületéhez csatlakozzék-e, s a határozat az lőn, hogy az egyesület a magyar tanítók országos egyesületéhez csatlakozik, mert: »az országosan egyesített erő végeredményében mindig előbb áll és nagyobb sikert arat, mintha azt egy felekezeti egyesület kebelében kívánjuk érvényre juttatni*. A tudósítás szerint a gyűlésen »szép számmal voltak képviselve a lelkészek« s most már azt kérdezzük azoktól a lelkészektől, hogy vájjon volt-e szavuk ehhez, az egyházat s a magyar ev. ref. tanítók országos egyesületét mélyen sértő határozathoz ?! S szabad legyen megkérdeznünk a solti tanító-egylet tagjaitól, hogy nem a ref. egyházak adnak-e nekik tisztességes kenyeret, hogy annyira irtóznak a felekezeti ev. ref. tanító-egyesülettől? Az ilyen, nem épen az egyházhoz ragaszkodásról tanúskodó határozat mellett bizony jobb lenne a solti reform, tanító-egylet címéből is kihagyni azt a felekezeti ref. jelzőt ! A különös határozatot igazi szomorúsággal veszszük tudomásul. Az aszódi ág. hitv. evang. leánynevelő-intézet folyó hó 22., 23., 24., és 25-én tartotta meg nyilvános záróvizsgálatait. Az 1898/99. tanévre az igazgatóság a következő tudnivalókat közli: 1. 1898. szeptember hó 2-án, d. u. 3—6 óráig a bejáró növendékek beiratása. 2. 1898. szeptember hó 3-án d. e. 9 órakor a bejáró növendékek felvételi, esetleg magánvizsgái. 3. 1898. szeptember hó 5-én a régi bennlakó növendékek érkezése és beiratása. 4. 1898. szeptember hó 6-án az újonnan felvett bennlakó növendékek érkezése és beiratása. 5. 1898. szeptember hó 7-én délelőtt az új bennlakó növendékek felvételi, esetleg magánvizsgái. 6. 1898. szeptember hó 8-án d. e. 10 órakor az iskolai évnek istentiszteletlel egybekapcsolt ünnepélyes megnyitása. Tan- és tartásdíj: 1. bejáró növendékek tandíja: 40 frt; helybeli ág. hitv. ev. növendékekért: 30 frt. Beiratási díj 2 forint. 2. Bennlakó növendékek tartásdíja: 250 frt; kedvezményképen ág. hitv. ev. lelkésztanító v. tanárok gyermekei után: 200 frt. Beiratási díj 2 forint. Zongora oktatásért 40 frt fizetendő. Felvételre az intézeti igazgatóságnál augusztus hó 31-ig lehet jelentkezni. Gimnázium Kőbányán. A főváros X-ik kerületének régi óhajtása volt már, hogy területén gimnázium legyen. Ez óhajtása rövid időn be fog teljesedni, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter, méltányolva a főváros e rohamosan fejlődő kerületének óhajtását s azokat a nehézségeket, a melyekkel a kőbányai ifjúságnak a város belső kerületeiben való iskoláztatása jár, elhatározta, hogy már a jövő évi költségvetésbe nagyobb összeget vesz fel a kőbányai gimnázium költségeire. A tanításra a kőbányaiak a bencéseket kívánják megnyerni, s Fehér Ipoly panonhalmi főapát már ki is jelentette, hogy a bencések szívesen vállalkoznak e feladatra. A kőbányaiak hálájuk tolmácslása végett küldöttségileg fognak tisztelegni a miniszternél s Fehér Ipoly főapátnál. A hódmezővásárhelyi főgimnázium felavatása. Hódmezővásárhely városa, mely a legutóbbi időkben kulturális és közművelődési célokra oly sokat áldozott, szép ünnepet ült mult vasárnap. A református egyház díszes, két emeletes főgimnáziumát, mely az állam és a város támogatásával épült föl s a mely a berendezéssel együtt 133 ezer forintba került, ekkor avatták fel. Az ünnepen a kormányt Kállay főispán, a közoktatásügyi minisztert Zsilinszky államtitkár, a tiszántúli ref. egyházkerület Kiss Áron püspök és Degenfeld József gróf főgondnok képviselték. A zárókő és az emlékiratok letétele és Kiss Áron püspök imája után Szabó János esperes megnyitotta az egyházi díszközgyűlést. Utána Zsilinszky üdvözölte a közoktatásügyi miniszter nevében az egyházat és a város közönségét. Délben mintegy háromszáz terítékű bankett volt, melyen részt vett a város szine-java. Délután megtekintették a nagy értékű múzeumot, régiségtárt, könyvtárt és a főgimnázium többi helyiségét. EGYESÜLET. A budapesti protestáns országos árvaházban f. hó 17-én folytak le az évzáró vizsgálatok Szőts Farkas tanügyi bizottsági elnök elölülésével. A tanítók névszerint: Brocskó Lajosné, Pelrik Janka, Alapi István és Csernok Rezső teljes sikerrel és lelkes buzgalommal oldották meg nehéz feladatukat, a miért az elnök lendületes beszédben köszönetet és elismerést szavazott nekik. Altalános tetszésben részesültek a kiállított slöjd-tárgyak és női kézimunkák. A vizsgák végeztével június 18-án megható ünnepélynek színhelye volt az árvaház. Ekkor adta át a Pique-Dame társaság alapító oklevelét és ez alkalommal vettek búcsút az intézettől a kilépő növendékek, a kiknek hálatelt köszönő szavaitól a meghatottság könyűi csillogtak még az erős természetű férfiak szemeiben is. Baráti körben 1885-ben Kéler Napoleon buzgó egyháztag otthonában Pique-Dame névvel viszfező társaság alakult, azon nemes elhatározással, hogy a játék útján befolyó nyereségből a protestáns országos árvaházban 4000 forintos ágyalapítványt létesítenek, a melynek kamatai fedezetül szolgáljanak egy árva évi fentartási költségeinek. A Pique-Dame társaság tagjai: Bajza Lajos vasúti főmérnök, Bexheft Mór kir. tanácsos, nyug. vasúti vezérfelúgyelő, Bielek Miksa műegyetemi tanár, Fleischer Péter tüzér százados, Foreher Adolf vasúti főfelügyelő, Horváth Mihály ügyvéd, Joób Károly takarékpénztári igazgató, Kéler Napoleon építész, dr. Kéler Zoltán ügyvéd, Zimmermann vasúti főmérnök, Zsembery Kálmán kir. ítélőtáblai biró. 13 év leforgásával az alap teljessé válván, a társaság folyó hó 18-án megjelent az intézetben, a hol Kéler Napoleon annak nevében, nagyszámú és díszes közönség előtt lelkes beszédet tartva, átadta az alapító oklevelet