Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

ismét melyik tankerületbeliek vannak a 800 írttól 1300 frtig (lakpénznél 175 frttól 400 írtig) terjedő fizetéssel: nem sorolja fel a kimutatás. Még az 52 tollnok is három fizetési (500—600—700 frtos) osztályokban szerepel, 150 frttól 300 frtig terjedő lakbérrel. Végül a dijnokokra nézve a kimutatás csak ennyit mond: »Díjnoktartási átalány: egy, 400 frttal, hatvanhárom, 365 írttal«. De hogy ez a 64 díjnok a tankerületekbe van-e, illetve lesz-e elosztva, a hol rájok, a mai papirkorszakban, nagy szükség van: a kimutatás ugyan nem mondja, legfeljebb csak sejteti, hogy talán a tanfelügyelőségek egy-egy díjnokkal is meg lesznek örvendeztetve. 2. Elemi népiskolák rovata 94,855 frt bevétellel szemben 2.453,046 frt kiadással irányoztatik elő (tav. 2.273,036) s így 180,010 frttal több az előző évhez képest. Az állami elemi népiskolák személyi járandóságai az 1897. évben összesen 70,000 frttal emelkedtek, még pedig: a) 67 új tanítói állomás á 400 frttal; b) 56 új tanítói állás á 500 frttal; c) 53 tanító lakpénze á 100 frt; d) 23 tanító lakpénze á 120 frt: e) 23 tanító lakpénze á 150 frt; f) hitoktatói] és egyéb tiszteletdíjak 3690 frt. Az állami elemi tanítók fizetésének 1896-ban megkezdett rendesése 1898-ban oly módon folytattatik, hogy a kik 10 vagy ennél több év óta vannak alkalmazásban, azoknak 500 f'rtra lesz fölemelve. Ilyen tanító 355 van Ezek fizetésének 500 frtra fölemeléséhez 35,500 frt szükséges A főváros környékén levő állami elemi iskolák tanítóinak lakpénze fölemelésére 7560 frt van felvéve. Az 1893. XXVI. t.-c. 2. §. szerint az összes néptanítók első ötödéves korpótléka 1898. 4-ik negyedében már esedékessé válván, 1218 állami tanító nyer erre jogot. Az ily címen egy évre szükséges 60,900 frtnak 1

/i

-ed részére 15,250 frt terheli a költségvetést. Az állami elemi iskolák fokozatos szervezése a következő főbb irányban vitetik keresztül: a) a mely iskolátlan községben a tankötelesek száma a 30-at meghaladja s a község iskolailag máshoz nem csatolható, az illető község lehető hozzájárulásával állami népiskola állíttatik. Ilyen iskola az 1898. évre 40 van tervbe véve. b) Szintén bizonyos számú iskolák állíttatnak fel a ruthenok közt, különösen pedig Máramarosban, a hol az egész országban legkedvezőtlenebbek az iskolai viszonyok: c) a már megfelelő állami iskoláknál a tanítók létszámának emelkedése folytán több új tanítói állomás szerveztetik. Ezen iskolákra összesen 100,000 frt van felvéve, a melyből 40 új tanítói állás á 500, 80 új tanítói állás á 400 frt fizetéssel s mindannyi 100 frt lakpénzzel rendszeresítetik, 36,000 frt dologi szükséglet mellett. Ezen kivül több államilag segélyezett községi iskola — az eddigi helyi járulékok biztosításával — államosíttatván, 100 új állami tanítói állás á 500, és 100 szintén új állás á 400 frttal vétetett föl. Ezek szerint az állami elemi népiskoláknak 1897. évi személyi járandóságaira előirányzott 910,036 frt 277,770 frttal emelkedik s így az 1898. szükséglet 1.187,806 frtot tesz ki; míg a dologi kiadások, a fokozatos fejlesztések következtében, 32,000 frttal emelkedtek. A községi iskolák segélyezésére 1898-ra 124,000 frt van előirányozva. A felekezeti és községi iskolák segélyezésére az 1893: XXVI. t.-c. alapján 1897-re is engedélyezett 450,000 frton felül további 40,000 forint, tehát 490,000 frt irányoztatott elő. Ugyanis a nevezett t.-cikk 2. §.-a értelmében a törvény életbeléptekor, vagyis 1893. szept. 25-én működésben volt rendes és segédtanítók és tanítónők 1898. okt. 1-től á 50 frt ötödéves pótlékra bírnak igénynyel, mely ha az iskolafentartó által nem biztosítható, államsegélyként utalványozandó ki. Ezért indokolt hát ezen a címen a fölemelés. 3. Felső nép- és polgári iskolákra bevétel 61,581 frt, kiadásra 980,315 frt (t. 918,699), tehát 61,616 frttal több van előirányozva, melyből a személyi járandóság 56,616 frttal emelkedik; mégpedig: 1800 forintot igénybe vesz az 1893: IV. t.-c. fokozatos végre hajtása; 28,236 frttal szaporodik az alkalmazásban levő tanítók és tanítónők illetménye az által, hogy az 1897-re csak V3

-ad részben előirányzott illetményeket 1898-ban egész évre kell kiegészíteni; 11,100 frt újabb kiadást 30 új tanítói és tanítónői állás szervezése vesz igénybe a besztercei, breznóbányai, csáktornyai, hódmezővásárhelyi, hosszúfalusi, kolozsvári, karánsebesi, magyaróvári, orosházai, pásztói, pinkafői, sz.-nagyszentmiklósi, szegedi, tapolcai, újpesti, újvidéki és zólyomi iskoláknál. Idejárul, hogy a lakosok kérelmére s a községek áldozatkészségének tekintetbevétele után Iglón, Körmenden, Hajdú-Szoboszlón és Segesváron az 1898/99. tanévtől kezdve új állami polgári iskolák felállítása vált szükségessé. Az esedékessé vált ötödéves pótlékok 12.470 frt költségtöbbletet okoznak, míg a dologi kiadások 5000 frttal emelkednek. Hanem a költségvetés, illetve az indokolás a polgári iskoláknak készülődő félben levő » reformját* nem érinti; legalább egy szóval sincs említés téve, hogy az iménti helyeken felállítani szándékolt új polgári iskolák a mostani keretben, vagy a reform által életbe léptetendő alapon szerveztetnek-e? 4. Népnevelési intézetek közös szükségleteire, ú. m. állami iskolák épületeinek átalakítására, helyreállítására, kibővítésére, kisebb építkezésekre, jutalmakra, segélyekre, helyettesítésekre, óradíjakra, gyűlésekre megjelenésre (napidíjakra) 419,060 frt irányoztatott elő, a tavalyi 403,060 frttal szemben. 5. Elemi és polgári iskolai tanítóképző-intézeteknél a bevétel 22,430 frtra, a kiadás 512,853 (tav. 492,589) frtra, tehát 20,264 frttal többre van föl véve. A személyi járandóságok 7984 frt többlete részint az 1893: IV. t.-c. fokozatos végrehajtására, részint új állások szervezésére vált szükségessé. Nevezetesen a budapesti polgári iskolai tanítóképzőnél két új tanári állás, együttesen 3340 frttal rendszeresítetik, hogy ez által a jelenlegi négy óraadó tanár alkalmazása felesleges s a tanítás mégis eredményesebb legyen. Ezen utóbbi okból a znióváraljai és az internátussal ellátott kolozsvári elemi tanítóképzőknél egy-egy s.-tanári állás rendszeresítetik, összesen 2085 frtnyi javadalmazással. — A dologi kiadások többletének egész összege, 20,264 frt, az internátusok bővítésére és új internátusok felállítására esik. Ugyanis kibővül a znióváraljai internátus 80 növendékre; a kolozsvárinál 7000 frtot tesz az internátus költségvetése; végül a pápai tanítóképzőnél: a II—Ill-ik osztály megnyitása s az újabban jelentkezett tanítójelöltek segélyezésénél 3000 frt kiadási többlet állott elő. 6. Elemi és polgári tanítónó'képzők kiadása 345,801 (tav. 329,761) frt s igy a többlet 16,040 forint. Érdekes ezen intézetek 104,600 frt bevétele — szemben a fiú ilynemű intézetek fentebb jelzett 22.430 frt bevételével, főleg ha tudjuk, hogy a tanítónőképzők ezen bevételének legnagyobb összegét, 102,000 frtot, az internátusok jövedelme szolgáltatja, míg a fiúknál ezen a címen csak 15,500 frt folyt be. Honnan történik ez? Onnan, hogy a tanítónőképzőkbe sokkal kevesebb leányt vesznek fel az ingyenes és féldíjas helyekre, mint a fiúknál. S így a leány a szegény gyermekes apának itt is többe kerül, mint a fiú-gyermek. Arra pedig most egyáltalában nincs sem kedvünk, sem terünk, hogy kiterjeszkedjünk annak boncolá-