Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

forrásokat nyitni és szerettem volna a mi kicsiny Erdé­lyünknek még bérceit is arra kényszeríteni, hogy vesszőm érintésére fakadjanak azokból üdítő cseppek. Mi történt a lefolyt 13 év alatt ? annak részletes föltüntetésével a főtiszt, kerületi Közgyűlés becses figyelmét nem fárasztom, csak az Úr Jézus Krisztus eme szavait ismétlem: »Jer és lásd!« Legyen szabad ez állításomat csak néhány példával igazolnom. Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagyok ma­gamról szólani. Midőn püspökké lettem, theol. fakultásunknak, mely­nek javára adományokat gyűjteni már előzőleg föl vol­tam hatalmazva, alapja volt 1500 frt. Ma van a fakul­tásnak 263,000 frt alaptőkéje s ezenkívül nagy bérház tulajdonosa és egy 30,000 frtos alapítvány hagyományosa. Kitűnő tanárkara vezetése alatt hetvenhét bennlakó theo­logus és tanárjelöltje van, kinek egyrésze, mint állami ösztöndíjas vagy theologus, teljesen ingyenes vagy nagyon kedvezményes árért kap egész ellátást; költségvetése, mely meghaladja a 40,000 forintot, fedezve van; az egész intézet teljes felszereléssel, berendezéssel el van látva, s itt e díszteremben, a mi pantheonunkban, a meg­dicsőültek arcáról fény sugárzik felém. Az enyedi kollé­gium megszabadulván a papképzés nagy terhétől, gimná­ziuma a felvirágzás útján van, tanerejét jelentékenyen megszaporította, tanári fizetését fölemelte, convictusát ki­bővítette, s népessége nő. Központi özvegyárvai gyámintézetünk alaptőkéje volt akkor 43,843 frt, nía 115,000 frt. Miután létrejött az egyetemes özvegyárvai gyámintézet, melynek alapszabályait én terjesztettem be, ez az alap, a szerzett jogok tiszte­letben tartásával, succesive felszabadul s az épülőfélben levő szeretetház javára, a mindkét nemű papi árvák fentartására lesz fordítandó. Az építés költségeit, a kon­venttől nyert tőkesegély beleszámításával, a folyamatba indított sorsjáték jövedelme fogja fedezni. Központi nyugdíjalapunk nem volt akkor egy fillér sem, most van a központi tisztviselők s összes körlel­készeink s theol. tanáraink javára kerek számban 28,000 frt alaptőkénk, mely a tagok járulékaival s további kerületi segélylyel rohamosan nő. A tőkesegélyezés rendszere nem létezett akor. Én valék szerencsés erre vonatkozólag a konvent által elfo­gadott indítványt tenni. Azóta folyamatba is van indítva s az egyházi építkezések (templomok, papilakok és iskolák) nagy arányokban jönnek létre nemcsak a mi, hanem a testvérkerületekben is. A mi kerületünkben a desolált egy­házak vagyonának egyesítése folytán létrejött építkezési alapból s az azóta szerzett tőketöbbletek ségélyével, hogy mennyi építkezés történt, azt a millenniumi kiállításon bemutatott domborművű térkép, melyet a kerületnek ajándékoztam, részletesen föltünteti. Körlelkészségünk volt akkor egyetlenegy: a kackói; ma van — és pedig kerületünknek legféltettebb vidékein — 36, és tőkesegélyt legújabban kaptunk még a meg­alapítás alatt álló naszódi és szászsebesi körlelkészségek számára; ezenkívül szervezés alatt van még több is, szegénységünkhöz mérten tisztességes javadalommal. Egyházkerületünk vallásos életéről általában véve csak megnyugtatólag nyilatkozhatorn. Népünk buzgón járja az Isten házát, s áldozatkészségét is eléggé kimutatja. Szociális mozgalmak minket nem háborgatnak ; anabap­tista fészkelődés nem ölt nagyobb arányokat; Kolozsvárt s Kolozs-Kalota egyes egyházközségeiben zavarólag hat ugyan a békés vallásos életre, de inkább szünőfélben van, mintsem terjedőben. Nagy baj nálunk az, hogy pap- és tanító-hiányban szenvedünk. Feles számú állomásra hiába hirdetünk pályázatot, nem jelentkezik senki, s vannak egyes egyházmegyéink, hol az államsegélylyel fölemelt tanítói állomások is üresen állanak. Végzett theologusaink s tanítójelöltjeink száma nem elegendő a szükség pótlá­sára. A papi állomások gyarló javadalmazása miatt kevés nálunk a segédlelkészek létszáma. A testvéregyházkerü­letekből hozzánk pályázó segéd lelkészekben — tisztelet a kivételeknek — nem sok nyereségünk van, mert több­nyire olyanok jönnek hozzánk, kik ott nem tudnak tisz­tességes állomáshoz jutni. Új templomot kettőt szenteltem fel. Az egyik volt a mult nyáron az ó-toplicai, hol igen díszes templomunk épült a piacon. A telket br. Bánffy Dezső ő excellenciája adományozta; az építéshez hozzá­járult az egyházkerület s egyeseknek buzgó adakozása. Az úrasztali díszes felszerelést br. Kemény Kálmánné ő excellenciája ajándékozta. Igen kellemesen hatott reám, mint szép jele a vallásos türelemnek, s annak a jó szel­lemnek, melynek ottani körlelkészünk buzgó terjesztője, az, hogy ünnepélyünkön a katholikus iskola énekkara közreműködött. Másik templomunk a kolozsvári, melyet a millen­nium emlékére emelt az egyházközség. Nagy szükség volt itt erre a harmadik templomra, mert hidelvi híveink nagy része a távolság miatt nem járván régi templomaiba, most nagy lelkigyönyörűséggel a közelben élvezhetik az ige áldásait, melyet jeles s buzgó új lelkipásztoruk : tisz­teletes Molnár Lőrinc hirdet nekik. A vallásos buzgóság­nak e templom építésében is ragyogó példáit örömmel szemléltük. A nemesen áldozók egész hosszú sora gyűj­tötte össze ajándékait, s a templom nagy díszben föl­épülve, időtlen időkig fogja hirdetni emléküket, s midőn az új templom összhangzó harangjai megcsendülnek, a hálaadók nagy seregei hálával gondolnak vissza a dicső ősökre, kik szerzék számukra e szép házat. Fölszentel­tetett még kékesi új templomunk is, melyben azonban én — betegségem miatt — nem vehettem részt. Föl­szentelésre vár még néhány templom. Kerületünk lélekszáma 5534-el szaporodott s föl­emelkedett 394,569-re. Születtek 14,792-en; 15-tel többen mintáz előző évben. Meghaltak 11,114-en, 118-cal keve­sebben, mint azelőtt. E két adat közötti differencia nem adja ki a kimutatott lélekszám gyarapodását. A hiányt a bevándorlók pótolják. Házasságkötés volt 2923; az előző évivel összevetve: 80-nal, vagyis S1 /3 százalékkal kevesebb, a mire valószínűleg az év kedvezőtlen volta bírt befolyással. Ezek közül egvházilag is megkötötték szövetségüket nálunk 2768-an, a mi az egész létszámnak 946 /io százaléka. Kolozsvár most is rosz példát ad, mert itt a házasságkötések 28 percentje az egyházi áldást nem vette igénybe. Általában véve a házassági kötéseknél álljunk meg egy pillanatra, a mire nézve adataimat a Statisztikai közlemények havi füzeteiből merítem, mert összesített kiadás a mult évről még nem jelent meg. A református részről 1897-ben köttetett összesen 21,616 házasság és pedig egész Magyarország és Fiume területén. Ebből tiszta református házasság, vagyis olyan, a hol a vőlegény és menyasszony egyaránt református : 14,891. Vegyesházasság, hol vagy a vőlegény, vagy a menyasszony református: 6825, a mi az összes házassá­goknak 31°/ 0 -a. Ebből egyezségnélkül való, vagyis a hol a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követik: 5365, mely összeg a vegyesházasságoknak 78.8 százaléka. Egyezséget 1460 pár kötött, a mi a vegyesházasságoknak 21 "4 percentje. Ezek közül más — többnyire a katho­likus — egyház javára 968 pár ígérte gyermekét oda, a mi az egyezséges vegyesházasságok 66'3°/0 -ka. A refor-

Next

/
Thumbnails
Contents