Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

zett quéstion épuisée-k ' sorába épen nem sorozhatunk, akkor is az új iskola sikeres működési föltételeinek meg­teremtése hosszabb, céltudatos, tervszerű előkészítést igényel. Azok, a kik sietve akarnák az új középiskolát proklamálni, gondolják meg, hogy az elsietett, vagy papiron maradt törvényekből a magyar közművelődésnek, az országnak semmi haszna. Jó, a jobbnál többet ér, ha azt meg tudjuk valósítani. Én a középiskola gyökeres megváltoztatására csak akkor vállalkozom, ha az új rendszer a maradandó jelleg biztosítékával bír, mert boldogtalan az az iskolai élet, melyet folyton kapkodó kisérletszámba menő, úgynevezett gyökeres rendszer-változtatások bolygatnak. — De arra a sajnálatra méltó szerepre ismét nem vállalkozom, hogy konokul elzárkózzam minden fejlesztés elől akkor, ha az újításból haszon háramlik az iskolára és az iskolán át nemzetem közművelődésére. Tudom, vannak, vagy minden­esetre lehetnek, kik kicsinyelni fogják a hatást, melyet a középiskolai tantervek fölülvizsgálatával el lehet érni. Csodákat én sem várok tőle, de ha csaknem a tanügyi közvélemény által elismert hiányokon segíthetünk, akkor a tanterv-reform megvalósításával komoly és egyenesen visszautasíthatatlan kötelességet teljesítünk. Végre is, tessék azoknak, a kik a középiskolai tanterv kijavítását kicsinylik, meggondolni, hogy a tantervek minden fogyatékosságát 50—60 ezer tanuló érzi meg. Annak az osztálynak művelődési tartalma sinyli meg, mely osztály vezetni fogja a közeli emberöltőben a magyar társadalmat. Szilárd meggyőződésem, hogy a középiskolai tanterv szerkezetének egésze tekintetében nem is kell a régi tan­terven sokat és lényegesen változtatni. Mert pl. a gim­náziumi tanterv derekasan állotta ki azt a beható vizs­gálatot, melyben ez alkalommal is részesült. Részesült pedig nemcsak a közoktatási tanács állandó bizottsága részéről, de a tanácskozásba bevont többi más szakférfiak, a tanári testület számos fővárosi és vidéki gyűlései ré­széről is. De ha az egésznek szerkezete ki is állotta a kritika próbáját, a részletekre nézve sok a javítani való. Vagy kicsinyelheti-e azt bárki, ha megszüntetjük azt, hogy például a magyar történelmet igazán csak két osz­tályban tanították: a harmadikban, természetesen elemi módon és a nyolcadikban, hol az érettségire való készülés foglalja el az ifjút, és ilyenkor az újnak megtanulása már nehezebben megy ? Vagy helyeselheti-e azt bárki, hogy a magyar történelem tanításában e századról alig hall vala­mit az ifjú? Vagy helyes-e az, hogy a görög-római tör­ténelmet csak a negyedikben, az ötödik osztály elején tanulták és többet nem hallottak róla ? Vagy nem kell-e azt is teljes erélylyel keresztülvinni, hogy a magyar tör­ténelmet az egyetemes történelemmel kapcsolatban tanul­ják, de természetesen nem úgy, hogy az egyetemes tör­ténelem elhomályosodjék, hogy a nagy, világkorszakok mozgató eszméit az ifjú ne lássa ? Csak azt kell meg­szüntetni, hogy ne legyen úgy, hogy mikor magyar törté­nelmet tanulnak, akkor alig halljanak valamit a világ párhuzamos történelméről, vagy hogy mikor világtörténel­met tanulnak, akkor elfeledkezzenek a magyarról. A ma­gyar világtörténelem e kapcsolatos tanítását megtette ed­dig is néhány jó tanár, de ennek határozottan és erély­lyel keresztülvitt rendszernek kell lennie, mert ennek még az az üdvös eredménye is lesz, hogy ilyen tartalmú és keretű történelmi kézikönyvek is fognak készülni. De nem folytatom tovább. A ki ismeri a tanterv fontosságát, az tudja, hogy a legkisebb javítás, ha igazi javítás és nemcsak változtatás, mint áldásos harmat hull a nemzet művelődésének termő földjére. Nincsen terület, hol kicsiny, de belterjes és üdvös javításnak oly hatvá­nyozott eredménye volna, mint a nemzeti közoktatás te­rülete. Egész nemzetek művelődési tartalmán mutatkozó apró hézagok betöltése a maga összességében mindig nagy számot jelent. Bírálják meg tisztelt uraim szeretettel, de szigorúan a tanácskozás anyagát képező tanterveket. Én bírálatukat figyelemmel kisérem és ha azt a meggyőződést merítem, hogy a magyar középiskola ügyét a tanterv reformmal csak egy lépéssel is közelebb vihetjük, én e lépésre öröm­mel vállalkozom. BELFÖLD. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal f. évi március havi közleménye szerint ezen év március havában élve született: 56,949; halva: 1241; elhalt hét éven alul 22,762; hét éven felül: 23,173; összesen: 45,935; nép­szaporodás: 11,014. Házasság köttetett 4387. Ebből vegyes­házasság volt: 594 ; °/0 -ban : 13-54. Á.g. h. ev. tiszta házas­ság: 307; ev. ref. tiszta házasság: 1789. Miután pedig ezen házasságok a böjti időszakra estek, érdekes megje­gyezni, hogy ezen időszakban 900 róm. kath., 127 gör. kath., 205 gör. kel., 412 ág. h. ev., 1981 ev. ref., 57 unitárius,. 700 izraelita, 1 egyéb (örmény katholikus) val­lású és 4 felekezetnélküli kötött házasságot. A házasodási kedv bár lényegesen apad a márciusi böjti és a decem­beri adventi időszakban, de mégsem szünetel teljesen, s e tekintetben az ev. ref. egyház áll első helyen. Azon 54 vegyesházasságból, hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ág. h. ev., megegyezés szerint 8 esetben az apa, 5 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség, vagy ha úgy tetszik hátrány: 3. Megegyezés nem létesült 14 esetben. Azon 93 vegyes­házasságból pedig, hol a vőlegény ág. h. ev. és a meny­asszony róm. kath., megegyezés szerint 5 esetben az apa 4 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Nyereség: 1. Megegyezés nem létesült 34 esetben. Azon 89 vegyesházasságból, hol az egyik fél ág. h. ev., a másik fél nem róm. kath., de más vallású, 7 esetben létesült megegyezés, mely szerint 3 esetben az ág. h. ev., 4 eset­ben a más vallást fogják követni a gyermekek. Veszteség 1. Megegyezés nem létesült 82 esetben. Ezen esetekben az ág. h. ev. egyház nyeresége a gör. keletitől egy, az izra­elita hitfelekezettől kettő ; vesztesége az ev. ref. egyházzal szemben 4. Egy ág. h. ev. vőlegény kötött március hóban izraelita menyasszonynyal házasságot, s két izraelita vőle­gény lépett házasságra ág. h. ev. menyasszonynyal. Meg­egyezés csak két esetben létesült az ág. h. ev. egyház javára. Azon 119 vegyesházasságból, a hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ev. ref., megegyezés történt 26 eset­ben, melyből 15 esetben az apa, 11 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség, vagy ha úgy tetszik hátrány az ev. ref. egyházra: 4. Megegyezés nem létesült 93 esetben. Azon 24 vegyesházasságból, hol

Next

/
Thumbnails
Contents