Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-05 / 23. szám
zett quéstion épuisée-k ' sorába épen nem sorozhatunk, akkor is az új iskola sikeres működési föltételeinek megteremtése hosszabb, céltudatos, tervszerű előkészítést igényel. Azok, a kik sietve akarnák az új középiskolát proklamálni, gondolják meg, hogy az elsietett, vagy papiron maradt törvényekből a magyar közművelődésnek, az országnak semmi haszna. Jó, a jobbnál többet ér, ha azt meg tudjuk valósítani. Én a középiskola gyökeres megváltoztatására csak akkor vállalkozom, ha az új rendszer a maradandó jelleg biztosítékával bír, mert boldogtalan az az iskolai élet, melyet folyton kapkodó kisérletszámba menő, úgynevezett gyökeres rendszer-változtatások bolygatnak. — De arra a sajnálatra méltó szerepre ismét nem vállalkozom, hogy konokul elzárkózzam minden fejlesztés elől akkor, ha az újításból haszon háramlik az iskolára és az iskolán át nemzetem közművelődésére. Tudom, vannak, vagy mindenesetre lehetnek, kik kicsinyelni fogják a hatást, melyet a középiskolai tantervek fölülvizsgálatával el lehet érni. Csodákat én sem várok tőle, de ha csaknem a tanügyi közvélemény által elismert hiányokon segíthetünk, akkor a tanterv-reform megvalósításával komoly és egyenesen visszautasíthatatlan kötelességet teljesítünk. Végre is, tessék azoknak, a kik a középiskolai tanterv kijavítását kicsinylik, meggondolni, hogy a tantervek minden fogyatékosságát 50—60 ezer tanuló érzi meg. Annak az osztálynak művelődési tartalma sinyli meg, mely osztály vezetni fogja a közeli emberöltőben a magyar társadalmat. Szilárd meggyőződésem, hogy a középiskolai tanterv szerkezetének egésze tekintetében nem is kell a régi tanterven sokat és lényegesen változtatni. Mert pl. a gimnáziumi tanterv derekasan állotta ki azt a beható vizsgálatot, melyben ez alkalommal is részesült. Részesült pedig nemcsak a közoktatási tanács állandó bizottsága részéről, de a tanácskozásba bevont többi más szakférfiak, a tanári testület számos fővárosi és vidéki gyűlései részéről is. De ha az egésznek szerkezete ki is állotta a kritika próbáját, a részletekre nézve sok a javítani való. Vagy kicsinyelheti-e azt bárki, ha megszüntetjük azt, hogy például a magyar történelmet igazán csak két osztályban tanították: a harmadikban, természetesen elemi módon és a nyolcadikban, hol az érettségire való készülés foglalja el az ifjút, és ilyenkor az újnak megtanulása már nehezebben megy ? Vagy helyeselheti-e azt bárki, hogy a magyar történelem tanításában e századról alig hall valamit az ifjú? Vagy helyes-e az, hogy a görög-római történelmet csak a negyedikben, az ötödik osztály elején tanulták és többet nem hallottak róla ? Vagy nem kell-e azt is teljes erélylyel keresztülvinni, hogy a magyar történelmet az egyetemes történelemmel kapcsolatban tanulják, de természetesen nem úgy, hogy az egyetemes történelem elhomályosodjék, hogy a nagy, világkorszakok mozgató eszméit az ifjú ne lássa ? Csak azt kell megszüntetni, hogy ne legyen úgy, hogy mikor magyar történelmet tanulnak, akkor alig halljanak valamit a világ párhuzamos történelméről, vagy hogy mikor világtörténelmet tanulnak, akkor elfeledkezzenek a magyarról. A magyar világtörténelem e kapcsolatos tanítását megtette eddig is néhány jó tanár, de ennek határozottan és erélylyel keresztülvitt rendszernek kell lennie, mert ennek még az az üdvös eredménye is lesz, hogy ilyen tartalmú és keretű történelmi kézikönyvek is fognak készülni. De nem folytatom tovább. A ki ismeri a tanterv fontosságát, az tudja, hogy a legkisebb javítás, ha igazi javítás és nemcsak változtatás, mint áldásos harmat hull a nemzet művelődésének termő földjére. Nincsen terület, hol kicsiny, de belterjes és üdvös javításnak oly hatványozott eredménye volna, mint a nemzeti közoktatás területe. Egész nemzetek művelődési tartalmán mutatkozó apró hézagok betöltése a maga összességében mindig nagy számot jelent. Bírálják meg tisztelt uraim szeretettel, de szigorúan a tanácskozás anyagát képező tanterveket. Én bírálatukat figyelemmel kisérem és ha azt a meggyőződést merítem, hogy a magyar középiskola ügyét a tanterv reformmal csak egy lépéssel is közelebb vihetjük, én e lépésre örömmel vállalkozom. BELFÖLD. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal f. évi március havi közleménye szerint ezen év március havában élve született: 56,949; halva: 1241; elhalt hét éven alul 22,762; hét éven felül: 23,173; összesen: 45,935; népszaporodás: 11,014. Házasság köttetett 4387. Ebből vegyesházasság volt: 594 ; °/0 -ban : 13-54. Á.g. h. ev. tiszta házasság: 307; ev. ref. tiszta házasság: 1789. Miután pedig ezen házasságok a böjti időszakra estek, érdekes megjegyezni, hogy ezen időszakban 900 róm. kath., 127 gör. kath., 205 gör. kel., 412 ág. h. ev., 1981 ev. ref., 57 unitárius,. 700 izraelita, 1 egyéb (örmény katholikus) vallású és 4 felekezetnélküli kötött házasságot. A házasodási kedv bár lényegesen apad a márciusi böjti és a decemberi adventi időszakban, de mégsem szünetel teljesen, s e tekintetben az ev. ref. egyház áll első helyen. Azon 54 vegyesházasságból, hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ág. h. ev., megegyezés szerint 8 esetben az apa, 5 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség, vagy ha úgy tetszik hátrány: 3. Megegyezés nem létesült 14 esetben. Azon 93 vegyesházasságból pedig, hol a vőlegény ág. h. ev. és a menyasszony róm. kath., megegyezés szerint 5 esetben az apa 4 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Nyereség: 1. Megegyezés nem létesült 34 esetben. Azon 89 vegyesházasságból, hol az egyik fél ág. h. ev., a másik fél nem róm. kath., de más vallású, 7 esetben létesült megegyezés, mely szerint 3 esetben az ág. h. ev., 4 esetben a más vallást fogják követni a gyermekek. Veszteség 1. Megegyezés nem létesült 82 esetben. Ezen esetekben az ág. h. ev. egyház nyeresége a gör. keletitől egy, az izraelita hitfelekezettől kettő ; vesztesége az ev. ref. egyházzal szemben 4. Egy ág. h. ev. vőlegény kötött március hóban izraelita menyasszonynyal házasságot, s két izraelita vőlegény lépett házasságra ág. h. ev. menyasszonynyal. Megegyezés csak két esetben létesült az ág. h. ev. egyház javára. Azon 119 vegyesházasságból, a hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ev. ref., megegyezés történt 26 esetben, melyből 15 esetben az apa, 11 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség, vagy ha úgy tetszik hátrány az ev. ref. egyházra: 4. Megegyezés nem létesült 93 esetben. Azon 24 vegyesházasságból, hol
