Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-29 / 22. szám

zedék is egy vallásos géniusz által, ha Isten annak idejét látja, fölébreszthető, hogy továbbá az öntudatos vallásosságnak nincs halálosabb ellensége a római pápaságnál, s hogy végül a pápaságnak természetes szövetségese az ev. keresztyénség megsemmisítésében a közönséges értelemben vett politika. Találók e gondolatok úgy VI. Sándor, mint XIII. Leo pápa korára egyaránt. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. A tiszántúli ev. ref. egyházkerületi egyházi értekezlet nagy választmánya e hó 11-én Debrecenben gyűlést tartott Kiss Áron püspök és gr. Degenfeld József elnöklete alatt. A jegyzői tollat dr. Erdős József vezette. A választmány a következőképen alakította meg szabályaiba becikkelyezett három szakosztályát : 1. Az egyháztársadalmi szakosztály tagjai: Csernák István, Dávidházy János, Garzó Gyula, György Endre, dr. Hajnal István, Hérmán Mihály, Horthy István, Izsák Dezső, Lengyel Imre, Márk Endre, dr. Nagy Zsigmond, Puky Gyula, Rássó Gyula, Soltész János, Sütő Kálmán, Szabó Károly, Tisza Kálmán, Uray Imre. 2. A nevelésügyi szakosztály tagjai: dr. Farkas Antal, dr. Imre József, Kiss Albert, dr. Kovács Sándor, Nagy István, dr. Nagy Zsigmond, Némethy Lajos, Ritoók Zsigmond, Szőllősy Antal. 3. Az irodalmi szakosztály tagjai: Balogh Ferenc, dr. Bartha Béla, Csiky Lajos, Dicsőffy József, dr. Erdős József, Gulyás Lajos, dr. Imre József, dr. Nagy Zsigmond, Szabó János, Szeremley Sámuel. Széli Farkas, Thaly Kálmán, K. Tóth Kálmán, dr. Várady Zsigmond. Elhatározta a választmány, hogy az őszi értekezleti közgyűlést szeptember 7-én Debrecenben tartja meg s ez alkalomra prédikátorul fölkéri dr. Erdős Józsefet. Végül a választmány lépeseket tesz arra nézve, hogy a vasárnapi ker. bizottság teendői ez értekezletre ruháztassanak. (J.) A budapesti ág. hitv. év. egyházaknak f. hó 22-én tartott közös egyházközségi közgyűlésén szóba került az egyház nyelvek szerint való megosztása megszüntetésének kérdése is Az evang. egyházi törvény ugyanis megtiltja az egyházközségeknek nemzetiségek szerinti megkülönböztetését, s Budapesten az evang. egyház mégis magyar, német és tót egyházközségre oszlik. Az egyház közös elöljárósága már az évi jelentésben rámutatott erre s a törvénynyel ellenkezőnek minősítette. E felett elég éles vita indult meg a közgyűlésen, a melyen a jelenlegi helyzetnek további fentartását kívánta Schranz János, a német gyülekezet lelkésze, dr. Kőnig Gyula pedig német nyelven rontott ki a panmagyarismus ellen. A magyar egyház főfelügyelője helyesen mutatta ki, hogy a nyelvek és nemzetiségek szerinti széttagoltság mind a törvénynyel, mind a történeti fejlődéssel ellenkezik, a mennyiben a budapesti evang. egyházat a magyar nemesség és a magyar középosztály alapította meg s nem mint németet vagy tótot, hanem mint magyar egyházat. A közgyűlés, a mint értesülünk, nem hozott érdemleges határozatot, hanem az egyházközségeket hívta fel, hogy az egyesítés ügyében külön-külön határozzanak. ISKOLA. A M. T. Akadémia a három hazai egyetem bölcsészeti karán a hazai történelem egy-egy legkiválóbb tanulóját a j>Monumenta Hungáriáé Historica« című több kötetre terjedő nagy kiadványának egy-egy díszesen bekötött példányával szokta megjutalmazni. A budapesti egyetemen, a bölcsészeti kar ajánlatára, az idén líácz István tanárjelölt, volt kerczai ref. lelkész, budapesti theol. akadémiánk volt növendéke nyerte el ezt a nagybecsű jutalmat. A budapesti ref. theologiai akadémián az évzáró kollokviumok június hó 2-től 22-ig fognak megtartatni. Az év-végi nyilvános vizsgálatok június hó 23 és 24-én tartatnak meg. Június 23-án d. e. a IV-ed évesek, d. u. a IÍI-ad évesek, június 24-én d. e. az I-ső évesek, d. u. a 11-od évesek állanak vizsgálatra. Június 23-án délután lesz az ének-vizsgálat, 24-én délután pedig a szónoklati verseny, a pályadíjak és jutalmak kiosztása és a záró ünnepély. Á vizsgálatokra az érdeklődőket, különösen pedig egyházkerületünk és theol. akadémiánk elöljáróit ez úton is tisztelettel meghívja az igazgatóság. A budapesti ág. hitv. egyház újabban ismét szép bizonyságát adta vallástanárai iránt érzett jóindulatának. Dacára annak, hogy a vallástanárok helyzete náluk sokkal jobban van biztosítva, minta ref. egyháznál, a menynyiben a rendszeresített vallástanároknak, 1200 frt törzsfizetésök mellett 350 frt. lakbér, öt ötödéves korpótlék s nyugdíjjogosultság van biztosítva: az evang. egyház elöljárósága mégis érzi, hogy még mindig újabb rendezésre s vallástanárai anyagi existentiájának erősebb biztosítására van szükség. Az egyház elöljárósága tervbe is vette már a vallástanári fizetések felemelését, azonban mivel anyagi ereje jelenleg nem engedi azt, hogy állandó fizetésjavítást adjon, legalább egyelőre kivánt segíteni vallástanárain és f. hó 22-én tartott közgyűlésén, addig, míg ez állandósíttathatnék, drágasági pótlék címén 200—200 frtot szavazott meg részökre. Ha még mindezekhez hozzáveszszük, hogy az evang. vallástanárok mindegyikének kezén van legalább is egy-egy olyan magán- vagy állami nevelőintézet, a honnan a hitoktatásért évenként 300-tól 600 frtig terjedő mellékjövedelmet húznak, akkor látjuk, hogy az evang, vallástanárok helyzete hasonlíthatatlanul jobb, mint a reformátusoké. Bizony ideje volna, hogy a budapesti ref. egyház is gondolkozzék állandó vallástanárai helyzetének javítása felől, mert elvégre is a vallástanítás ép oly vitális érdekét képezi a pesti ref. egyháznak, mint a gimnázium. Az orsz. közoktatási tanács f. hó 25-én kezdte meg üléseit a középiskolai oktatás revíziója tárgyában. Az ülést Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter nyitotta meg, s beszédében kiemelte a középiskolai oktatás nagy fontosságát és vázolta a reform főbb elveit. Beöthy Zsolt üdvözölte a minisztert, mint a közoktatás hivatott vezérét; majd Sebestyén Gyula titkár olvasta fel a tanács működéséről szóló jelentést. A nagy fontosságú tanácskozásokról jövő számunkban adunk részletes tudósítást. A nagykőrösi ref. főgimnázium államsegély szerződését aláírta a vallás- és közoktatásügyi miniszter, f. hő 14-én. A szerződés értelmében a gimnázium évi 13 ezer forint állami segítséget kap, s ennek fejében a 13 tanár közül, a fentartó testület ajánlatára, ötöt nevez ki a miniszter. Az államsegély mellett 4 tanár 1600 frt s négy 1400, öt 1200 frt törzsfizetést, 200 frt lakbért és öt ízben 100 frt ötödéves korpótlékot fog kapni; míg a tornatanár fizetése 800 frt és 200 frt lakbér leend.