Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-29 / 22. szám

EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztőség;: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cirnzendök. Kiadó-hivatal : Homyá,ns*ky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: . HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjeleuik minde 11 vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt (íO kr ; egész évre : 9 frt. Etjyes szám ára ÍIO kr. Pünkösd ünnepén. Titkos, sejtelmes napja a Léleknek, újra itt vagy, hogy bizonyságot tégy előttünk Istenünk örök kegyelméről s az ő szent Fiáról, a mi megdicsőült Megváltónkról! Milyen lehettél te legelsőben, a valóságban, a mikor csak emléke­zeted is szent bámulatra hív?! Hogy zendült meg a ház, melyben a tanítványok egy akarat­tal együtt valának, hogy lebegett Lelked fejők felett s mint tette hősökké, lelkeket megrázó szónokokká a bátortalanokat s a szólni sem merőket! Hajdan e napon dörgések és villámlások közt szállt alá az Űr a Sionra, hogy népet vá­laszszon magának, mely az ő útaiban járna; törvényt adott annak, hogy az legyen életének vezére. Oh, de az a nép megszegte a szent szö vétségét, megkeményedett lelkével visszautasí­totta az Úr vezető kegyelmét s keresztre vonta a lelkek szabadítóját, kit Isten adott az időknek teljességében a bűnös világnak ! Az a régi szövetség s az a régi nép meg nem. valósíthatta az Istennek országát, sőt ma­gok abba be nem mehetvén, azokat is, a kik be akarának menni, be nem bocsáták. Új népre, új szövetségre volt szükség, mely betöltse azt, a mi a réginek lehetetlen vala, s íme újra meg­zendül a Pünkösdnek ünnepén az isteni Lélek, hogy elválaszsza szolgáit s megpecsételje cizt 3JZ új szövetséget, melyet Istennek egyszülött Fia szerzett az ő halálával, nem egy nemzetség, hanem a világ összes népei számára! Ott él ez a lélek a hősökké ós szentekké magasztosult tanítványok lelkében. Ott hangzik s hat el a vesék ós velők megoszlattatásáig az ő beszédükben s alkot magának egy szent né­pet, mely hivatva van meggyőzni a bűnös vilá­got s alkotni abból Istennek országát! Magasztos nap, fenséges bizonysága Isten örök kegyelmének! Áldott, megszentelő Lélek, fenséges bizonysága Isten örök hatalmának ! így volt ez egykor, óh de ha az új szövet­ség meg nem erőtlenedett is, annak szolgái lanyhává, hűtelennó lettek újra, s hogy uralkod­hassanak mindenek felett, elrekeszték ismét a sziveknek ajtaját a pünkösdi lélek elől. Sötétség borult a világra újra s ha zúgott is a Lélek, keresve az ő választottait, csak bezárult, elva­kult s elvakított szivekre találhatott. Új szolgák, új nép kellett ismét, s a Lélek megteremte ezeket is. A reformációban újra meg­zendül e világban Istennek Lelke s diadalmasan hordja körül az evangéliumi szabadság megszen­telt zászlaját. Új hősök, új nép támadnak fuval­lata nyomában s mint az első pünkösd napján, újra bámulattal telik el a világ Istennek csodá­latos ós magasztos cselekedetei láttára. így volt ez egykor s így van-e ma?! El-e mi bennünk az újjászülő, megszentelő, nagy tet­tekre, nagy áldozatokra képesítő isteni Lélek úgy, a mint kellene? Társadalmi életünk sok vérző sebe s keserű panasza, egyházi életünk lanyhasága, a sötétség hatalmával s a rohamosan fejlődő kor áramla­taival megküzdeni nem tudása azt mutatja, hogy nem. Panasz panaszra tolul e világnak ajkain s nincs köztünk az az erő, mely megvigasztal­hatna ; erőszakos kitörésekben vajúdik a kor méhe s nincs köztünk az az égi balzsam, mely megenyhíthetne. Állami, társadalmi, egyházi éle­tünk eresztékei recsegve hajolnak meg a külső ós belső támadások s a különböző tudományok szeleinek nyomása alatt; szemünk aggódva te­kint a jövőbe s az életnek forrongva hullámzó tengerén már-már sülyedezni érezzük alattunk a hajót s nincs közöttünk az az égi szózat, mely nyugalmat tudna parancsolni az örvénylő ha­bokra s vigasztalást adhatna aggódó lelkeinknek. Miért e zűrzavar; miért ez aggságoskodás?! Hát megrövidültek az Úrnak karjai, vagy nem 43

Next

/
Thumbnails
Contents