Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-09 / 2. szám

jegyzék. — Szerk. mondanivalók. A lapra előfizethetni a szerkesztőknél egy évre 4 frttal, félévre 2 forinttal, negyedévre 1 forinttal. Kaphatók még régibb évfolyamokból teljes példányok, a mult évfolyamból azonban az 1., 2., 3-ik számok teljesen elfogytak. ** A Talmud. A Talmud, kultúrtörténeti és biblikus tanulmány címen Huber Lipót, a kalocsai érseki és papnövelő tanára rendkívüli érdekes s a maga nemében úttörő művet írt. A szerző szerint a talmudot helytelenül mondják a zsidó hit és erkölcsök tankönyvének, vagy a zsidó Corpus Jurisnak. Az igazsághoz közelebb járunk, ha két alkotó részt különböztetünk meg: az első. a régibb, fő, de kisebb rész, a tóra vagyis a Pentateuchus alapján keletkezett vallásjogi és polgári törvénytár, neve: misna ; az újabb és aránytalanul nagyobb második rész a misna jogtételeiről és törvényeiről folyó diskussziók alapján fejlődött s a világirodalomban páratlanul álló ókori monumentális, de rendszer nélkül való enciklopédia: neve qemára. A könyv részletesen ismerteti a misna keletkezését, érdekes képet vetve a zsidók szellemi mozgalmaiba, a szadduceusok és farizeusok küzdelmét egészen Jehuda szerepléséig, ki Krisztus után 190—210 közt a misna anyagát összegyűjtötte, melyet a zsidók törvénykönyvükül elismertek. Azután a két Gemárának, a palesztinainak és a babilóniainak történetét és tartalmát ismerteti. Különösen érdekes a talmud és evangélium párhuzamos helyeinek összehasonlítása s a párhuzamosság okának megfejtése. Azután napjainkig haladva a talmud történetében, sokáig időz a spanyol iskola működésénél és a talmudnak Európa keresztény államaiban való üldözésénél. A középkorban osztozott a talmud a zsidók sorsában. V. Kelemen pápa 1242-ben a talmudot Jézusról való tiszteletlen soraiért máglyára ítélte és huszonnégy szekérnyi talmud-példányt égettetett el a zsidók jajveszéklése közt; ezt a példát a pápák hosszú sora követte, míg végül az 1631-iki lengyel-zsidó szinódus kimondotta, hogy a talmudból kihagyandó a názáreti Jézusra vonatkozó rész. A talmud különben jelenleg is az indexen van. A régi talmud-példányok ezért fölötte ritkák. A szerző a talmudnak tulajdonítja, hogy a zsidóság a történelem rendes törvényeivel ellenkezően semmifele népbe nem olvad bele és tisztán megőrizte faji önállóságát és nemzeti jellemét. Foglalkozik á vérváddal is és azt mondja, hogy a misna és gemára eddig keresztyének előtt ismert kézirataiban és kiadványaiban a keresztyének rituális legyilkolására nézve világosan és határozottan kifejezett tan vagy parancs sehol s-m található, sehol sincs parancsolva a vérvétel és annak élvezése. Igazságtalanság lenne, mondja a szerző, egyesek vak fanatizmusából, vastag babonából vagy boszúból elkövetett tényeiből azt hirdetni, hogy ez a misnában vagy gemárában foglaltatik. A mű ára 2 frt 50 kr. (Bp. Hírlap.) EGYHÁZ. Erzsébetfalván, mely a budapesti ref. egyház egyik rohamosan fejlődő filiája, a ref. hívek mult hó 12-én egyházi közgyűlést tartottak Török József kőbányai h. lelkész elnöklete alatt, a szervezkedés megvitatására. A közgyűlést megelőzőleg istentisztelet volt az állami népiskola egyik tantermében. Az istentiszteleten Keresztesi Samu budapesti ref. vallástanár s az erzsébetfalvi ref. gyermekek hitoktatója tartott lendületes egyházi beszédet. A közgyűlésen felolvasták az egyház mult évi számadását, mely 100 frt bevételt, 88 frt kiadást és 12 frt pénztármaradványt tüntetett fel. Nehezen indulhat e fejlődő filia is, mert bár Erzsébetfalván közel 1600 ref. ember lakik, de egyházhoz tartozásról, egyházi terhek viseléséről sokan nem akarnak hallani. Mindennek daczára élet és tevékenység látszik a buzgó hívekben, a mit örvendetesen mutat az is, hogy a közgyűlés elhatározván egy harmoniumnak közadakozás útján való beszerzését, a harmónium, 170 frt értékében, karácsonyra már meg volt véve és az ünnepen már annak hangjai mellett szállt fel az ének az egek urához, ürömmel jegyezzük fel ez életre mutató mozzanatot, s kívánjuk, hogy a kis gyülekezet vezetői meg ne lankadjanak a nemes munkában s hogy működésüket minél fényesebb siker koronázza. K. A tiszavidéki evangelikus egyházmegye első közgyűlése. A hegyaljai és más evangelikus esperességekből kihasított tiszavidéki új egyházmegye, f. hó 5-én tartotta meg — mint tudósítónk táviratozza — Debreczenben első és szervezkedő közgyűlést az evangelikus templomban. A közgyűlés, melyen jelen voltak az egyházak fejei és a város előkelőségei, nagy fénynyel ment végbe- Megjelentek: Kiss Áron református és Wolafka Nándor katholikus püspökök, Jekelfalussy tábornok, Simonffy polgármester,Lengyel Imre református egyházmegyei gondnok, Rásó alispán, Reichmann izraelita hitközségi elnök, Dobieczky üzletvezető. A gyűlés isteni tisztelettel kezdődött, melyen Geduly nyíregyházai lelkész mondott imádságot. Utána Bartholomeidesz János mondta el megnyitóját, melyben magyarságra buzdította tót lelkésztársait. Erre Materny Lajos főesperes és Meskó László felügyelőt iktatták be hivatalukba, a kik, miután az esküt letették, nagy tetszés mellett fejtették ki programmjukat. Bartholomeideszt tiszteletbeli főesperessé, Gedulyt és Szántó Gyula sárospataki jogtanárt jegyzőkké, Prock Gyulát ügyészszé, Mészáros Ferencet pénztárnokká választották meg. Végül megalakították a különböző bizottságokat. A közgyűlést délben százhúsz terítékű fényes bankét követte. A debreceni ev. ref. egyházban december 27 és 28-án megtörtént a főgondnok, valamint a kisorsolt és új presbyterek választása. Szomorúan jellemző, hogy közel 4000 választó közül csak 741 élt jogával. Közönyösség-e ez, vagy elkeseredés a politikai pártok szerinti sorakozás miatt, ki tudná. Talán mind a kettő. Főgondnokká egyhangúlag ismét Simonffy Imre választatott. A megválasztott bresbyterek között vannak: Komlóssy Arthúr városi főjegyző, Roncsik Lajos, Vecsey Imre tanácsnokok, dr. Öreg János, Karai Sándor, Ferenczy Gyula, dr. Gulyás István, S. Szabó József főisk. tanárok. Népmozgalmi adatok A budapesti ref. egyházban a mult 1897. évben kereszteltetett 1814 gyermek, a kik közt fiú volt 1000, leány 814; meghalt 509 férfi, 415 nő, összesen 924 egyén; egyházilag megáldatott 433 házasság. Konfirmáltatott 93 fiú, 82 leány, összesen 155. Más felekezetekből áttért 41 egyén. — A mult, 1897. évben a dtbrcceni ev. ref. egyházban született 1753, meghalt