Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

Sándorné, Pató Imréné és Szabó Imréné. Ezek felvigyá­zása alatt jártak istentiszteletre és naponta kétszer a presbyteri szobába lelkészi magyarázataim hallgatására; dé részt vettek gyakorta ketten-hárman egyes házi isteni tiszteletekben is esténként. így előkészülve, tanulgatva, épülve, sokakat örömkönnyekre indítottak, midőn március 13-án istenitisztelet után,.szép számú gyülekezet hallatára énekelgettek, sok hit- és erkölcstani kérdésekre mindnyá­jan, némelyek igen szépen s még az olvasni nem tudók is valamicskét felelgettek s aztán az Ürasztala köré állva ünnepélyesen felesküdtek Isten iránti hűségre, koníirmál­tattak s másnap, értük jött szüleikkel s a gyülekezettel urvacsoráztak. Mindnyájan kaptak ajándékul a tanulás kezdetén egy kis Hitoktatót, Új-testamentomot és Bibliai Útmutatót; a konfirmációkor pedig egy kapott egy teljes bibliát, öten Buzgóság Szárnyai imakönyvet, és Molnár Sándor presby­ter ajándékából 75 füzet Koszorú osztatott ki köztük, az ifjúsági egylet két helyiségének asztalairól egész télről lekerült vallásos újságpéldányokkal együtt. Testvér-egyletünkről, az ifjúsági egyletről már keve­sebbett kell mondanunk. Ez iránt egyesületünk azon szere­tetmunkát gyakorolta, hogy az ifjakat buzdította az oda járásra és 15 írt évi díjjal járult most is a költségekhez, így segítette évdíjjal, 12 frttal az I-ső Földmíves-Kör is, a Takarékpénztár pedig 25 frttal, mint adománynyal; továbbá ifj. Molnár József 2 frtnyi, Botlik Bálintné és özv. Polgár Mihályné 5—5 frtnyi, Polgár Béla bírság­pénzből 1 frt 50 krnyi szeretetadománynyal; Baksay Sándor esperes 3, Szivós Béla fővárosi író 6 drb. könyvvel; V. Nagy István, özv. Molnár Józsefné és Gelei István a bérelt helyiség fűtésére egy-egy kocsi szalmával; az ifjak a két helyiség perselyébe rakott 12 frt 22 krnyi összeg­gel gyarapították ez egyesület vagyonát. Felügyelőkként működtek, sorban váltakozva, a külső helyiségnél Botlik Bálint, D. Molnár István, V. Nagy Bálint, Pató Gábor presbyterek és Dikó István, Fagyai Antal, Búzás Bálint és Szabó Lajos atyánkfiai, a közpoti helyiségnél Szabó János h. főgondnok, Nagy Gergely, Elekes Lajos, Szilágyi Sándor bresbyterek és Csikós István, Kerekes István, F. Szabó Sándor, Lovas István. Az összejöveteleken 5—8 óra közt csütörtökön: Lelki Harmat, szombaton: Uj-Testamentom kérdésekben ós feleletekben, vasárnap Útmutatóval bibliai helyek felkeresése volt a felügyelő vezetése alatti közös foglalkozás tárgya, szerdán pedig mindkét helyiségben bibliaórát tartottam velők. Egyéb idejöket vallásos újságok olvasásával és társalgással töltötték. A Téli Újság 6—6, Örömhír 8—8, Kis Tükör 4—4, Szövétnek 2—2, Evan­gélista 1—1, Ev. Családi Lapok 1—1 példányban járt nekik s a könyvtár is mindkét helyiségben szépen gyara­podott s használták is az ifjak. Év végén aztán munkába vétetett nemesen szórakoztató türelemfejtő, társasfoglal­kozási eszközök gyűjtött pénzen való beszerzése is és ily úton hat-hatféle eszköz — halma, ostromjáték-, nagy fa-és kőépítő-székrény, kirakós hazai térkép stb. — szerez­tetett be és részesült igen kedvező fogadtatásban helyisé­genként; a gyűjtések azonban már nem 1897-re esnek s így a következő jelentés tárgyát képezik. Végül még csak annyit, hogy Beiratkozási könyv­ünk szerint az év végén rendes nőtagja volt szeretetegye­sületünknek 174, pártoló nő 13, férfi 31, alapító nő 8, férfi 2. Ez évben alapítókká lettek özv. Korom Sándorné, Kormos Ferencné s özv. Kirú Uyésné 20—20 frttal. A vagyon pedig év végén, Pénztári fökönyv-ünk szerint, ala­pítótagsági tőkében 245 frtot, folyó tőkében 250 frt 81 krt, Összesen 495 frt 81 krt tesz ki, a szeretetházon és fel­szerelésein kivül. A Kegyelem Istene adjon minél nagyobb szeretetet sziveinkbe s virágzást egyesületünknek! Törökszentmiklós, 1898. január. Kutas Bálint, szeretetegyesületi elnöklelkész. BELFÖLD. A felső-szabolesi ref. egyházmegye köz­gyűlése. Április 19—20. napjain tartatott meg a f.-szabolcsi ref. egyházmegye rendes tavaszi közgyűlése Nyíregyházán, a vármegye háza dísztermében, Görömbei Péter esperes és Gencsy Albert gondnok elnöklete alatt. Előző napon lelkészegyesületi közgyűlés is volt, az egy­házi adózás kérdésében. A nagyon is korszerű téma élénk érdeklődést támasztott, s a tiszántúli egyházi értekezlet szatmári közgyűléséből szétküldött javaslat felett beható tárgyalás indult meg. Az elnökség felkérése folytán Lic. Rácz Kálmán egyesületi jegyző, alapos ismertetés után, határozati javaslatot olvasott fel, melyet csekély módosí­tással a közgyűlés elfogadott s az egyházkerületi érte­kezlet elnökségéhez felterjeszteni határozott. Ez a téma manapság egyházi életünk Achilles-sarka. A legbölcsebbek és legjobbak ítéletére, körültekintésére, előrelátására van szükség, hogy az egyházi adó kérdése kívánt megoldáshoz jusson. Ezt éreztük mindnyájan. A papság megélhetése, kenyerének biztosítása alárendelt sze­repet játszik annál a nagy egyháztársadalmi munkánál, melyet igazsággal és szeretettel végeznünk kell a nagy valláserkölcsi célok érdekében. Ezért is úgy a lelkészegye­sület, mint a másnapi egyházmegyei közgyűlés egy rend­kívüli zsinat összehívását óhajtja, tisztán csak az egyházi adózás új és igazságos alapra fektetése céljából. Sok »fát, szénát, pozdorját« raktunk már ama fundamentomra. az »arany, az ezüst, a drágakő® alig csillan ki itt-ott; az igazság tüzét kell alágyujtani, hadd tűnjék ki a mara­dandó. Közgyűlést megelőző délután bizalmas eszmecsere tartatott a gyűlési tárgyak felett, és sok dologra nézve megkönnyíttetett a megismerés és a határozathozatal. A közgyűlést igen szép imával nyitotta meg Görömbei Péter esperes, s imája méltó helyet fog foglalni jegyző­könyvünk kezdő lapján. Aztán az esperesi időszaki jelen­tés kötötte le a figyelmet. Öröm és fájdalom, remény és aggodalom váltakoztak a felsorolt tények miatt. Örvende­tes a tiszta szívek jótékony áldozata. Mindenütt és foly­vást előljár báró Podmaniczky Gézáné, Dégenfeld Berta grófnő, ki nemcsak az ó-fejértói paplak építéséhez ado­mányozott elegendő faanyagot nyir-baktai erdeiből, hanem az egész vidéknek, hol birtokai vannak, mindennemű egy­házi, iskolai és társadalmi szükségleteinél, védő és gyá­molító őrangyala. Özv. Mudrány Jánosné úrnő, egy Szabolcson fel­állítandó orgonára 1000 forintot ajánlott fel. A szabolcsi

Next

/
Thumbnails
Contents