Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-08 / 19. szám
ref. egyházkerület csurgói, államilag segélyezett főgimnáziumát. Megvizsgálta az új épületet s azt teljesen megfelelőnek találta. Épígy megelégedését fejezte ki a tanítás módja és eredménye felett is. * Lapunk és a secularisatio. A Dunántúli Prot. Lap S. F. cikkírója hibául rója fel lapunknak, hogy a kongrua-javaslat tárgyalása alkalmából egyik vezércikkében (17. sz.) a secularisatio ellen nyilatkozott. »Hamis jelszó«-nak, »veszedelmes irány«-nak nyilvánítja mind az én eljárásomat, mind Radó K. dunántúli egyházkerületi felügyelő ama hasonló nyilatkozatát, hogy »szavazatával az egyházi vagyon konfiskálásához soha se tudna hozzájárulni «. A D. P. Lapnak e valószínűleg félreértésből származott hibáztatására kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy én a secularisatiónak ama csaknem közkeletű értelmezése ellen foglaltam állást, mely az összes egyházi és iskolai szükségek állami fedezését sürgeti, a minek természetes előzménye az, hogy akkor meg az összes egyházi és iskolai javak államosíttassanak. Nos én az egyháznak és* az iskolának ilyen állami kisajátításából sem most, sem soha nem kérek. Én e Lappal együtt évtizedek óta azt sürgetem, hogy hazánkban a római k. egyház és a többi egyházak között fönnálló közjogi és vagyoni aránytalanságok a jogegyenlőségből kifolyólag megszüntettessenek ; a minek többek között az a Deák Ferencféle elv is helyes módja volna, a mire D. P. Lap cikkírója is hivatkozik, hogy t. i.: »nem azt kell kimondani, hogy az egyházi javak elvétetnek, hanem meg kell különböztetni, hogy mik az egyház valóságos tulajdonai és mik a status tulajdonai a maga kulturális céljaira; és ha ez meg lesz különböztetve és a status a magáét megtartja és használja, a másik elvételét azért is károsnak tartanám, mert akkor a statusnak kellene födözni a kultusz költségeit*. Ez a rám citált Deák F.-féle egyházpolitikai elv lényegében szintén ama secularisatio ellen szól, melyet Simáéknál helytelenítettem s melyet a t. laptárs nálam és Radó K. felügyelőnél, érthetetlen okokból, hibáztat. Sz. F. * A vallási béke érdeke. A Religió keservesen siránkozik a felett, hogy a jezsuitáknak Németországba bejutniok nem lehet, a igen roszul esik neki, hogy a jezsuiták beeresztése ellen a > vallási béke érdekében« tiltakoznak a német felvilágosodott emberek. Siralmait ekképen végzi a Religió : »Szépséges béke az, a hol az egyiknek a béke kedvéért a hátát oda kell tartani, hogy a másik üsse. E szerint a felfogás szerint az lenne a legteljesebb vallási béke, ha a katholikusokat mind agyon lehetne ütni. Ennél nagyobb békéje a protestantizmusnak nem lehetne.« E szem forgatásra csak azt mondjuk, hogy olvassa el a Religió kesergöje a Máté VI. 3—5. versét; mert épen mi, magyar protestánsok, talán nagyobb joggal mondhatnánk, hogy »a pápás felfogás szerint, az lenne a legteljesebb vallási béke, ha a protestánsokat mind agyon lehetne ütni. Ennél nagyobb békéje a papismusnak nem lehetne.« * Crispi a spanyol állapotokról. A londoni Daily Telegraph római tudósítója a napokban meglátogatta Grispit, a nagy olasz államférfit, a ki igen érdekes s n pápás egyházat jellemző nyilatkozatot tett a spanyol viszonyok felől a spanyol-amerikai háború alkalmából.Áháború — monda Crispi — Spanyolország végét jelenti. Szivemből sajnálom, hogy testvérnemzet ebbe a szomorú helyzetbe jutott, a melyből alig fog kivánszorogni. Bátorság és lovagiasság középkori erények, holott a mi korunk gyakorlati érzékes, a mely nélkül a spanyolok végképen szűkölködnek. Spanyolország régi bűneiért lakol. Nem ismerhetem ugyan el Amerikának azt a jogát, hogy a kubai ügyekbe avatkozzék, de Spanyolország kegyetlenségével, embertelenségével, durvaságával és barbárságával képtelennek bizonyult a sziget kormányzására. Spanyolország az egyik vagy másik módon elvesztette volna ezt a gyarmatát. Spanyolországnak szánalmas hanyatlását az okozta, hogy az egész spanyol nép végtelenül tudatlan és műveletlen és Spanyolország ezt a papok szuverén uralmának köszönheti. A katholikus vallás nagyon szép ugyan s a keresztyén vallás nagyon sok jót müveit ugyan; azonban a katholikus papság reakeiónárius viselkedésével s minden haladás ellenzésével sokat ártott a latin fajnak. * A nemzeti ünnep (1848/98) emlékére a Skót Biblia Társulat néhány száz Új-Testamentomot küld szét — emlék-előlappal ellátva — bérmentesen és ingyen. Erre vonatkozó kérvények dr. Moody András úrhoz intézendők. (Budapest, V., Rudolf-rakpart 7. sz.) * Kérelem. Szives szeretettel kérem föl a velem levelezésben álló nt. lelkész urakat s barátaimat, hogy Clevelandból eltávozván, ezután leveleiket új állomásomra kegyeskedjenek címezni, mely is a következő: Rev. Alex. Harsányi pastor, 8708 Buffalo ave., So. Chicago, llls. Sürgős pályázat. Káplánt keresek, ki a német és magyar nyelvet bírja. Teljes ellátáson kívül, közös megállapodás szerinti fizetés. Az állás azonnal elfoglalandó. Mezőberény (Békésm.), 1898. ápril 25-én. Dax György, 2—2 ev. lelkész. Pályázat helyettes tanári állásokra. A szászvárosi ev. ref. Kún-kollégium főgimnáziumánál két helyettes tanári állásra pályázat hirdettetik. Javadalmuk: évi 800 frt fizetés, havi részletekben, továbbá kettejüknek egy bútorozott szobából álló lakás az internátusban, fűtéssel és világítással, és teljes koszt az intézet konviktusában. Heti óraszám legfölebb 20, és ezen kívül az illetők mint felügyelők szerepelnek az intézet internátusában. Pályázhatnak bármiféle nyelvészeti, történelmi vagy földrajzi szakhoz tartozó tanárjelöltek, a kik legalább alapvizsgát tettek. A netaláni eddigi működést is feltüntető pályázati kérvények a szászvárosi ev. ref. Kún-kollégium igazgatóságához küldendők május 31-ig. Protestáns vallású jelöltek — egyenlő képesítés mellett — előnyben részesülnek.