Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-01 / 18. szám

rek nemcsak pénzt küldöztek az árvák számára, hanem sok mindenféle tárgyat is: kenyeret, vajat, teát, sajtot, szenet, almát és többféle gyümölcsöket nagy mennyiségben. Bristoli óriási elfoglaltsága meleltt is Müller nagy utazó volt. Evangelizáló körútjait hetvenedik évében kezdette el; 14 kőrútban negyven országot látogatott meg, és azokban angol, francia, német és egyéb nyelveken prédikált. Müller második néje, a kit 1871-ben vett el, néhány éve meghalt; úgvszinte egyetlen leányuk is. Vejére Wright Henrikre, a ki évek óta jobb keze volt az intézet vezetésében, maradt az óriási feladat, az intézet további fentartása és vezetése. Ez a most bevégződött nemes élet nagyon tanulságos. Ez apostoli ember által keresztülvitt kolosszális munka győzheti meg korunkat legjobban arról, hogy hit által mindig lehet csodákat mívelni. Mindenféle valláshoz tartozó, sőt vallás nélküli emberek is támoaatták Müller Györgyöt, nem mivel hitnézeteit elfogadták volna, hanem mivel meghajoltak Krisztushoz hasonló jelleme előtt. Istenben és embertársaiban való hite hatékonynak bizonyult. Célzatosan mondjuk »ember társaiban*. Mert bizalma, önzetlen szeretete visszhangot keltett nemcsak a Láthatatlan részéről, a kire mindig első sorban tekintett, de az emberi szivekben is, a kiknek legnemesebb ösztöneihez appellált ellenállhatlanul. Müllert március 14-én temették el. A gyászoló felek és jóbarátok 54 kocsival kisérték ki a végső nyughelyre. Koporsója előtt 1500 árva ment párosan. Az utcák a merre a gyászmenet ment tömve voltak emberekkel. Az nap az üzletek zárva voltak és a kereskedés szünetelt. Három helyen tartottak gyász istentiszteletet, az árvaházban, a Bethesda kápolnában és a keresztyén ifjak egyesületének dísztermében. A főszónok James Wright volt, az árvaház mostani vezetője. Beszédében kiemelte az elhunytnak a biblia iránt való szeretetét. Majdnem kétszázszor olvasta el elejétől végig. A hozzá több ízben intézett erre a kérdésre, hogy:»az árvaház fönmarad-e?« beszédében így válaszolt: »Mindenesetre. Ez év eleje óta 40—50 árvát kaptunk e héten is várunk még néhányat. De már, hogy Isten mit végzett felőlünk, azt csak Ő tudja, mii

azonban hiszszük, hogy Ő az Önmagához legillőbbet akarja. Ennél többet nem tudunk és nem is akarunk tudni.« Megindítóan szólott »a kedves atyátlan és anyátlan gyermekekhez, a kiknek zokogása úgy betöltötte a levegőt, hogy alig tudja, hogyan kezdjenek hozzájuk szólani*. A temetőbe ezrek kisérték ki a nagy halottat és a sírnál Colonel Molesworth és G. Burgin mondottak »Isten hozzádot« az elhunyt nemes emberbarát kihűlt teteminek. Chr. W. —a—s. IRODALOM. ** Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. Levéltári hiteles okiratok nyomán írta Éble Gábor. Tizenkét képpel. Budapest, 1898. Hornyánszky nyomdája. Nagy 8-ad rétben 164 lap. ára 2 frt. E mű a művelődés és egyháztörténeti szempontból is érdekes részlet a Károlyi grófok s különösen gróf Károlyi Ferenc életéből és korából. A gazdag Károlyi-levéltárból két mozzanatát deríti fel a méltán hírneves gróf életének, ú. m. a hires ecsedi uradalom megszerzésének és Nyíregyháza újra alapításának történetét. E két dolog tárgyánál fogva összetartozik, a mennyiben Nyíregyháza egykoron része volt a hires ecsedi uradalomnak s azzal együtt került a gróf Károlyi család birtokába. Az ecsedi birtokok hajdan Rákóczy Ferenc fejedelmé voltak. Egyes történetírók, köztük első sorban Szirmai, azt tartják, hogy az ecsedi uradalom politikai szolgálatok jutalma gyanánt császári adományként került II. Rákóczy Ferenctől gróf Károlyi Sándor tulajdonába. Éble a család levéltárából hiteles adatok alapján meggyőzőleg kimutatja, hogy Károlyi Sándor az ecsedi uradalmat semmiféle politikai szolgálat fejében nem kaphatta, nem kapta, hanem fia, Károlyi Ferenc vette az Aspremont részt 80 ezer, a kincstári részt 100 ezer rénes frt becslési áron s a királyi donatio-levél csak akkor állíttatott ki, mikor már ő sem élt; végre a megvásárolt birtokért még az ő fia Károlyi Antal gróf is nagy és bonyolódott igénypereket volt kénytelen folytatni, melyek birói ítélettel csak a jelen század elején fejeztettek be. E birtokszerzés történetének mintegy külön epizódjai Nyíregyháza városának újra alapítása s mai virágzása alapjának megvetése, mely szintén Károlyi Ferenc gróf nevéhez fűződik, ki 1754-ben jobbára lutheránus tótok betelepítésével népesítette be a néptelen községet. E miatt az akkori türelmetlen pápista világban sok zaklatást és keserűséget kellett elszenvednie az udvartól, a helytartótanácstól, a pápás papoktól s ezek fejétől gróf Barkóczy Ferenc egri püspöktől, kik istentelenségnek nyilvánították katholikus birtokra eretnekeket telepíteni, kik erőszakkal elűzték a nyíregyházi lutheránusok papját s pápás papot küldtek a jó tótok nyakára, hogy őket megtérítse.; de a felvilágosodott szellemű Károlyi Ferenc gróf végre királyi engedélyeket, szabad vallási gyakorlatot eszközölt ki nyíregyházi lutheránus telepeseinek, jóllehet a vitás ügv az egri püspök felterjesztésére Rómában is megfordul'. A munka, mint a közlött tartalomból is látszik, jelentékeny adalék a magyar s különösen a nyíregyházai protestantismus történetéhez is, s ezért kétszeres figyelmére méltó a protestáns közönségnek. Kidolgozása gondos, tárgyilagos; kiállítása, nyomása díszes, képei s ezek között gróf Károlyi Ferenc színes képe, gyönyörűek. Megrendelhető Hornyánszky V. útján. (F.) ** »A Magyar Nemzet Története* című nagy munkának nyolcadik kötetéből most megjelent részlet az 1712—1815-ig terjedő korszak történelmének tárgyalásával foglalkozik és »A restauratio kora* címet viseli. E füzetekben Marczali Henrik a Mária Terézia korabeli egyházi és iskolai, közművelődési állapotokat ismerteti. A királynő iskolai és oktatásügyi intézkedései közül tudvalevőleg igen sok a mai napig fenmaradt. A budapesti tudományegyetem újjászervezése is az ő nevéhez fűződik. De a mily örvendetes Mária Terézia buzgósága és jóakarata általában az oktatásügy terén, ép olyan elszomorítók vallási türelmetlenségéről tanúskodó sérelmes intézkedései a vallásügy terén. A protestánsok üldözése, mellőzése, megrövidítése ismét napirenden van. A vakbuzgóság nem ismeri a szülők, az anyák természetes jogait sem. Az erőszakos térítgetések egyik felháborító példáját, a mostani miniszterelnök