Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-10 / 15. szám

szemekkel fejezé be beszédét az ifjú. Bárcsak szavai nem eredmény nélkül hangzottak volna el; bárcsak a magyar ifjak nem a saját kárukból, hanem ilyen szép példából tanulnának s nyernének ösztönzést Isten országának terjesztésére! A pápai ev. ref. nőegylet mult hó 20-án tartotta meg első évi közgyűlését s a Faragó János egyleti titkár által felolvasott jelentésből örömmel látjuk, hogy az ifjú egyesület derekasan megerősödött és megállja helyét. Az egyesület a pesti Lorántffy Zsuzsánna és a komáromi ref. nőegylet alapszabályai nyomán alakult és feladatává legelső sorban a szegény iskolás gyermekek gondozását és segélyezését tette. Az egyesületnek van 30 alapító, 183 rendes, 40 pártoló, összesen 262 tagja. Bevétele volt 1897. évben 1286 frt74kr., kiadása 175 frt 87 kr., pénztár maradvány 1110 frt 87 kr. Az egyesület az elmúlt évhen 36 szegény tanulót segélyezett, részben vagy egészben felruházva őket. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Kinséle Miksa újverbászi ref. segédlelkészt a közös hadügyminiszter az Ausztriában állomásozó magyar ref. katonaság részére, Bécs székhelylyel tábori lelkészszé nevezte ki. Kinsele Miksa, kiváló képességeivel, gazdag nyelvismeretével alkalmas lehet ugyan sok dologra, de miután a magyar nyelvet nem bírja teljesen s ref. egyházunkba csak nem régen tért át; megvalljuk aggódunk, hogy mint magyar ref. tábori lelkész meg tudja-e állani helyét igazában. * A görög-katholikusok kérelme. A budapesti görög katholikusok arra kérték a fővárost, hogy vállalja el a kegyuraságot és az erzsébetvárosi templomot és plébániát, a mely helyett a római katholikusok számára új templom és plébánia épül, engedje át, válaszszon nekik egy lelkészt s egy segédlelkészt. A tiszti ügyész nagy eleborátumban fejtegette a főváros kegyúri jogait és kötelességeit s azt javasolta, hogy a görög-katholikusok kérélmét teljesítse. A tanács a kérelmet elutasította s kimondotta, hogy görög-katholikusokat is csak abban az arányban hajlandó segíteni, mint a többi hitfelekezetet. * Hugenotta kongresszus. A Franciaországból kiűzött s nagyrészben Észak-Amerikában letelepült hugenották maradékai f. é. április hóban New-Yorkban kongresszust fognak tartani. * Karai László, budai prépost. Franknói Vilmos püspöknek ily című értekezését olvasta föl f. hó 4 én Schönherr Gyula a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának ülésén. A tudós szerző többek között azt mondja, hogy jogosult büszkeséggel szokták hirdetni a magyar nemzet kifejlett kulturai érzékének bizonyítékául azt, hogy a könyvnyomtatás meghonosításában hazánk több esztendővel megelőzte Angliát, Spanyolországot, Ausztriát és Lengyelországot. Eddig az volt az általános nézet, hogy e dicsőségünket Geréb Lászlónak, Mátyás király unokaöcscsének köszönhetjük; mert ő lett volna az, a ki mint udvari prépost, Hess András nyomdászt Olaszországból meghívta, Budán letelepítette és általa a Budai Krónikát kinyomatta, a mely mint első magyar nyomdai termék 1473-ban jelent meg, élén egy László budai prépostnak szóló ajánlással. Ebből azt vélték eddig következtethetni, hogy Geréb László volt a könyvnyomás meghonosítója Magyarországon. Ez azonban nem úgy van, mert — mint Fraknói fáradságos kutatás alapján kiderítette — Geréb László soha sem volt budai prépost. A mult század magyar történetírói a rendelkezésünkre álló okiratokban 1468—1475. között László budai prépostot, 1476-tól pedig Geréb László erdélyi püspököt találván, a két tényből azt a következtetést vonták le, hogy Geréb László budai prépostból lett erdélyi püspökké és így a budai krónika ajánló levelének László prépostja nem lehet más, mint Geréb László. Holott pedig nem ő, hanem egy másik László prépost volt a budai nyomdász patrónusa. Fraknói a családi nevét is fölfedezte: Karai Lászlónak hívták. 1468-ban nyerte el a budai prépostságot, 1470-től 1471-ig Rómában járt, onnan hozta magával Hess Andrást, a ki fölállította Budán az első magyar nyomdát, a mely azonban munka híján hamar megszűnt. Csak két mű került ki belőle: az említett Budai Krónika, meg még egy másik humanista tartalmú könyv. De bár a nyomda kénytelen volt megszüntetni a tevékenységét, az mit sem von le Karai László érdeméből. Karai 1485-ben halt meg és négy évszáznak kellett elmúlnia, a míg az igaztalanul más nevéhez fűződött dicsőség most végre arra szállott, a kit méltán meg is illet. * Helyreigazító nyilatkozat. Nagytiszteletű szerkesztő úr! Meglepetéssel olvastam a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap« f. évi március 27-iki számában nevem alatt megjelent cikket a kecskeméti jogakadémia szabályai, felső oktatásügyünk és a konvent tárgyában, mert az a nagytiszteletű úr által kinvomatás végett átvett anyagnak alig tartalmazza felét. Én világosan kijelentettem volt, hogy a fősúlyt azon részre fektetem, mely a jogakadémiák a protestánsok által fentartásának, az állam és a reformált egyház közötti viszony ezek tekintetében precizálásának szükségét hangsúlyozza s konkrét javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy milyen állást foglaljon a konvent az egyetemi és fakultási rendszer kérdésében, milyen elveket hangsúlyozzon a tanulmányi és vizsgálati rendszert illetőleg. Mindez cikkemből kimaradt s annak végére indokolás nélkül jutott azon előterjesztésre vonatkozó s már a megelőző számban közölt javaslatom, melyet a napokban ülésezett konvent által véltem — a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztendőnek. így cikkem intenciója más szinben tűnik fel s akkor, midőn nekem a kecskeméti jogakadémia szabályai csak alkalmul s alapul szolgáltak általánosabb érdekű kérdések szellőztetésére, a cikkemből megjelent rész olyan szint kölcsönöz eljárásomnak, mintha annak célja nem annyira a közérdeknek szolgálás, mint egyéni hiúságom kielégítése lett volna. Ezért tisztelettel kérem, hogy ezen tájékoztató sorokat becses lapjának legközelebbi számában közölni szíveskedjék. Kecskemét, 1898. március 31. Dr. Móricz Károly. (Készséggel adtam helyet e Nyilatkozatnak. Az indokolást hely szűke miatt hagytam ki. Különben is azt tartom, hogy ama fontos jogi oktatási reformok szellőztetése a jogi szakvizsgálatokra vonatkozólag a miniszter által kilátásba helyezett törvényjavaslat napirendre kerülése alkalmával lesz inkább helyén. Szerk.) Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPKSTEN.