Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-20 / 12. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerUesastíísíg : IX. kerillet, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor Jcőnyvkerestcedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára ÜO kr. Az ág. hitv evang. egyház memoranduma a kongrua javaslat ügyében. A mult hónap 16-án Budapesten tartott ref. ós evang. közös értekezleten, a mint már Lapunk közölte is, nem jött létre közös megállapodás a két testvér egyház bizottságai közt, s míg a ref. bizottság a kongrua törvényjavaslatot, bár általa minden jogos igényét nem látta is kielégítve, elfogadhatónak ítélte, addig az ev. bizottság, részint autonomikus, részint anyagi okokból visszautasítanclónak tartotta azt. Az ev. egyház vezetői gondoskodtak arról, hogy a törvényjavaslat felől táplált aggodalmaik a kormánynak is tudomására hozassanak. E végből egy memorandumot szerkesztettek s azt egy-egy példányban küldöttségileg nyújtották át folyó hó 12-én, illetve 13-án Bánffy Dezső miniszterelnöknek ós Wlassics Gyula kultuszminiszternek. A mi az átnyujtás lefolyását s az akkor elhangzott kormány nyilatkozatokat illeti, ezekről Lapunk »Egyház« rovatában számolunk be, a memorandumnak pedig a törvényjavaslat érdemére vonatkozó részét tanulságul itt közöljük s ajánljuk figyelmébe ref. egyházunk minden tagjának, főképen pedig a f. hó 24-ón összeülendő egyetemes konventnek. Az átnyújtott memorandum mindenekelőtt fölemlíti, hogy az egyház már két év előtt kérte a kormánytól, hogy az egyháznak eddig is nyújtott évi segélyt négyszázezer forintra emelje föl. De a kormány ezt a kérvényt eddig nem intézte el. Legutóbb azonban oly törvényjavaslatot terjesztett be a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a mely e kérvényben fölsorolt szükségleteknek egyik pontját képezi, t. i. a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. »Ezt a javaslatot — úgymond a fölirat — nem tekinthetjük azon igéret beváltásának, melyet a magyar állami törvényhozás az 1848. évi XX. törvénycikkben a vallásfelekezetekkel szemben tett s mely Ígéretet azóta az ország kormányai, különösen az egyházpolitikai törvények megalkotásakor ós azután ismételve megerősítettek. Alapvető hibája ezen törvényjavaslatnak az, hogy az állami segélyt nem az egyházaknak, hanem az egyes lelkészeknek akarja megadni, ez által sérti az egyház főhatóságai jogkörét és fegyelmi hatalmát a lelkészek felett és közvetlen függésbe hozza őket az államhatalom irányában. Nem a jelenlegi államkormány iránti bizalmatlanság kelti föl bennünk ezen aggályt, hanem a függőség institutiv megállapítása. Hiszen a törvényjavaslat 3-ik szakasza szerint tisztán a vallás- ós közoktatásügyi miniszter tetszésétől függ a lelkészi jövedelmek kimutatása végett beszolgáltatott adatok figyelembevétele, ós a 9-ik szakasz szerint a miniszter még arra is fel van jogosítva, a saját illetékes fegyelmi bírósága által fölmentett paptól a jövedelem kiegészítését a fölmentő ítélet dacára megvonni. Az a körülmény, hogy ilyen esetben a lelkész a közigazgatási bírósághoz fordulhat panaszszal, nem eléggé megnyugtató, mert az a szegény lelkész, a ki a létminimumért küzd, nem pereskedhetik hónapokon keresztül a miniszterrel a jövedelem-kiegészítés jogosultsága fölött, és annak lehetősége nincs kizárva, hogy az esetleg hatalomra jutó oly kormányok, a kik nem* fogják szivükön hordani a protestáns egyház érdekeit, a lelkészek ezen függő helyzetével visszaélni ós papjainknak lelki nyugalmát, a melyre pedig hivatásuk betöltésénél oly igen szükségük van, alaptalan ós talán egyházellenes zaklatásokkal meg fogják zavarhatni. A lelkészi hivatás lelkiismeretes betöltésének egyik alapföltétele az, hogy a lelkész mindenféle politikai kérdéstől és politikai irányú működéstől tartózkodjék. Már pedig ha a lelkészt az állami kormánynyal szemben függőségi viszonyba hozzuk, alig fogjuk elkerülhetni azt,