Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

ságával részint multunk nagy eseményeit, vívmányait, ré szint a jelen társadalmi vallási stb. életünket mozgató fontosabb kérdéseket megismertetni. Tagadhatatlan, bogv a » bel misszió « ebben az alakjában is rendkívül áldásos és gyümölcsöző hatást gyakorolhat. A legelső ilyen felolvasó ünnepélyt e hó 9 én tartotta meg az immár^negyedszázados fennállásnak örvendő * Irodalmi Kör«. Az érdeklődés nagy volt s ha az ezután következő felolvasások is hasonló eredményt érnek el: a kör ezt a célját teljesen elérte, a mit bizony meg is érdemel. Az ünnepélyt a főiskolai énekkar nyitotta meg a >Rákóczy kesergőjé«-nek sikerült előadásával, mely után Makláry P. Miklós, a kör buzgó másodelnöke, hatásos és tartalmas beszédben nyitotta meg a felolvaső-cyklust, vázolva röviden a kör eddigi, 25 éves életér. Majd Szinney Gerzson, a nagytudású irodalomtörténész, a kör tulajdonképeni alapítója tartott mindvégig érdekfeszítő és terjedelmes felolvasást a sárospataki főiskola alapításáról és az intézetnek XVI. századbeli kegyurairól. Utána Zsindely István dr, jogtanár tartott érdekes előadást a nőknek a magyar jogi életben elfoglalt helyzetéről. A minden ízébén sikerült és általában igaz tetszéssel fogadott felolvasó-ünnepélyt — melynek rendezéséért az »Irodalmi Kör« méltó elismerést és köszönetet érdemel — az énekkar zárta be egy régi kuruc nóta bensőséges, mélyen átérzett előadásával! (i.zs.b.) GYÁ S Z R ÓVAT. f Ács Zsigmond laskói lelkész f. hó 15-én Laskón élete 74-ik évében elhunyt. Nagy tehetségű, irodalmi képzettségű ember volt, ki a műfordítás terén sikerrel működött. 1824 április 24-én Laskón (Baranya m.) született, a középiskola hat osztályát Halason, a többit és az akadémiai tanfolyamot Kecskeméten végezte, hol jogot és theologiát tanult. Társai között különösen nyelvismeretei által tűnt ki, a mi 14 élő és holt nyelvre terjedt ki. Papi vizsgáját 1847-ben tette le, öt hónapig Daróczon káplánkodott, honnan előbb Kecskemétre ideigl. tanárul, majd 1852-ben Nagy-Kőrösre a görögnyelv és irodalom tanárává választatott, hol Arany, Szász Károly, Mentovich társaságában három évig működött. 1855-ben a pestmegyei Foktő, 1874-ben pedig szülőföldje, Laskó választotta lelkészévé. Irodalmi működése néhány francia, angol és spanyol fordításra terjedt (közöttük Shakespeare: Velencei kalmár, Sok zaj semmiért, St. Pierre: Pál és Virginia stb.) Családi és lelkipásztori életében sok csapás és szerencsétlenség érte, egészségét pedig a szélütés évekkel ezelőtt annyira megrongálta, hogy a nagytehetségű ember életének utolsó évtizedei folytonos gyötrelem és keserűségek között morzsolódtak le. Szenvedéseitől és családi keserűségeitől e hó 15-én váltotta meg a halál. Béke hamvaira! (F.) f Rumpf Frigyes hajdúnánási gimn. rendes tanár, életének 31-ik évében e hó 7-én Újverbászon elhunyt. A boldogult egyike volt azoknak a munkás, törekvő és szerény embereknek, kik egyszerű körből származva, saját erejök s lankadatlan kitartásuk által szereztek maguknak tiszteletet és elismerést. Benne az ifjú prot. tanárnemzedéknek egyik legalaposabban képzett s hivatása valódi magaslatán álló tagja dőlt ki, életének legszebb virágjában, egyszerű szülőinek megmérhetlen fajdalmára s a hajdúnánási ref. gimnázium nagy veszteségére. Legyen emlékezete áldott! KÜLÖNFÉLÉK. A lelkészi javadalmak kiegészítésére vonatkozó s jelen számunkban egész terjedelmében közölt törvényjavaslatra e helyen is különösen felhivjük lelkészeink és világiaink figyelmét. A javaslat nemcsak anyagi kérdéseinkben, de autonomikus szempontból is oly fontos, hogy nagyon megérdemli a felette való komoly gondolkozást és eszmecserét. E megbeszélés előtt készségesen megnyitjuk lapunk hasábjait s kérjük is úgy lelkésztársainkat, mint világi férfiainkat is, hogy nézeteiket és bírálataikat lapunkhoz beküldeni szíveskedjenek. * Személyi hírek. Szép Lajos okleveles tanárt, ki eddig mint helyettes tanár szolgált Nagykőrösön, a vallás-és közoktatásügyi miniszter, szerződésileg biztosított jogánál fogva ugyanoda rendes tanárnak nevezte ki. * A lelkészi jövedelmek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat ügyében a Sárospataki Lapokban nyilt levelet intéz Fejes István sátoralja-ujhelyi lelkész Kun Bertalan konventi elnökhöz, melyben a javaslat megbirálása s az egyetemes egyház véleményének, még a javaslat képviselőházi tárgyalása előtt leendő kinvilváníthatása végett rendkívüli konvent összehívását tartja szükségesnek. Mi magunk is ugyanebben a véleményben vagyunk, a mint vezércikkünkben ki is fejeztük; mert múlhatatlanul szükségesnek látjuk, hogy a nagyfontosságú javaslat ne csak olyan de nobis sine nobis módon váljék törvénynyé. * A ref. egyház zsinati és az ág. ev. egyház egyet, gyűlési kiküldött bizottsága, melynek feladata az volt, hogy tanácskozzék az 1848: XX. t.-c. 3. §-ának miként leendő végrehajtása tárgyában, f. hó 16-án tartotta ülését Tisza Kálmán elnöklete alatt Budapesten. Az értekezletet az evang. egyház küldöttsége hívta össze s a megvitatás tárgyává a két prot. egyház önerején nem viselhető szükségleteinek állami fedezése kérdését s ezzel kapcsolatban a lelkészi jövedelmek állami kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot kívánta tenni. Az értekezleten jelen voltak Kiss Áron tiszántúli püspök kivételével a ref. és az evang. egyház püspökei s rajtuk kivül a ref és evang. egyház zsinati és egyet, gyűlési képviselői közül mintegy húszan. Az evang. egyház küldöttsége teljes felhatalmazással bírt s ennél fogva érdemleges tárgyalásba kívánt bocsátkozni a kitűzött tárgyak felett. A ref. kül-