Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

ezt oly célból, hogy ez úton a tévedéseket-, melyek ez irányban korunk öntudatában gyökeret verhetnek, tudatra hozhassuk s kiküszöbölhessük. íme az alapvonások, melyek a keresztyén vallásoktatás módszerénél okvetlen tekintetbe veendők; értve itt a módszer szót nem technikai, hanem legáltalánosabb jelentésében. Hogy a keresztyén vallásoktatás keretén belül a népiskolai oktatás különösen fontos, azt senki, a ki komolyan gondolkozik, kétségbevonni nem fogja. Egy kimerítő tárgyalás keretén belül tehát itt volna a helye, hogy felvessük a kérdést, vájjon az imént levezetett elvek alkalmazandók-e a népiskolában is. Mi a magunk részéről erre a kérdésre határozott igennel felelünk és pedig, nem tekintve egyéb okokat, már csupán csak azon korténynél fogva is, mert az eszmék hatalma elhatott immár még az ü. n. legalsóbb néposztályok körébe is. Kitűzött célunk azonban nem enged e helyen megállapodnunk, hanem azon kérdés elé állít: vájjon a fenti elvek és követelmények vonatkozhatnak-e a praeparandiákra, a seminariumokra is, a melyek t. i. a nép jövendő vallásoktatói nyerik kiképeztetésüket? E kérdést mi — nem tekintve egyes eshetőleges előítéleteket, a melyek itt-ott tanítóképzésünk ellenében felhangoznak, sem egyes tényleges hiányokat, melyek ittott tapasztalhatók — kizárólagosan azon alapeszme szempontjából óhajtjuk tárgyalni, a melyen tanítóképzésünk nyugoszik s a melyet megvalósítani iparkodik. Ez eszme elismerése isméi azon felfogástól függ, a melylyel a néptanító feladatát tekintjük. Ha a feladat kizárólag bizonyos elemi ismeretek s ügyességek közlésében állana, ügv bizony az ily szerény igényű mesterséggel szemben alapeszméről, melyen az nyugoszik, csak a legnagyobb euphemismussal lehetne beszélni. De nyomban másként hangzik ítéletünk, ha azon meggyőződésen alapul, a mit már Cornenius s utána annyi jeles elméleti és gyakorló paedagogus hangsúlyozott, hogy minden oktatás — a par excellence tudományos szakoktatás itt nem jön figyelembe — első sorban is valláserkölcsi alapokon nyugodjék s hogy így a néptanító tevékenysége is első sorban az érzület müvelésére irányuljon. Az így felfogott népoktatás eszméjében ismerve fel immár a néptanítók nevelésének irányeszméjét is, nem lehet többé kétségünk az iránt, hogy a vallásoktatásnak, melyben a jövendő néptanító a seminariumban részesül, képesítenie kell azt arra, hogy a vallásos igazságot ügy fogja fel, a mint az tekintettel a kornak, a melyben neki élnie működnie kellend, sajátságára, egyedül felfogható s felfogandó. A feladat tehát, a melyet jelenkorunk a tanítóképzői vallásoktatás számára is kitűz, a következő: kiemelni a keresztyénség ethikai oldalát; a vallási igazságok számára érvényre juttatni a benső psvchologiai közvetítést s végül a kijelentésre a fejlődés szempontját alkalmazni. (Folyt, köv.) Stromp László. Az 1898. évi állami közoktatásügyi költségvetés. I. A felekezeti és községi középiskolák segélyezése. A vallás- és közokt. m. k. minisztériumnak az 1898. évre az országgyűlés elébe terjesztett budgett-javaslatát — visszagondolva a mult évi országgyűlési tárgyalásokra — rendkívül nagy érdeklődéssel várta nemcsak a tanügyi, hanem általában az országos közvélemény. Mert ezen javaslattól függött, hogy Wlassics Gyula vall. és közokt. miniszter — a nemzeti kulturának még vallási és felekezeti szempontból is hathatós elősegítője s a nevelés és tanítás szolgálatába szegődött embereknek annyira jóakarója — rálép-e az iskolák intensiv fejlesztésének útjára egyfelől és másfelől tesz-e elhatározó lépést a személyzet anyagi bajainak orvoslása tekintetéből ? Kezünk között lévén az állami költségvetés részletezése és indokolása, annak egyszerű áttekintése is arról győzi meg az elfogulatlanul vizsgálódót, hogy az előbbi két kérdésre igennel lehet felelni. S minthogy mind az intensiv fejlesztés, mind az anyagi bajok enyhítése leginkább az autonom és községi iskoláknak képezi égető kérdését: e tekintetben első sorban ez iskoláknak az állami budget keretében szereplése kell hogy érdeklődés tárgyát képezze eme Lap t. olvasóközönsége előtt is. Megkezdjük hát e nemű ismertetésünket első sorban a felekezeti és községi középiskoláknál; még pedig a községieket is azért vettük fel a felekezetiekkel együtt (tehát nemcsak a protestánsokét), hogy az összehasonlítás által a következtetés eredményesebb és tanulságosabb legyen. Ezen iskolák állami segélyezése az 1883. XXX. t.-c. 47. §. alapján történik. Előirányoztatok 500,366 frt a tavalyi 458,100 frttal szemben s így az idén 42,266 forinttal több. Segélyben részesülnek: 1. aradi főgimnázium 10,000, 2. békési ref. gimn. 4000, 3. békés-csabai ág. gimn. 4000, 4. bonyhádi ág. 4000, (tavaly 3000), 5. brassói kath. főgimn. 10.000 (tav. 9000), 6. budapesti ág. főgmn. 11,000 (tav. 9000), 7. budapesti ref. főgimn. 12,000 (tav. 10,000), 8. budapesti nőképző leánygimn. 2000, 9. csiksomlvói kath. főgimn. 6000 (tav. 5000), 10. csurgói ref. főgimn. 13,000 (tav. 12.000), 11. eperjesi ág. 14,000 (tav. 13,000). 12. esztergomi községi reáliskola 3000; (tav. 2000), 13. félegyházi kath. főgimn. 7000, 14. gyulafehérvári kath. főgimn. 11,000 (tav. 10,000), 15. hódmezővásárhelyi ref. főgimn. 13,000, 16. iglói ág. főgimn. 10,000 (tav. 9000), 17. kecskeméti ref. főgimn. 5000, 18. keszthelvi kath. főgimn. 7300, 19. kisújszállási ref. főgimn. 12,000 (tav. 11,000), 20. kolozsvári unit. főgimn. 12,000 (tav. 11,000), 21. mármaros-szigeti ref. főgimn. 13.000 (tav. 12,000). 22. mezőtűri ref. gimn. 6000 (tav. 5000), 23. miskolci ref. főgimn. 13,000 (tav. 11,000), 24. nagybecskereki községi főgimn. 3000. 25. n.-kőrösi ref. főgimn. 7000 (tav. 6000), 26. nyíregyházi ág. főgimnázium 14.000 (tav. 13.000), 27. pápai ref főgimn. 16,000, 28. pozsonyi ág. főgimn. 16,000. 29. rimaszombati prot. főgim. 14,000 (tav. 13,000), 30. rozsnyói ág. főgimn. 14,000 (tav. 13,000), 31. rózsahegyi kath. főgimn. 12,000 (tav. 11,000), 32. Selmecbányái ág. főgimn. 14,000 (tav. 13,000), 33. sepsiszentgyörgyi ref. főgimn. 14,000 (tav. 13,000), 34. soproni ág. főgimn. 11,400, 35. sümegi községi reáliskola 2666 (tav. 4000), 36. szarvasi ág. főgim. 14,000, 37. szászvárosi ref. főgimn. 10,000. 38. szatmári ref. főgmnázium 11,000 (tav. 10,000), 39. szegedi kath. főgimn. 7000, 40. sz-udvarhelyi kath. főgimnázium 7000 (tav. 6000), 41. sz.-udvarhelyi ref. főgimn. 8000 (tav. 7000), 42. újverbászi községi gimn. 3000 (tav. 3000), 43. vágújhelyi községi reáliskola 4000 (tav. 2400), 44. zilahi ref. főgimn. 14,000 (tav. 13,000) frttal. Ha az idáig közlött segélyezési adatokat osztályozzuk, kitűnik, hogy: a) 8 kath. gimn. kap 67,000 frtot szemben a tav. 62,300 frttal, 5) li ágost. » » 126,400 » » » 114,400 » c) 16 reform. » » 171.000 » » » 149,000 » d) 1 egyes. prot. gimn. 14,000 » » > » 13,000 » e) 1 unit. gimn. kap 12.000 » » > » 11,000 » f) 6 közs középisk. kap 25,666 » » » » 21,400 * g) t leánygimnáz. kap 2,000 » Összesen 418,066 frtot 371,100 frttal.