Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-28 / 48. szám
különíthető, mert a kettő azonos fogalom. A római vallás ultramontánismus, s az ultramontanismus épen a római vallás, mely gyakorlatilag soha el nem különíthető egymástól. A prot. és a pápás vallásosság között épen az a különbség, hogy szerintünk a vallásnál minden a személyes és közösségi hitviszonytól, a pápás szerint ellenben a pápától függ, s ez épen az ultramontanismus. Az Istennel való életközösség a vatikánum óta csak a római pápa útján lehetséges, már pedig a vaticáni dogma Rauscher bécsi bíboros szerint elvileg az állam ellenségévé teszi a kath hivőt. Igazságtalan, sőt esztelen tehát a kormányok részérői, ha ilyen örökösen szidalmazó külföldi vallást támogatnak. Szüntessék be a római kath. theol. fakultásokat, a melyeknek 1870 óta úgy sincs jelentőségük, vágják el a klérusnak a népiskolához való viszonyát, mely úgyis a modern állam szülöttje, szorítsák meg e rendek míiködédését s különösen a jezsuiták aknanumkáját s szakítsanak végre-valahára a hamis paritás elvével az egész vonalon. Persze ehhez erély, bátorság s jellemezős szilárdság, mindenek fölött pedig céltudatos állami politika szükséges, a mi jelenlegi politikusainkban nincsen. Hisszük, hogy Hoensbroech müve sokak szeméről le fogja venni a hályogot. Hát még a mi állapotaink milyenek itt Magyarországon? Azoknak leálcázására is egy Hoensbroech grófra volna szükségünk! Eperjes. Dr. Szláuík Mátyás. IRODALOM. A magyar nép múltja és jelene című két kötetes művéből Benedek Eleknek az Athenaeumnál megjelent a második füzet, melynek elején mindjárt két művészi kivitelű műmelléklet köti le figyelmünket. Az egyik a magyarok bejövetelét ábrázolja, a másik pedig eleven, mozgalmas kép: az I. Endre korabeli fejérvári népgyűlést idézi elénk, midőn a király az ősi szokáshoz híven a népet is gyűlésbe hívja. Külön fejezetet szentel az író Szent Lászlónak, ügyesen kapcsolván össze a róla szóló legendákat, hagyományokat a történeti tényekkel, kimutatván, hogy bár Szent László törvényei kegyetlenül szigorúak voltak, mégis Szent László emléke, Mátyás kivételével, a legszebben maradt meg a nép lelkében. Ebben a füzetben indul meg még egy igen érdekes fejezet: a csirájában levő megyei és községi élet rajza. Megkapóan, érdekesen írja le Benedek az elnyomott nép küzdelmeinek történetét. Egy-egy füzet ára 30 kr. s elő is lehet rá fizetni a kiadó Athenaeumnál és minden könyvkereskedőnél, még pedig 5 füzetre 1 frt 50 krral, 10 füzetre 3 frttal, 20 füzetre 6 frttal és 40 füzetre vagyis az egész könyvre 12 frttal. +* Emlék cím alatt Héjas Pál csurgói főgimnáziumi tanár előfizetést hirdet. Előfizetési felhívása így szól: Negyvenéves tanárságom után, melyet az isteni gondviselés a csurgói ev. ref. főgimnáziumban eltöltenem engedett, dolgozataimból, miket e 40 éven át többnyire alkalmi emlékbeszédek, emlékversek, emléksorok valamint »Kalászok a klasszikus ó-kor mezejéről« címen írtam, szándékom egy kötetnyit adni a nagy közönség elé »Emlék* cím alatt. Az előfizetési határidőt f. é. december hó 15-ig tűzöm ki. A mű ára fűzve 1 frt, vagyis két korona s f. évi december hó derekán, legkésőbb december hó végén jelenik meg. Gyűjtőknek 10 péld. után egy tiszteletpéldánynyal szívesen szolgálok. Az előfizetési pénz hozzám, címemre (Csurgó, Somogy m.) küldendő. Héjas Pál ref. főgimn. tanár. ** A Szalay-Baróti-féle »Magyar Nemzet Történeté «-nek most jelent meg a 73-ik füzete, mely Il dik .József császár, a fejedelmi filantróp, a nagy tehetségű reformer, a magyarok alkotmányának kíméletlen megtámadója uralkodását ismerteti s oly megkapó eleven színekkel festi az autokrata császár se traditióinkat, se nemzeti jogainkat nem kimélő merész reformjait, hogy ennél hívebb képet nem nyerhetünk a koronázatlan imperátor politikai és társadalmi reformát alakulásairól. A füzetet két műmelléklet (I. Ferencz József ifjúkori arcképe és I Napoleon proclamatió javak hasonmása) díszíti, szöveg illusztrációk pedig ezek: Battyhányi József gróf, Magyarország prímása. A türelmi rendelet emlékére vert érem. VI. Pius pápa. VI. Pius pápa és II. József találkozása. II. József. II. József elrendeli a koronának Bécsbe szállítását. II. József német nyelvi rendeletének kezdete. A Wodianer-cég kiadványa. ** A nagy-kikindai ev. ref. missziói egyház története. Tíz évi fennállásának emlékére írta Fekete Gyula lelkész. Nagy-Kikinda, 1897. 76 lap, ára 1 korona. A jövedelem egy jótékony alapítványra fog letétetni. Nagy-Kikindán a református egyház a közegyház erejével, a közalap támogatásával szervezkedett, mely 6000 frt tőkesegélyben részesítette; az államadomány 1890-ben 45 kat. hold földet adományozott számára. Van az egyháznak immár csinos imaháza, iskolája, parokhiája, melynek keletkezését érdekes részletezéssel beszéli el a füzet. Van továbbá lelkésze, ki egyszersmind a több szórványra kiterjedő kör misszionáriusa; van külör tanítója. Vagyona is tekintélyes (41 ezer frt). A lélekszám magában N.-Kikindán csekély (140), de a misszióban, különösen Valkányon (230) nagyobb s együttvéve (738) elég tekintélyes. Lelkésze ügybuzgó, tevékeny fiatal ember, ki hü szolgája az Úrnak, s ura a helyzetnek; ki tíz évi kitartó munkájával szép kis gyülekezetet szervezett Nagy-Kikindán. Az egyház e hó 28-án ünnepli fennállási jubileumát. Valódi öröm-és hála-ünnep, mert idáig valóban sokra segítette az Ur! ** Főiskoláink ifjúsága az időszaki sajtóban serény tevékenységet fejt ki. Csaknem egyidejűleg vettük a »Debreceni Főiskolai Lapok« és a »Sárospataki Ifjúsági Közlöny* ez évi első számait, melyet a debreceni, illetve a sárospataki magyar irodalmi önképző-társulat ad ki. Lendületes, csinos cikkek vannak bennük, tényleges bizonyságai annak, hogy főiskolai ifjúságunknak van komoly törekvése, van »magasbra vívó szenvedelme*. Csak előre a komoly munkában: nagy hivatás vár a református müveit ifjúságra a magyar társadalomban, a magyar egyházban. Ápolják lelkeikben azt a nemes ideálizmust, azt a keresztyén ethikai szellemet, mely »minden országnak valódi támasza és talpköve«.