Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

Lexicon« 15-ik magát épen e k írva minden, ho soha senki, a ki kötete 325., 326., 327. lapjait, hiszen, ha 3tet nem is, az illető füzetet bizonyára már rég megkaphatta volna, s abban oly hűen le van gy annál többet, se jobbat, se rosszabbat ismeretes a szabadkőmivességgel, nem mondhat, nem írhat. Ha ön felkavarta, s lehet én is, ezt a dolgot, ismertessük meg legalább a kíváncsi és érdeklődő nagy közönséggel. A nevezett Lexiconban szórói-szóra ez áll: »Szabadkőmivesség vagy királyi művészet az a működés, a melyet a szabadkőmivesek kifejtenek. Ez a működés az erkölcsiség és az egység, a szabadság és a béke s az egyedül egyesítő és boldogító szeretet birodalmának megteremtésére irányul. Épen azért arra törekszik a szabadkőmivesség, bogv minden ember, bármilyen vallás szabályai szerint tisztelje is az Istent, bármily országnak legyen is polgára és bármilyenek is politikai meggyőződései, testvérének tekintse minden ember társát, a kit szeretettel az erkölcsi tökéletesedés útjára vezessen. . . . A szabadkőmivesség lelkét nem lehet meglátni a nagyvilágban, mert az szüntelenül, észrevétlen formálja, gyúrja át a jó, szép és nemes megértésére és követésére az embereket; erejével, mely hatást gyakorol mindenkire, az erkölcsök nemesedését segíti elő és a szeretettel, melyet kisugároz, mindjobban rombolja le azokat a válaszfalakat, a melyeket a különböző társadalmi formák állítanak fel az emberek közé. A szabadkőmivesség épen ezért nem avatkozik a vallási, állami, nemzetiségi meggyőződések magyarázatába. Meggyőződése az, hogy az egyház, a nemzetiség, a haza olyan társadalmi forma, a mely egyesíti az embereket, de egyszersmind el is távolítja azokat egymástól. Egyesíti azokat, a kik egy társadalmi formának a hívei és ugyanakkor szembe állítja őket egy másik társadalmi forma híveivel és ez a szembeállítás nem ritkán szenvedélyes gyűlöletben nyilvánul. Kell tehát egy nagy általános társadalmi formának lenni, mely magába foglalja minden egyház, minden nemzetiség és minden haza híveit, a mely azt tanítván, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk, a kiknek egymást szeretve, egymást támogatva kell az erkölcsi tökéletesedésre törekednünk. Kiegyenlíti a különféle társadalmi formák előidézte ellentéteket. A szabadkőmivesség erre tanítja minden egyes tagját és a szabadkőmivesség, melynek fő alapelve a mindent kibékítő, mindent megjavító nagy és örök szeretetet, a testével ad módot minden erények tanulására. ... A mit ráfognak, hogy vallási egyenetlenséget szít és önző célok szerint politikát űzve belenyúl az állam hatáskörébe, az csak elleneinek a ráfogása, mert a szabadkőmivesség egyenesen megtiltja a vallási és politikai kérdések fejtegetését ... A szabadkőmivesség emberbaráti szeretetet tanít, azaz megtanítja annak a nagy feladatnak a megismerését és megoldását, hogyan lehetünk mindig minden körülmény között emberek.* Ezekből láthatja mi és miben áll a szabadkőmivesség? azt is, hogy nekünk ezt nemcsak megmondanunk szabad, hanem hirdetjük is. A mi vallásunk a szabadság, a felvilágosodás vallása. Ön mint theologiai tanár, papjaink nevelője, kérdem, szebb és magasztosabb eszméket tud-e tanítani, mint a szabadkőmivesség eszméi? Szabad-e Önnek, ha Jézust igazán ismeri, az ő szelleme ellen tanítani? A világban lapjával félre vezetni az embereket? A szeretetet mi szabad kŐmivesek nemcsak hirdetjük, hanem megvalósítani igyekezünk. Tegyen úgy ön is! Láthatja, hogy ez nem érdekszövetség. Ha pedig most se látja, most se hiszi, tegye érdemessé magát arra. hogy közvetlen ismeretet szerezhessen; most pedig nagyon kérem, hogy a míg minket nem ismer, ferde nézeteket rólunk ne hirdessen, mert ez csak vagy irigység, vagy szándékos rosszakarat és tudatlanság. Abban a testületben, a hol egy Göthe, Kazinczy, Kossuth Lajos, több jeles német császár, maga az angol trónörökös és sok bizonyára legalább is olyan kiváló egyének, mint a nt. szerkesztő úr. helyet foglalnak és foglaltak, működünk tovább és terjesztjük a szellem és lelki világosságot. Örülnénk, ha bár kismértékben a nagytiszteletű szerkesztő úr előtt is csak mi reánk nézve világosságot gyújthattam. Az említett »Székely Nemzeteket« én küldöttem, hogy abból is meggyőződést meríthessen működésünkről. Most pedig e tárgyban nyilatkozatomat tovább folytatni nem kívánom és nem fogom: tehát, béke velünk! Káinok (Háromszékm.); 1897. október hó". Hosszú Ferenc. IRODALOM. Melanchton Fülöp élete. Jutalmazott pályamunka. A Luther-Társaság XXVIII. kiadványa. írta Pethes János állami tanítóképző-intézeti tanár. 131 lap, ára 40 kr. Budapest, 1897. Kókai Lajos bizománya. Egy elkésett alkalmi mű, melynek megírására a nagy reformátor 400. születési évfordulója szolgált alkalmul, de csak nem rég hagyta el a sajtót. Pethes mély tisztelettel és kegyelettel adózik a reformátor, a tanár és a lelkes magyarbarát emlékének s a külföldi legjobb forrásmunkák felhasználásával nagyon gondosan, jellemzetesen és szép stílusban írta meg Melanchton életrajzát. Különösen szépek a Melanchton jellemét, hitét, családi viszonyait, magyarok iránti rokonszenvét ismertető részletek. Élvezettel olvashatja mind a nép egyszerű gyermeke, mind a művelt ember. Kár érte, hogy a Melanchton jubileumra nem készülhetett el, százakra menő példányt el lehetett volna belőle adni. De értékéből mit sem von le a kissé késős megjelenés. A nagy férfiak életrajza mindig tanulságos olvasmány, a reformátoroké e. mellett építő is. Melegen ajánljuk úgy a nép, mint a műveltebb családok körében való terjesztését. Vallásos összejöveteleken a nép előtt felolvasásra is nagyon alkalmas füzet. ** Élet és munka, vagy munkás, művelt és tudós férfiak jellemrajza. írta Smiles Sámuel, fordította Páni Ede. Budapest, 1897. Lévai Mór kiadása, 455 lap, ára fűzve 2 frt 60 kr., kötve 3 frt. — Smilesnek, az »Önsegély*. »Jellem«, »Kötelesség* stb. írójának a neve a magyar közönség előtt, sem ismeretlen. Az »Élet és munka* az említett művek modorában van írva, tele tanulsággal, tapasztalati adatokkal és tömérdek példával a nagy emberek életéből. Nem elvont elméleteket, hanem az életből merített és számos példával illusztrált igazságokat tár elénk ez a könyv is, mely valóságos tárháza a kiváló férfiak életrajzi adatainak. Valóságos caleodoscop, melyben egymásután vonulnak el szemeink előtt a munkás, művelt és tudós férfiak jellemsajátságai, kiknek példája oktat, épít, óv a túlságoktól s a bajok megelőzésére meg-