Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-07 / 45. szám

Csak a debreceni főgimnázium túlzsúfoltsága keltett egy kis eszmecserét. A tanügyi bizottság új párhuzamos osztályok felállítását nem javasolja, hanem utasíttatni kéri a tanári kart, hogy a törvényes létszámon felül ne vegyen föl növendékeket. E merev megkötést a kerület nem helyeselte, hanem azzal az utasítással tette vissza az ügyet a tanügyi bizottsághoz, hogy azt behatóan tárgyalja és a tavaszi közgyűlésre véleményes jelentést tegyen. Dr. Bartha Béla jogtanár s ismert prot. író elhalasztani kéri magántanári képesítésének megszerzését s ezzel kapcsolatban a tavalyi tanári fizetés-rendezésnek azon megszorítását, mely a kötelezettség alatt álló tanárokat kötelezettségök lerovásáig minden fizetésemeléstől eltiltja, e megszorítást kéri magára nézve hatályon kívül helyezni. Tekintve folyamodónak a prot. egyház és iskola szolgálatában szerzett kiváló érdemeit, a közgyűlés kérelmét teljesítette. Dr. Peczkó Ernő gimn. tanárnak, ki latin s magyarra van képesítve, a megválasztatásakor reá rótt történelmi képesítettség alól leendő fölmentését kérő folyamodványát, melyet a tanügyi bizottság elutasított, a kerület újabb jelentéstétel végett a bizottsághoz visszatette. Egy autonomia-ellenes gravament is jelentett a törökszentmiklósi egyház. Ott egy derék polgár alapítványt tett az iskola részére. Az egyházmegye e tényt fölterjesztette a minisztériumhoz, hogy fejezze ki köszönetét az adományozó iránt. A miniszter az alapító levél bemutatását és azt kívánta, hogy az egyház vállaljon felelősséget az alapítvány örök épségéért. Ezt tartotta az egyházmegye és az egyházkerület is sérelmes beavatkozásnak, s az ellen a konvent útján óvást tesz. Az alsó-szabolcs-hajdúvidéki egyházmegye az egyházi felsőbbség megsértésének miként leendő megtorolására kért intézkedést. Kiadták javaslattétel végett az esperesi karnak. A diószegi második lelkészi állást megokolt kérelemre a közgyűlés megszüntette, de az egy lelkészt állandó káplántartásra kötelezte. Végül a Debreceni ProUstáns Lapnak egyházkerületi hivatalos lappá tevését célzó javaslat ügyében megbízták a kerületi költségvetést készítő s így annak anyagi viszonyait ismerő bizottságot, hogy a nevezett lap szerkesztőségével értekezzék és az értekezlet eredményét terjeszsze a jövő közgyűlés elé. Alföldi. IRODALOM. ** Evangelische Blátter aus Ungarn cím alatt Jausz Vilmos és Szabó Aladár theol. tanárok szerkesztésében október 31-diki kelettel megjelent az az egy íves havi egyházi lap, melynek készülését a mult hónapban jeleztük. A lap tájkozást, megbízható informatiót akar nyújtani a külföldi hittestvéreknek a magyarországi prot. egyházi, egyháztársadalmi és irodalmi életről. A vezércikkben ezt mondják el a szerkesztők s egyszersmind színt vallanak arra nézve, hogy az evangéliumi keresztyénségnek hű vallói és követői. A második cikkben Jausz V. a magyarországi ág. h. evangélikus egyház múltját és jelenét mutatja be dióhéjban. Majd Pokoly József ismerteti hasonló módon a magyar ev. ref. egyházat. Egy névtelen cikk a magyarországi mértékletességi mozgalmakról szól. A »Tárcá«-ban Bévész Kálmán a kassai ref. egyház úrvacsorai eszközeit írja le, képpel is illusztrálva, Wéber Samu pedig a szepességi protestantismus ama sötét lapját rajzolja, mikor 1674-ben 41 lelkipásztort küldött számkivetésbe az ellenséges polgári hatalom. Végül néhány apróság fejezi be az élénken szerkesztett lap első számát. — A kis lapnak van létjogosultsága; életjelt kell adnunk magunkról a külföld előtt, mert ott részint nem ismernek, részint félreismernek bennünket. S a szerkesztőség az első szám összeállításával megmutatta, hogy hivatása magaslatán áll. Komolyan, tárgyilagosan és változatosan referál és informál dolgainkról — a külföldön. Megérdemli a támogatást. Előfizetési ára egy évre egy korona, mely Szabó Aladárhoz (Budapest, 1., Városmajor-u. 48.) küldendő. ** Keresztyén Vallástan. Ág. h. ev. ismétlő iskolások és konfirmandusok számára írta Feyér Gyula pürkereci lelkész. Brassó, 1897. Zeidner Henrik tulajdona. Ára ? — Ez az egyszerű, világos és magyaros nyelven írt vallási vezérfonal az ismétlő iskolások és a konfirmandusoknak van szánva, s erre a célra teljesen alkalmas is. Mert könnyen, röviden és érthetően az egész keresztyén vallástanl felöleli. Magában foglalja a tízparancsolatot, a hitágazatokat, az űri imádságot, a keresztséget, a konfirmációt és az űri szent vacsorát; sőt szól röviden a bibliáról, a reformáció történetéről, a keresztyén hitfelekezetekről, a választanokról, Luther diadal-énekéről és a függelékben az ágostai hitvallás rövid tartalmáról is. Bevezetésében vagy 23 egyházi férfiúnak, köztük Szász Domokos, Hándel Vilmos, Bierbrunner, Zábrák, dr. Masznyik, Sántha K. bírálatát is közzéteszi a szerző (a mi nem igen van helyén egy tankönyvben). Átlapozva a kis füzetet, mi is megerősítjük egyik bírálója ama véleményét, hogy Feyér Gyula »Keresztyén Vallástan«-a ^szerencsés kivonata a legszükségesebb tudnivalóknak. Sikerült rövidlet«. Felhívjuk rá az érdeklődők pártoló figyelmét. ** Megjelent a »Protestáns Pap« című lap XVllI-ik évfolyamának 10-ik száma Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kölesden, következő tartalommal: Sírnál. Sántha Károlytól. — Kádencia. Ifj. Eötvös Károlytól. — Az új ember ismertető jelei. Módra Imrétől — Életünk gyors lefolyása mire serkent? Jávori Nádortól. — Izsák és fiai. Földváry Lászlótól. — Vallásos órák Ladányitól. — Áldások az Urasztalánál. Batta Györgytől. — Gyászbeszéd. Adorján Ferenctől. — Halotti ima. Boros Istvántól. — Törvények és rendeletek tára. Kund Samutól — Egyházi tiszti választások. — Papválasztások. — Halálozások. — Irodalom. A lapra előfizethetni a szerkesztőknél egy évre 4 frttal, félévre 2 forinttal, negyedévre 1 forinttal. — Kaphatók még régibb évfolyamokból teljes példányok, a mult évfolyamból azonban az 1., 2., 3-ik számok teljesen elfogytak. ** A Magyar Nép Múltja és Jelene. Ez a címe annak a nagy két kötetes munkának, mnlyet Benedek Elek a magyar népszabadság, a jobbágyság felszabadulásának közeledő ötvenéves fordulójára ír s melynek első füzete e héten hagyta el a sajtót. A negyedrét alakú, erős papirosra nyomott könyv első füzete a nagy melegséggel megírt bevezetés után, melyben az egész munka