Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-31 / 5. szám
árvaházuk. Különösen az erdélyi szászokéi nagyszabásúak, mint pl. a nagyszebeni Luther-ház. Az egyetlen emberbaráti intézet, a melyet közösen ápolnak s a melyben közösen gyönyörködhetnek a magyarországi mindkét evangeliumi egyház hívei, a budapesti orsz. prot. árvaház. Ha még ez a nagy sikerrel működő s a hazai humanisztikus intézetek között elsőrangú árvaházunk sem volna, bizony vádolna a lelkiismeret, a mely így is azt suttogja, hogy nem tettünk annyit, a mennyit kellett volna. De ha nem tettünk, tegyünk! Menedék-, szeretet- és árvaházak létesítése szorosan összefügg a belmisszióval. Ennek nagyobb arányaitól függ amazok szaporodása. Alföldi. Középoktatásunk árnyoldalai. IV. 7. Térjünk át a classicus nyelvek mellett legtöbb okot szolgáltató német nyelvre. Vegyük kezünkbe ezt a legtöbb hirű tankönyvet: Német Nyelvtan. Középiskolai használatra (gimnáz. III—IV., reálisk. I—III. oszt. számára) szerkesztette Felsman József. III. jav. kiad. Budapest, 1893. Mintha a tankönyv szerkesztője maga sem bízott volna akár könyve tartalmában, akár feldolgozásában, akár a szaktanár eljárásában, az Előszóban (3—8 old.) terjedelmes módszeres utasítást ad a tanítás eljárásánál követendő elvekre, módozatokra és a tananyag beosztása és kezelésére nézve. Ez a jó szándék a szerkesztő lelkében gondolt siker tekintetéből mindenesetre elismerésre méltó. Ámde, valamint általában véve *habent sua fata libelli« : úgy az Előszóknak is az a sorsuk szokott lenni, hogy — az emberek rendszerint nem olvassák. De feltéve, hogy valamelyik lelkiismeretesebb szaktanár az Előszót mindazáltal elolvassa: azért ő mégis csak a maga módszerét követi s kevésben vagy semmiben sem alkalmazkodik a könyv Előszavához. Én a kezünk alatti tankönyvnél mindenek előtt bátor leszek azt a véleményemet megkockáztatni, hogy akár elolvassa a szaktanár az Élőszót, akár nem; akár alkalmazkodik az ott levő utasításokhoz, akár nem: kezdő tanuló vállaira (főleg tiszta magyar vidékeken, hol német szót a gyermek soha sem hall) ez a könyve szinte elhordozhatatlan terhet rak s már eleve megutáltatja a növendékkel ezt a szükséges nyelvet! Bizonyító egy-két adatomat magából a könyvből foglalom ide. A tankönyv menetét tartva szem előtt, vegyük ki az előszóból ezt a szakaszt: »A tananyagnak minél több oldalú feldolgozása a tanítást nemcsak érdekessé, hanem egyszersmind gyümölcsözővé is fogja tenni, miért is a beszédgyakorlások, fordítások, reproductiók, továbbá kisebb olvasmányoknál' vagy olvasmányrészeknek, a példákból levont sarkalatos nyelvtani tételeknek emlézése, nemkülönben a német nyelv grammatikai és syntaktikai sajátságainak és a magyar és a német nyelv közti eltéréseknek megfigyelése lehetőleg karöltve járnak*. íme, kezdő fokon ez az a — egyik előző cikkünkben hangsúlyozott — mindenség, a melylyel más tekintetben még a mythologiai Atlas sem birkózott meg, a mennyiben utoljára még ő is kénytelen volt a nagy teher alatt kővé meredni. Ez az a túlterhelés a tudomány s illetőleg a nyelvtanítás elemi részénél! A t. szerkesztőnek az iménti elméleti túltömö utasításához szorosan ragaszkodik a gyakorlat is. Nézzük pl. az első olvasmányt : mi mindent kiván ebben ? (Előszó 6. lap). »Folyékony olvasás. Fordííás. A már ismert egyszerű tő- és bővített mondat részei egyes mondatokon ismertetnek. A fő- és melléknév. A fő- és melléknevek lehetőleg együtt tárgyalandók s minthogy a nevek különböző nemei leginkább az adiectiumokon szemlélhetők, a melléknévi jelzőkkel álló főneveknek gyakorlása (nominativusban), de az első olvasmányban tényleg majdnem minden easus előjön nagyobb gondot és időt igényel. Minden egyes jelzős főnevet határozott és határozatlan articulussal és articulus nclkül kívánunk, pl. ber ^lufj, eirt mád)tigtftf ber mácfjtig* $lujg, macf)tig«v glufj (Ez még csak a himnem, de a nőnemet és semlegest, valamint az egyes és többes számot is megkívánja). A nevek nemeinek gyakorlása után az igéket szemléltetjük, illetőleg szemeljük ki a tanulókkal és a gyakorlásokat megelőző paradigma szerint a praesensben coniugáljuk. A szóanyag jegyzékbe vétele (Értsd: az első olvasmány minden egyes szavát leírni: valami 65 — 70 új szót). A magyarból németre való fordítást megelőzőleg a feirt és tőben igék (Itt a t. szerkesztő úr kifelejtette a í)a&en-t, mert hátul az olvasmány közt a feirt és lobén mellett ezt is elconiugálja és megkívánja már az 1. b) magyar gyakorlat mondatpéldái miatt is) folyó jelenidejének schemái jól begyakorlandók. Nyelvtani összefoglalás és reproductio«. (Megjegyzem, hogy a német, összefüggő olvasmányokhoz van ugyan egy hiányos szótár, de a magyarból németre fordítandó »gyakorlatokhoz* egyáltalában nincsen szótár). E szerint már az első gyakorlatban és olvasmányban az összes nyelvtan — kicsiben. Ez a túltömés hasonlít némileg azon paraszt gazdasszony eljárásához, a ki úgy gondolkozott, hogy a hizlalás alá fogott szárnyas állatot jobban és hamarább megtömi, ha egy napon többféle értéknemüt gyömöszöl beléje: reggel kezdette darával, délben folytatta árpával, este végezte kukoricával — másnap nem volt mit tömni . . . Tisztelt Felsman collegaúr! Bátor vagyok azt kérdezni: mint budapesti fővárosi főreáliskolai igazgató tanított-e valamikor kezdő tanulót a német nyelvre s főleg tanított-e oly magyar gyereket, a ki soha német szót nem hallott és nem hall környezetében, mint a hogy hallanak az Ön VIII. kerületében a józsefvárosi tanulók ? Könnyű ott Önnek és az Ön tanulóinak; de nehéz itt nekünk és a mi simplex tanulóinknak a mi darabos magyar vidékünkön ! Meglehet, az Ön kezdő tanulóinak nem nehéz a mindennapi életből merített könnyű beszélgetések helyett a Nibelungenlied mondaköréből szerkesztett összefüggő olvasmány tárgyalása, megértése és nyelvtani anyagának már az első órán feldolgozása a következő alakban: „SDer gefyörnte ©iegfrieb. Síieberlcmb. ®er 9t£)em ift ein máájtiger glufj. SDíefer madjtige $Iuj3 burdjftrömt 9íieber= íanb. ííieberlonb ift ein altes SReid). 9íeid) ift grófé. (Sin ftnfterer Urroalb bebeát baö gangé Sanb. £)er tlnualb ift fdjauertiá). bem bidjten SBaíbe finb mac£)tige Sanme unb miibe Síjiere. 2)er ftarfe Ur, ber böfe £öto, reifjenbe íöüffel unb grimmige SBölfe mofinen im SBatbe. fjoíjert $elfeit niftet ber 9íaubt)ogel; grwtblofe ©ümpfe qualmen biefjte 9íebet unb barin fonnen fiefj giftige ©ájlcmgen. üe fer flíuft íauert ber 2)radj)e. ©ájlangen unb SDraiJen finb fürd); tértid). Sapfere felben befampfen bie Ungeíjeiter. Élte ©agen lobén biefe felben." 1. a) A Rajna nagy. Németalföld hatalmas. Az országot sötét őserdő borítja. A sűrű erdőben farkasok laknak. A bölény és az erős medve dühös állatok. A dühös bivaly és a ragadozó farkas az erdőben vannak. A ragadozó madár nagy és magas sziklákban leselkedik. Fene-