Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

Fülöp József vezeti, ki a szegényekről való gondoskodás eme módját melegen ajánlja a gyülekezetek ügyeit szivén hordozó egyházi elöljáróságok figyelmébe. A lelki gondozás hatályosabbá tételét nem lehet eléggé ajánlani, eléggé sürgetni napjainkban. Minden módot és alkalmat fel kell a papságnak használnia, hogy a világi intelligenciát és népet magának föltétlenül meg­nyerje, figyelmeztetve a művelt világi elemet a bekövet­kezendő harcok veszélyeire. Nem elég a templomban tisz­tán és lélekkel hirdetni az Isten igéjét, nem elég az iskolában és a lelkészi hivatalban helyt állani, hanem bölcs eura pastorális és öntudatos belmissziói tevékenység által oda kell vinnünk a dolgot, hogy a nép a papságban lássa igazi jóltevőjét és jogainak előharcosát. Fel kell keresnünk a népet a maga otthonában és ápolnunk kell a szívélyes jó viszonyt, hogy ha a pap szenved, érezze azt a vele összetartó nép s ha a nép szenved, fájjon az az érte élő papnak is. Bensőnek, elevennek, igaznak és szilárdnak kell lennie a szeretetnek és barátságnak, mely a népet, úgy áz intelligens, mint a kevésbbé intelligens népet a pap­sággal egybefűzi .. . Egyről meg ne feledkezzünk soha s ez a prudentia pastoralis. Sok baj származik abból, hogy erről sokan megfeledkeztek a múltban és sokan ignorál­ják szabályait most is. A csabai patronátus kérdése. Csaba város patronatusának régóta húzódó kérdése, a melyet a vallás-és közoktatásügyi miniszter a napokban küldött leiratával végleg megoldani remélt, egy olyan stádiumba jutott, a melyből a kibontakozás meglehetősen nehéz lesz. A minisz­ter ugyanis leiratában tudatja a várossal, hogy a király elfogadta a kegyuraságra vonatkozó javaslatait, a melyek szerint Békés-Csaba városának a róm. kath. egyház felett való kegyurasági jogot azzal a feltétellel adományozta, hogy a lelkészválasztásnál a nagyváradi lat. szer. kath. püspök kijelölési joga tiszteletben tartassék és a lelkészt a község képviselőtestületének és elöljáróságának katholi­kus tagjai válaszszák. Továbbá, hogy a kegyúri terhek viselésének alapjául szolgáló húszezer forint tőke mint külön alap kezeltessék és az erre vonatkozó számadások a nagyváradi róm. kath. püspöknek beküldessenek. A miniszteri leirat tartalma nagy szenzációt keltett és szá­mottevő körökben a kérdést még nem tartják megoldott­nak. A képviselőtestület ülésén indítványt fognak beter­jeszteni, hogy a nagyobbára protestáns lakosokkal bíró városban a vallási béke megóvása szempontjából a király kegyelmi tényt gyakoroljon és vonja vissza adományát, vagy pedig hogy hagyja meg a várost a kegyúri jog gya­korlásában abban a formában, a mint azt Csaba 1853-ban gyakorolta, a mikor a képviselőtestület minden tagja válasz­totta a plébánost. A kegyelmi tény megnyeréseért nagy küldöttség fog menni a királyhoz. Orgonaavatás volt a szatmármegyei Remete köz­ség református egyházában. Az egyházi ünnepély alkal­mával ifj. Országh Sándor mutatta be a szép kiállítású orgonát a szakértőknek és a közönségnek. Az orgona beeső kúprendszer szerint fontos és gyors működésű gépezettel készült és az országosan ismert Országh Sándor és fia budapesti cég munkája. ISKOLA. A középiskolai ügyosztály főnöke a kultuszmi­nisztériumban, Klamarik János miniszteri tanácsos nyuga­lomba vonul. 1883-ban került a minisztériumba és Trefort Csáky, Eötvös és Wlassics idejében 14 évet töltött a középiskolai ügyek élén. Újabb időben sokat támadták, azzal vádolták, hogy hazafias érzése nem elég erős, meg azzal is, hogy részrehajlással és kivételekkel kormányoz. Nem foglalkozunk e vádakkal. Mi csak azt tudjuk s kész­séggel nyilvánítjuk is Klamarikról, hogy a középisk. tör­vény végrehajtása s az országos tanári nyugdíjintézet létrehozása körül maradandó érdemei vannak. Egyházi iskoláink iránt kivált az államsegélyi szerződések létesí­tése körül tapintatot és méltányosságot tanúsított. Közép­iskoláink külsőleg (felszerelés, fizetés, helyiségek stb. dol­gában) nagyot lendültek az ő idejében. Az azonban saj­nálatos tény, s ezért a felelősség súlya talán nem is egé­szen ő rá nehezedik, hogy a középiskolák ügye belsőleg ez alatt az idő alatt nem tartott lépést a külső gyara­podással. Iránytalanság, kapkodás, külső nivellálás mellett belső elnemzetietlenedés, az eszményi és ethikai szellem meglazulása vett erőt az iskolán is csak úgy, mint a köz-és magánéleten. A távozó osztályfő e tekintetben kényes örökséget, nehéz kérdéseket hagy utódjának. A lelkészárvák szeretetháza érdekében moz­galmat indított a dunamelléki egyházkerületi értekezlet, melyet az egyházkerületi közgyűlés is támogat. Az 1896. évi közgyűlés erre vonatkozó határozata így hangzik: >Az egyházkerületi közgyűlés ... a lelkészárvák részére felállí­tandó szeretetház tervezetét különös figyelmébe ajánlja az egyházmegyéknek. Meg van győződve arról, hogy mindenik egyházmegye lelkesülni fog az eszme iránt s beható tár­gyalás alá fogja venni a tervezetet Ugyanazért elhatá­rozza, hogy efelől nyilvánítandó véleményöket a jövő évi kerület^ gyűlésre terjeszszék fel. Püspök úr pedig felkére­tik, hogy külön is szólítsa fel a középiskolákat fentartó testületeket: mennyiben volnának hajlandók a lelkészárvák szeretetháza számára helyiséget ajánlani— Ennek a hatá­rozatnak testet adni az egyházmegyék s azokban az egye­sek ügybuzgalma van hivatva. A tervezők jogosan remé­lik, hogy a termékeny eszme jó földbe esik, meggyökerezik és áldásos gyümölcsöket termő fává növekedik, már a közel jövőben. Ez is egyik módja a lelkészi állás emelé­sének, a lelkész-családok sorsa javításának, minek érde­kében minden alkalmas eszközt egy szívvel-lélekkel föl kellene karolni. Különösen a lelkészi karnak kellene meg­mutatnia, hogy a lelkészi állás javára, az árvaságra jutó lelkészcsaládok fölsegélésére irányuló mozgalmat sikerre akarja és tudja vezetni. Lelkészeink árváinak egy szeretet­ház kebelében alkalmas neveléséről gondoskodni nemcsak elsőrendő kötelessége, hanem közvetlen érdeke is a lelkészi karnak, melynek szegényes hivatali fizetése és még szegé­nyesebb gyámintézeti ellátasa s a folyton dráguló nevel­tetési költségek miatt a lelkészek árvái manapság már csak ily jótékony intézmények szervezése által részesülhetnek

Next

/
Thumbnails
Contents