Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

oldást nyernek, hol minden vihar elcsendesül, s az életnek minden homályát felderíti ama szent és vigasztaló világosság, mely Istennek ereje minden hívőnek üdvözítésóre Ámen. Petri Elek, Az egyházi adózás reformja. A szatmári egyházi értekezlet által elfogadott és a tiszántúli egyházkerület közgyűlése elé terjesztett javaslat. Az egyetemes magyar ev. ref. egyház tagjainak az egyes egyházközségben fennálló gyakorlat és díjlevelek szerinti adózása megszűnvén, az egyházi adózás, általános érvényességű, tehát minden gyülekezetet, egyháztagot és belhivatalnokot egyformán kötelező egyházi törvénynyel * következőleg szabályoztatik. 1. §. Az egyházi adó kétféle, ú. m.: egyházközségi és közszükségleti adó, mindkettő ismét rendes és rendkívüli adónemekre oszlik. I. Egyházközségi adók. 2. §. Az egyházközség évi rendes szükségleteinek fedezésére szolgál: a) A személy-, illetve család-adó, melyet mindazon adóképes egyháztag egyformán viselni tartozik, kinek illetősége azon községben van, melybe az egyházközség kebeleztetett, és mind az, kinek azon községben rendes lakása vagy üzlete van, habár más községben illetékes, vagy a szóban levő községben ingatlannal nem bír, vagy egész éven át nem lakik is. (E. t. 247. §.) Életének 24-ik évét betöltött vagy törvényesen nagykorúsított, úgyszintén a magános vagy özvegy egyháztag személyes adója évenként 50 kr. Egy család ily adója pedig, évenként szintén 1 frt. b) A vagyonaránylagos adó, melyet minden egyháztag fizetni köteles, ha azon községben kebeleztetett, akár ingatlan birtoka van, akár keresete után állami adóval megrovatott. Ezen adó az állami adó arányában vettetik ki s következő maximalis magasságra emelkecíhetik: 1. 50 frt állami adóig 10% 2. 100 frtig terjedő állami adónál az első 50 frtig 10% 50—100 frtig. . . 8% 3. 100—200 frtig terjedő állami adónál az első 50 frtig .... 10% 50—100 frtig . . 8% 100-200 frtig . . 6% 4. 200 frtnál magasabb állami adónál 200 frtig az előző osztályok szerintj 200 frton felül 5% Egy egyházközségben 100 frtnál több egyházi adó egy egyháztagra ki nem vethető. 3. §. Az egyház rendkívüli szükségleteinek fedezésére szolgáló adó. Egyházi szerek beszerzésére, egyházi épületeken nagyobb mérvű javítások vagy kibővítések eszközlésére, avagy új építkezésre, ha az egyházi törvények 248. §-ában felsorolt forrásokból elegendő fedezet nem meríthető, a felsőbb hatóság jóváhagyásával, jogában van az egyházközségnek, a szükséges összeg hiányzó részének fedezése végett, egy vagy több évtartamra és osztályba sorozás alapján, rendkívüli adót vetni ki. Ezen rendkívüli adó fizetésében, birtokaik vagy üzleteik után, az osztályok valamelyikébe soroztatva, kötelesek résztvenni azon egyházaktagok is, kiknek sem állandó lakásuk, sem illetőségük nincsen ugyanazon egyházközségben, de abban, vagy ahhoz csatolva, ingatlannal vagy üzlettel birnak, a követelés azonban irányukban a reájok esendő ily adónak 25°/0

-nál magasabb nem lehet. (E. t. 248. §. 249. §.) II. Közszükségleti adók. a) Rendes adók. 4. §. 1. A magyar országos református köz alapi járulék. Ennek megállapítása és kezelése továbbra is a fennálló törvények idevonatkozó rendelkezései szerint történik. 2. Az egyházmegye, egyházkerület, convent és zsinat közigazgatási költségei az eddigi gyakorlat szerint. b) Közszükségleti rendkívüli adók: Az egyházi felsőbb hatóságok által rendkívüli közszükségletekre kivethető évi járadékok. 5. §. Az így megállapított adókulcsokat az egyházi fensőbb hatóság ellenőrzése mellett, minden egyházközség presbyteriuma maga alkalmazza, ezen adókulcsok alapján az egyházi adót maga veti ki és maga hajtja be; az egyházi adót nem fizetők ellen érvényben maradván az egyházi törvények 257. §-ának és a 96. d) pontjának rendelkezése. 6. §. A rendes adókivetésnél a presbyterium minden évben költségelőirányzatot készít, melynek szükségleti részében számba veszi az egyház összes rendes szükségleteit, ú. m.: a) a belhivatalnokok és egyházi alkalmazottak fizetésére, h) az egyház épületeinek rendben tartására és tűzkár elleni biztosítására, c) vagyon kezelésére, d) úrvacsorai kenyér és bor netalán szükséges beszerzésére, e) állami, illeték-egvenértéki és másnemű adók fede- zésére, f) netalán fennlevő terhek és azok kamatainak törlesztésére,