Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

iskolák Igazgatótanácsait felkérem, hogy képviseletükről gondoskodni szíveskedjenek. Mindnyájokra Isten áldását s jó békességet kérve vagyok Budapest, 1897. szeptember hó 15-én kész szolgájok, szerető szolgatársok Szász Károly, püspök. Budapesti egyházközségünk presbyteriuma szeptember 28-án tartott ülésében megválasztotta világi képviselőjét az egyházmegye gyűlésre, György Endre személyében; majd tudomásul vette a főgimnázium igazgatótanácsának elnökileg beterjesztett ama jelentését, hogy a nyugdíjba ment Dúzs Sándor tanár helyére óradíjas tanárul dr. Horváth Cyrill tanárul, az énektanárságról lemondott Szotyori N. Károly helyére Krausz Gusztáv zene- és énektanárt alkalmazták; végül tudomásul vette azt az elnöki előterjesztést is, hogy az egyház orgonistakántorává ideiglenesen szintén Krausz Gusztáv alkalmaztatott. Előző ülésében az egyháztanács szintén több fontos határozatot hozott. Elrendelte, hogy Rákosfalván, ottani híveink lelkigondozása végett, a székesfőváros által átengedett egyik iskolateremben isteni tiszteletek tartassanak. Elhatározta, hogy a budai részeken a vallástanítók szaporításának miként eszközlése végett az egyházi és pénzügyi bizottság javaslatot dolgozzon ki. A VI. és VII. kerületbeli hitíeleink számára, kiktől nagyon messze esik a Kálvin-téri templom, a rózsa-utcában 800 frttal szép tágas imatermet bérelt ki, azt bebútoroztatta, fölszereltette, segédlelkészi lakással elláttatta, úgy, hogy novemberen kezdve ott is rendes isteni tiszteletek tartatnak. Végül a Baar-János-féle nagy alapítvány háztelkei közül egynek, a Teréz-körúton fekvő 301 • öles házhelynek négyszögölenként 465 frt 12 kr, összesen 140,000 frtért való eladását elhatározta s az egyházgazdasági bizottság és az egyházmegyei hatóság hozzájárulásának illetve jóváhagyásának kieszközlését elrendelte. A pesti egyházmegye egyházi értekezlete szept. 28-án tartatott meg a budapesti ref. főgimnázium könyvtár termében. Az ülést Szabó Aladár kenetes fohásza után Szánthó János esperes elnök nyitotta meg. arra kérvén az értekezletet, hogy az értekezleti ügyek szellemi vezetésére neki, ki a külső vezetést szívesen viszi továbbra is, alkalmas egyénben segítséget adjon. Indítványára az értekezlet egyhangúlag Petri Elek theol, tanárt kértek fel és nyerte meg erre a tisztre. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére ípedig Mádi Lajos újpesti lelkészt kérte föl. Ezután Haypál Benő budai lelkész tartott magvas felolvasást az egyházi fegyelem visszaállításáról, melyben azt sürgette, hogy 1. a felekezetnélküliek keresztszülőknek el ne fogadtassanak; s hogy 2. a felekezetnélküliek urasztaláboz ne bocsáttassanak; végül azt indítványozta, hogy kéressék fel valamelyik értekezleti tag arra, hogy a presbyterium egyházfegyelmi jogkörének szabatos megállapíthatása végett tartson jövőre felolvasást s javasoljon alkalmas tételeket. A tetszéssel fogadott felolvasás nyomán élénk eszmecsere indult, melyben részt vettek: Szabó Aladár, Petri Elek, Szöts Farkas, Szász Károly, Gergely Antal, Vörös Károly. Legélénkebb volt az eszmecsere felolvasó amaz állítása körül, hogy némely egyesületek (Evang. szövetség, Fehér- és Kék-kereszt egyesület) az egyházat megszakgatják. Ez állítás ellen Szabó Aladár kelt síkra, erőteljes beszédben mutatva rá arra, hogy menynyire szükségünk van ama kifogásolt két egyesületre is, mert azok a nálunk is könnyen elharapódzott fajtalanság és részegeskedés ellen küzdenek, még pedig szép sikerrel. Petri, Szőts és;

Szász Károly azt hangsúlyozták, hogy minden evangéliumi szellemű egyesületből áldás háramlik az egyházra, csak arra kell vigyázni, hogy az egyesületi munka az egyház, nevezetesen a lelkész és a presbyterium közvetlen vezetése alatt folyjon. Kis gyülekezetekben nélkülözhető, de nagy helyeken nagyon szükséges a presbyteriummal cooperáló egyesületek tevékenysége, már csak azért is, mert ezek köréből kerülnek ki az igazi buzgó és tevékeny presbyterek. Az értekezlet végül Szőts Farkas indítványára magáévá tette a felolvasó határozati javaslatát s egyszersmind felkérte Haypál Benő lelkészt, hogy jövőre egy külön felolvasásban szabatosan formulázza és részletesen indokolja a presbyterium hatáskörét általában a belmisszió, de különösen az egyházi fegyelem körében. A népes értekezleten 21 lelkész, négy theologiai, két főgimnáziumi tanár és két világi képviselő vett részt és mindvégig emelkedett szellemű eszmecsere folyt. A protestánsok és a revizió. A titkos és nyilt néppárti sajtó egy idő óta nagy gyönyörűségét találja abban, hogy a protestáns papságot derüre-borúra úgy tüntesse fel, mint revizionistát, világi vezérférfiainkat pedig, kik ennek legutóbb is több helyen ellene mondottak, mint Szilágyi D. F.-Baranyában és Tisza Kálmán Pápán, egész kedvteléssel úgy rajzolgatja, mint a kik egyházunk zömével és papságukkal meghasonlottak. Biztosíthatjuk a t. néppárti sajtót, hogy ebből sem az egyik, sem a másik nem felel meg a valóságnak. Papságunk jól tudja, hogy ha a néppártiak valaha megcsinálják a revíziót, az a revizió nem a protestáns egyháznak és papságnak szolgál majd javára, hanem az ultramontanizmust fogja még előnyösebb helyzetbe juttatni s a protestantismust még nagyobb bajokba sodorni. Ezért az előrelátó protestáns, ha érzi is a mostani helyzet nyomását, revizionista nem lehet. Ezzel csak rosszabbá tenné helyzetét. E tekintetben teljesen egyértelemben vagyunk világi vezérférfiainkkal, kik nem a politikai törvényhozás terén csináladó revízióban, hanem igen helyesen abban az egyházi és erkölcsi revízióban látják bajaink egyik orvosszerét, melyet a ker. egyházi és valláserkölcsi élet természete követel, ük is, mi is tisztában vagyunk azzal, hogy egyházi bajokat csak egyházi eszközökkel, valláserkölcsi hiányokat csak fokozott valláserkölcsi erőkifejtéssel lehet gyógyítani, illetve pótolni. Nekünk politikai revizió nem kell, az egyházi és valláserkölcsi revíziót pedig elvégezzük magunk, néppárti assistentia nélkül. A pesti egyházmegye közgyűlése Szánthó János esperes és Teleki József gróf gondnok elnöklete alatt szept. "29-én Budapesten tartatott meg. Az esperes szép imádsága után Teleki gróf mondott rövid megnyitó beszédet. melyben előrebocsátván azt, hogy az úgynevezett