Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

gróf Czernin-Chudenitz nemzetségből. Ennek azért kellett meghalnia, hogy legalább a látszat megmentessék, s a vallási türelmetlenség ódiuma túlságosan kirívó ne legyen. A mellett 728 előkelő férfiúnak vagyona elkoboztatott s javaikból 43 millió folyt be a császár kasszáiba. Abban az időben megmérhetetlen vagyon. De a császár ez alkalommal is megőrizte a vallásosság külső szinét. A kivégzések napján elzarándokolt Mária-Czellbe, s ott leborult a Szűz-anya képe előtt, viaszgvertyát tartva a kezében, buzgón imádkozott a cseh urak lelkiüdvéért, hogy legalább utolsó perceikben az egyházba visszatérjenek, s mint jó katholikusok menjenek a másvilágra. Ez a kegyes császár, a ki évente processziót vezetett a Bécs melletti Hernalsba. mert ott a katholikus hitet lutheránus isteni tisztelet tartása által meggyalázták, s a ki azt mondotta, hogy inkább akar egy pusztaság fölött uralkodni, semmint oly országon, mely eretnekekkel van tele ; még háladatosságot sem érzett azok iránt, a kik odaadó eszközei voltak. Magát Wallensteint is meggyilkoltatta, a kinek legtöbbet köszönhetett. És ez mutatja lelkületének alacsonyságát. Magyarország ellen elkövetett tetteit nem említem. Azokat a fanatizmus ki tudja menteni. A Wallenstein elleni eljárást nem mentheti semmi. Ez a hatalmas férfiú a trónját mentette meg neki. Az ő hadvezéri tehetsége nélkül elveszett volna Ausztria. S ő tehetségén kívül vagyonát is áldozatul hozta. Negyvenezer katonát szerelt föl akkor, a mikor a császár — a konfiskálások előtt — a zsoldot sem volt képes fizetni. És ennek az embernek el kellett esnie azért, hogy vagyonán elosztozhassanak. Titokban, összeesküvés gyanánt határozták el megöletését. A császár 1634 január 24-én titkos utasítást adott a hadsereg főbb tisztjeinek, hogy a hadvezérnek ne engedelmeskedjenek, de azért vele még huszonegy napig barátságos levelezést folytatott. * Kedves rokonnak* címezte s császári kegyéről biztosította. Wallenstein egész környezete bele volt avatva a cselszövénybe, tisztjei meg voltak véve nagy pénzzel és még nagyobb Ígéretekkel, csak ő maga nem sejtett semmit. Kiadatott a titkos utasítás is elvesztésére, a nélkül, hogy megfosztották volna a fővezérlettől. Február 24-én Égerben, Csehországban ágyából mint beteget vonszolta ki három császári főtiszt: Butler, Gordon és Lesley, születésökre nézve angolok mind a hárman. Előbb hiveit koncolták fel gróf Terzka vacsoráján a titkosan oda rendelt dragonyosok. A halálos döfést egy Devereaux nevű tiszt adta meg a nagy férfiúnak, a ki egy jajszó nélkül esett össze. Vagyona többre becsültetett ötven milliónál. A legnagyobb részt magának tartotta meg a császár, a többit elosztotta a gyilkosok között. Még csak tisztességes koporsóra sem adtak belőle a meggyilkoltnak; rövidre szabták s lábait törték össze, hogy beleférjen. Hanem a császár meggyújtatott száz darab viaszgyertyát a lelki üdvéért. Ezt a császárt akarja most a szentek közé avattatni gróf Zichy Nándor. 0 tempóra, o móres! BELFÖLD. A soeialismus valláserkölcsi rombolásai. Szemelvények socialista iratokból. Intetem a soeialismus elleni védekezésre. Gyülekezeti tagjainak egyike, ki mint kisbirtokos, mellékesen korcsmárossággal is foglalkozik, decemberben fent járván a fővárosban, mindjárt akadt hű vezetője, ki elvezette a socialdemokrata pártvezetőség helyiségeibe, hol nyomtatványokkal látták el őt, felkérték, hogy itthon igyekezzék propagandát csinálni. Azóta ismét küldtek hozzá socialista lapokat, melyeknek némelyike már napok óta ki volt téve az itteni legolcsóbb, s csaknem kivétel nélkül reformátusokból álló földmíveskör asztalán, mikor tudomásomra jutván a dolog, meglátogattam őt s kellőleg felvilágosítani igyekeztem. Ily úton jutott hozzám a »Népszabadság« (első évfolyam 1896. dec. 25.) »Népjólét* (11. évfolyam 1897. jan. 1.) és »Népszava« (XXV. évfolyam 1897. jan. 8 ) című szociáldemokratapárti havi lap, továbbá a »Népszava Naptár « s egyéb nyomtatványok. Az említett lapok havonként, pénteken, jelennek meg, a nálam nem levő »Népjog«-gal együtt egymást követő sorban s ezeken kívül van a három havonként jelenő »Népakarat*, mely ötnek együttes előfizetesi ára 2 frt 40 kr., Budapestre, Wesselényi-utca 19/b sz. alá küldve. Mivel tapasztalatból és ez iratokból tudom, hogy az említett pártvezetőség agitációi folytán a soeialismus eszméi az alföldi földmíves-munkások körében is jelentékeny hódítást teszen, mivel épen ezekből folyó hó 30. február 2-ig tervezett kongresszus van összehíva Budapestre: talán nem lesz felesleges ez iratokból némely szemelvényeket közölnöm, mert hiszen nemcsak oly gyülekezeteink körébe jutottak, vagy jutnak be ez iratok, melyekből Budapestre munkásokul járnak fel napszámosok, hanem másokba is, mivel nagyobb vasútállomások III-adosztályú várótermei alkalmasok ezek terjesztésére s fel is használtatnak s azok mellett egyéb terjesztési módok is. Lássuk tehát e szemelvényekből. A karácsonyi cikkben azt mondja a Népszabadság, hogy a keresztyén vallás a türelem és szenvedés vallása lett a szereteté helyett, mert a szeretet, egyenlőség s béke, miket Krisztus — »a názárethi proletár« — hirdetett, csak szavakban élnek. »A szeretetből teljesen kiélesedett, osztályos ellentétek lettek, az egyenlőségből üres frázis, a békéből harc ... A kizsákmányoltak harca a kizsákmányolóik ellen, a proletárok harca a kapitalizmus ellen, de — »a proletaros megváltásának eszméje nem elmélet többé... A proletáros nyomora és szenvedése nem tarthatja fenn folytonosságát azon Ígéretek csábító hatása alatt, hogy majd a túlvilág fogja őket megjutalmazni mindezekért*. A proletárok leszámoltak e frázisokkal. Tisztába jöttek azzal, hogy a menny országbeli jussukat átengedik kizsákmányolóiknak, maguk számára pedig a megélhetés módját akarják biztosítani itt a földön, mely nekik életet és az életre jogot adott« . . . A gyakorlati élet összes rugói bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a földön van a tulajdonképeni mennyország, és itt a földön érhető az el* ... mindazok által, »kik az élet fentartására és biztosítására becsületes munkálkodásukkal érdemesekké teszik magukat*. Ugyanerre mondja »Népjólét*: »A burzsoák fittyet hánynak az egyháznak, hisz nekik már itt e földön van mennyországuk, a munkésnépnek pedig kenyérre való sincsen* s másutt hozzáteszi még azt, hogy »a milyen jellemtelen és félszeg a burzsoázia maga, ugyanolyanok az intézményei is. Például: