Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-15 / 33. szám

egy látomány következtében nyugatra indult. Midőn pedig a római keresztyének arra kérték, bogy el ne felejtse őket és egy évnél tovább oda ne legyen — egy hang hallatszott az égből mely azt mondá: >Nero kezei által végzi be életét . . . szemetek láttára*. Sokan elkisérték Pontusig, sőt két ifjú el is ment vele Hispániába. Xantippe és Polixéna cselekedeteiről írott könyv szerint pedig az apostol több hónapot töltött Spanyolországban. Ezek a források csak a legnagyobb óvatossággal használhatók, de a Kelemen által is ismert traditiot ismerik és bizonyítják. A Zahn által felhozott későbbi bizonyságok közül kettő érdemel különös fölemlítést. Ephraim, a syr bimnus író és commentator, a negyedik századból, szintén ismeri a traditiót és állítja, hogy »Pál Jeruzsálemtől Hispániáig prédikált.* I. Ince római püspök közvetve mutatta ki, hogy ismerte a hagyományt. 416-ban kijelentette, hogy sem Olasz-, sem Francia-, sem Spanyolországban nincs olyan egyház, mely Péter apostolnál más apostoli egyház alapítót tudna kimatatni. Ám a melyik másként vélekedik, bizonyítsa be okmányokkal állítását. Mindezekből az tetszik ki, hogy az Ős egyházban élt és meg volt Pál apostolnak spanyolországi útja felől való hagyomány, a mely az első és második római fogsága között történhetett meg. Hogy elfeledték az idők jártával, a római igények megnövekedésének tudandó be. Megemlíthetjük még azt is, miszerint Harnack sem talál chronologiai nehézséget a hagyomány elfogadására nézve. Chr. W. a-s. RÉGISÉGEK. A mostanában fölfedezett Logiák. vagy Jézus mondásai. Két oxfordi tudós, Grenfell és Hunt, a mult hetekben egy csomó első és második századból származó papirus között, egy öt és fél hüvelyk hosszú, három és fél hüvelyk széles papirus darabot, nyilván egy könyvlapot találtak. Még pedig a AOFIA II120T (Logia Jesou) nevet viselő ős keresztyén iratból. A szerencsés fölfedezők fordítással és jegyzetekkel ellátták s Frowde Henrik oxfordi tanár az egyptomi kutatások alapja javára a napokban kiadta. Az irat fölfedezői úgy vélekednek, hogy az, a Kr. u. 200-dik évnél nem későbbi eredetű. Az úgynevezett unciái hetükkel van írva. Sehol sincs benne pont, vessző avagy ékezet. A mi evangéliumainktól eltérő nyelvezete azt sejteti, hogy még korábbi időből való még mielőtt az Urnák mondásai abban az alakban lettek ismertekké, a melyben a négy evangéliumban följegyezvék. Az az, a papirus a második század vége felé íratott, de tartalma már majdnem egy századdal előbb összegyűjtetett. A lap mindkét oldala tele van írva. Összesen 43 sor van rajta; minden sorban körülbelől négy szó. Egyes helyeken az írás homályos, más helyeken néhány szó teljesen olvashatatlan. A legnagyobb része azonban olvasható. A lapra Jézus néhány mondása van feljegyezve, mindegyik e szavakkal kezdődik »Jézus mondá«. Az itt följegyzett nyolc mondásból kettőt még a legügyesebb paleographusok sem voltak képesek leolvasni. Önkénytelenül támad bennünk a kérdés, vájjon a hat Logia milyen viszonyban van Urunknak az evangéliumokban följegyzet tanításaival? E szempontból két csoportra oszthatók. Háromnak megfelelőt olvashatunk az evangéliumokban, három azonban teljesen ismeretlen. Az első csoporthoz tartozó Logiák-ból kettő legközelebb áll Lukács evangéliumához, a harmadik pedig csupán csak a Máthénál található tanításnak felel meg. A legcsekélyebb vonatkozás sem található bennök Márk evangéliumára; és csak a második csoporthoz tartozó Logiák között van egy, mely Jánosnak visszhangja látszik lenni, midőn »a világról*, mint a rossz birodalmáról beszél. E szerint ha az a compilatio a mi evangéliumainkból íratott ki, úgy Máthét és Lukácsot tarthatjuk forrásainak; és így ezek régiségére újabb bizonyítékunk van. De a kiadók más véleményen vannak, hajlandók úgy vélekedni, hogy ez az irat régibb és függetlenebb az evangéliumoknál. Nem igen hiszszük, hogy nézetüket könynyen elfogják fogadni. Mert: az 1-ső Logion szószerint egyezik Lukácscsal, a 2-ik Logion míg elsőrészében közeledik Lukácshoz, a második része úgy tekinthető, mint Lukács egyik értesítéséből levont deductió. A 7-ik Logion a Máthénál feljegyzett egy mondásnak kibővítése egy oda nem illő, nyilván az evangélium más részéből vett mondással. Mind a három Logia az evangéliumok többé-kevésbbé szabad használatát gyaníttatja. De a fő bizonyítékot a függetlenség dolgában a második csoporthoz tartozó Logiák nyújtják. Im itt van egyik: Logion 2. »Jézus mondá, ha csak el nem szakadtok a világtól, semmiképen sem találjátok meg az Istennek országát; és ha meg nem tartjátok a szombatot, nem látjátok meg az Atyát.« Szellemi értelemben véve e mondás első fele teljesen megegyezik Krisztus tanításával, az elvilágiasodás ellen való intéssel. De mit mondjunk a második részről? Szószerint véve nem lehet eredeti. Az előbbi analógiájára ezt is szellemi értelemben kell vennünk. Ámde az itt használt kifejezés teljesen az, a mivel a zsidók a sabbath megülését jelelték. És vájjon Jézus egészen más értelemben vette volna azt, mondjuk a szív tisztasága értelmében, a mely föltételhez köti Isten meglátását a hegyi beszédben, midőn épen a zsidó szombat szabályainak megtörése miatt vonta magára az írástudók és a farizeusok nagy haragját? A Logion első része valódi traditión alapulhat, de a másodiknak nngyon ebionita íze van. A 3-ik Logion Jézusnak ily szavakat ad szájába: »Álltam* »Láttok engemet«. Jézus nem így beszélt. Valószínű. hogy valamelyik későbbi tanítvány idealizálta a helyzetet. Végül az 5-ik Logion nak első fele homályos, érthetetlen, a második része pedig pantheistikusan hangzik. 66*