Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-11 / 28. szám

Az így értett s az iskola által ily értelemben képviselt nemzeti műveltség nemcsak el nem szakítja, de egyedül biztosíthatja közösségünket erősen és állandóan a művelt emberiséggel. Ennek közösségébe emelkedésünket, vele való haladásunkat a leghatalmasabb tényezőkkel: a nemzeti érzés ösztönző sugallatával, a nemzeti munka jelentőségének érzésévei, az alapnak könnyebb és biztosabb építésével támogatja. Nem új és erős ösztönt nyerünk-e a klasszikai tanulmányokra, a nemzetien mívelő iránynak ama fáradozása által, hogy a római költészet, történetírás és erkölcs-filozófia hatását a magunk szellemi életére minél világosabban kitüntesse, nagyjait a magyar művelődés családfáját mutassa be, nyomait mintegy a magyarok vérében keresse? A világtörténelem menetét, az emberiség életének politikai, társadalmi és művelődési alakulatait nem szivesebben figyeljük, nem jobban értjük, nem erősebben tartjuk-e meg, midőn saját nemzeti életünkre, talán még fönn is álló viszonyainkra és intézményeinkre vonatkozásukban ismertetik meg velünk? Még a matematikai és természeti tudományok mezején is, az a pár percnyi figyelem, melyet az iskola Bolyainak, Jedliknek és más érdemeseinknek szentelne, vagy a melyet magyar adatok földolgoztatására szánna: nem bőven kamatoznék-e az érdeklődés és kedv új forrásainak megnyitásával? Elzárkózást jelentene-e mindaz a közös emberi műveltségtől, s nem sokkal inkább a leghathatósabb lélektani rugók mozgásba hozatalát, hogy hozzá emelkedhessünk és vele haladhassunk? A magyar tudomány története e részben fölötte érdekes és becses tanulságokat nyújt. Tanulságokat mondtam, mert hisz a tudomány talaja a középiskola nyújtotta közműveltség, munkája a mívelés munkájának folytatása, viszonyai, saját eredményei eszméltetők és fölvilágosítók erre nézve is Ha összeállítjuk azokat a valóban hasznos és értékes eredményeket, melyeket az európai tudomány eddig magyar tudósoknak köszön: mi tűnik föl legjellemzőbbnek, valamennyit összefoglalónak előttünk? Az, hogy Körösi Csoma nyelvkönyvei, Reguly és nyomában a finnugor nyelvészet, Eötvös állambölcselete, Henszlmann műarkeológiája, az új magyar történetbuvárlat iskolája: mind mind kivétel nélkül nemzeti érzésből, célokból, műveltségből fakadtak. Valóban, a magasabb régió tanulságaival iskoláinkba térve vissza s természetünkkel számot vetve, nem az látszik kérdésesnek előttem, hogy iskolánk a nemzeti műveltség határozott és tudatos ápolása hiján megfelelne-e nemzeti hivatásának, mint inkább az, hogy megfelelne-e általában mívelő föladatának. Midőn ennélfogva a tanterv-revizió alkalmával a magyar középiskolának ez irányú hatását növelni törekszünk : nemcsak nemzeti valónkat igyekszünk érvényesíteni, nemcsak nemzetünk egészének egy művelődésbe olvadását elősegíteni, hanem egyszersmind emelni az ösztönt, a kedvet, a képességet általában a művelődésre. A szellemi javak gyűjtésének lélektani törvénye, embervoltunknál fogva, nagyban és egészben ugyanaz, mint az atyáinké: ha nem is egyetlen, de kétségkívül egyik legerősebb ösztönünk rá a hozzánk legközelebb állóknak, a mieinknek java. Még az új igazságok keresésének isteni hivatásában is hányszor villan szemünkbe ez a legemberibb és emberien legnemesebb motívum! Középiskoláinknak ilyen irányú fejlődése, mely a közvetetlen minket illetőknek behatóbb tárgyalásával kívánja megértetni a távolabbiakat, s másfelől érzelmi világunk legnemesebb mozzanataiban keresi művelődési emelkedésünk rugóit: bizonyára jótékonyan fog hatni más tekintetben is. így a sokat emlegetett túlterhelés dolgában : nem ugyan óracsökkentéssel, hanem ennél sokkal komolyabb és fontosabb eszközzel: az anyag helyesebb kiválasztásával, a módszer javításával s a tanuló kedv táplálásával. Végül még egyet. Középiskolánk nemcsak tantervi módosításoknak néz eléje, hanem, a miniszter úr ő nagyméltóságának nagy jelentőségű intenciói szerint, az egységes jogosítás alapján, lehet, hog;v nem is messze jövőben : szervezeti átalakulásoknak is. A középiskolának talán új tipusai fognak keletkezni, melyekben azonban, tananyaguk eltérő ágainak ellenére is, a közös ágak szorosabb egységbe lesznek foglalandók, mint a milyenben mostani kétféle középiskolánk mutatkozik. E közös ágaknak kell egyfelől a nemzet tanult osztályainak egységes minőségét biztosítani, másfelől az összes főiskolai tanulmányokra alapul szolgálni. Világos, hogy ezeknek a közös ágaknak helyes megválasztása és berendezése . az tulajdonkép az egységes jogosítás problémája. Mindnyájan meg vagyunk győződve róla, hogy még ennek a szervezeti átalakulásnak sem szabad nagyobb rázkódást előidézni oktatásunkban. A rázkódásnak pedig csak a kellő megfontolással, a meggyőződés bátorságával, lelkiismeretességével és mérsékletével tett előkészítő lépések vehetik elejét. Épen ez okból kell a mai tantervreviziónak rendkívüli fontosságot tulajdonítanunk. Ez átmenetnek könynyűségét és nyugodtságát van hivatva biztosítani ennek sikere, a mely nem más : mint a nemzeti műveltség körének helyes megállapítása s anyagának az iskolai oktatás szempontjából való helyes berendezése. Az alapgondolatban találkozott a magyar tanárság. Adja Isten, hogy találkozzék a sikeres megvalósításban is. Ennek reményével szívesen köszöntve önöket, ezennel megnyitom a közgyűlést Beöthy Zsolt. TÁRCA. Mária Terézia vallási és erkölcsi politikája. IV. A felindulás, mely a magyar protestánsok vérét ez irat következtében fölkeverte, alkalmat adott aztán a porosz királynak ez ügybe beavatkozni, a mitől az osztrák kormány tekintélyének Magyarországon való csorbítását nem alaptalanul föltételezte. Mint idegen államokban is a protestánsok védnöke, megbízta a boroszlói püspököt, Schaff^etiek grófot, hogy a magyarországi katholikus papságot nagyobb mérsékletre intse a protestánsokkal szemben. Schat|fottjÉ^ azonban, mivel sem törvényes, sem másnemű befolyás fölött nem rendelkezett a magyar klérusra, a király levelét XIV. Benedek pápa elé terjesztette föl. így jutott el az a pápa útján Mária Teréziához is, a ki aztán a veszprémi püspököt könyve visszavonására utasította. Egyoldalú felekezeti előítéletei dacára is, Mária Terézia igazság érzete nyilatkozik meg abban a másik kérdésben is, mely a protestánsok tudori képesítésére vonatkozott, a melyben szintén Mária Teréziáé volt az enyébb álláspont a protestánsok javára az egyetemmel szemben. Már az 1760 évben a tanulmányi bizottság azt a javaslatot tette, hogy a jogi és orvosi szakon a protestánsok is elnyerhessék a tudori fokozatot, csakhogy a