Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-06 / 23. szám

értelemben nem lehet más, mint az, hogy Isten itt inkább arra nézve ad Noénak utasítást, hogy mit szabad leölnie s megennie, mint arra, hogy a ki gyilkol, halállal kell lakolnia. Az ó-testamentomot illetőleg tehát azon eredményre jutottunk, hogy a halálbüntetés abban nem jő elő úgy, mint Isten által a gyilkosra kiszabott büntetés; de azért, ha valaki Mózes törvényeit reánk keresztyénekre nézve is kötelezőknek ismeri, a halálbüntetést ótestamentumi alapon védelmezheti, ha az ószövetséget önmagában tekinti mert — mint láttuk — 1. Mózes törvényei halállal sújt ják a szántszándékos gyilkost és 2. ezen büntetés az ótestamentumi történetekben ismételten előjön. De ha az ótestamentumot nem kizárólag önmagában tekintjük, hanem az újszövetséggel kapcsolatban s kölcsönös viszonyban: úgy épen nein ugyanazon eredményre jutunk. S valóban nekünk, keresztyéneknek az ótestamentumot az »új«-nak világításában kell szemlélnünk, valamint az »új«-at az »ó«-val kell igazolnunk. Tisztán ótestamentumi alapon minden egyéb nélkül, egyáltalában nem lehet a keresztyén felsőséget azért vádolni, hogy a halálbüntetést rendszeresen gyakorolja. (Vége köv.) Kovács Kálmán. BELFÖLD. A báró Baldáesy-alapítvány közgyűlése. A báró Baldáesy-alapítvány, mely tudvalevőleg az öt református, öt lutheránus és az unitárius superintendentiák közös tulajdona, e hó 2-án Budapesten tartotta ez évi közgyűlését. E közgyűlést a tulajdonos superintendentiák két-két megbízottja alkotja, kik közül a mostani gyűlésen jelen voltak: Antal Gábor és Tisza Kálmán, br. Prónay Dezső és Perlaky Elek a dunántúli, Szász Károly és Szilassy Aladár, Haitik Frigyes és Laszkáry Gyula a dunáninneni, Sárkány Sámuel és Fabiny Teofil a bányai, Zelenka Pál a tiszai, Kiss Áron és gr. Degenfeld József a tiszántúli, Schreiber Frigyes az erdélyi egyházkerület, Ferencz József és Bedő Albert az unitárius egyházkerület képviseletében, mint az illető egyházkerületek megbízottai; továbbá dr. Győry Elek alapítványi jegyző és Stand Lajos alapítványi ügyvivő. A tiszáninneni és erdélyi ref. egyházkerület megbízottai nem voltak jelen a közgyűlésen. A gyöngélkedése miatt távollevő Tisza Lajos gr. igazgatósági elnök helyett br. Prónay Dezső elnökölt, jegyzőül és előadóul dr. Gyory Elek működött. Az alapítványi közgyűlés az alapítvány új ügyvivőjének, Stand Lajosnak az alapítványi igazgatósághoz az alapítvány 1896. évi állapotáról szóló jelentése s az igazgatóságnak ehhez fűzött előterjesztése alapján tárgyalt. Az ügyvivő jelentése szerint az alapítvány vagyona földbirtokban (Fegyvernek, Tiszaroff-Gyenda, Nagykürü, Kőtelek, Dévaványa, Palotás-Szent-Iván) kataszteri tiszta jövedelem és épületek értéke szerint becsülve 578,871 frt 83 kr., értékpapirosokban 78,400 frt, készpénzben 7863 frt 05 kr., összesesen 665,134 frt 88 kr. Az alapítvány tényleges bevétele volt a mult évben 76,161 frt 39 kr., tényleges kiadása 35,298 frt 34 kr., az egyházkerületek taléka (egyenként 3000 frt) összesen 33,000 frt. így tehát a mult évi tényleges pénz tár maradvány 7863 frt 5 kr. Közgyűlés az igazgatóság eme számadását helyesnek találta s erre nézve a felmentvényt megadta. Az 1897. évi költségirányzat az igazgatóság javaslatára következőleg állapíttatott meg. Bevétel haszonbérekben, építési kamatokban és tőkében 70,524 frt 86 kr. Kiadás költségekre és tőkebefektetésre összesen 21,755 frt 8 kr., s remélt maradvány 48,769 frt 78 kr., miből osztalékul kiadandó a superintendentiáknak egyenként 3500 frt (még pedig 2500 frt rendes, 1000 frt rendkívüli osztalék címen), összesen 38,500 frt, pénztári maradványul előirányoztatott 7769 frt 78 kr. Az osztaléknak a szokásos módon való folyóvá tételét a közgyűlés elrendelte. Igazgatóság bemutatja az alapítvány szervezetét s az igazgatóság ügyviteli és kezelési szabályait tartalmazó füzetkét, melyet a közgyűlés tudomásul vesz. Ebben egyik leglényegesebb újítás az, hogy az ügyészi állás helyébe ügyvivői állás szerveztetett s a hatáskör és díjazás ezen álláshoz mérten állapíttatott meg. Igazgatóság bejelenti, hogy az új ügyviteli szabályok értelmében az ügyvivői állásra 1800 frt fizetéssel s 600 frt utazási átalány nyal Stand Lajost, a volt ügyész segédjét választotta meg. Közgyűlés az igazgatóság emez intézkedését helyeslőleg tudomásul vette. E szerint most már az alapítványnál következők a személyi kiadások: igazgatósági jegyző (dr. Györy Elek) évi díja s irodai általánya 700 frt; ügyvivő (Stand Lajos) évi díja, lakbére és irodai általánya 1800 frt, úti általánya 600 frt; Szilágyi Sándor volt ügyész évi járadéka 1000 frt. Állandó ügyészt most is tart az igazgatóság, de ennek díjait és költségeit évenkint a benyújtott költségjegyzék alapján állapítja és téríti meg. A peres ügyeket az ügyész, a peren kívüli összes teendőket az ügyvivő végzi. Az elnöknek és az igazgatóság négy tagjának megbízatása lejárván, közgyűlés titkos szavazással igazgatósági elnöknek egyhangúlag (mind a 16 szavazattal) ismét Tisza Lajos grófot, igazgatósági tagoknak 15, illetve 14 szavazattal ismét Prónay Dezső bárót, Szász Károly, püspököt, Veszprémy János kúriai tanácselnököt és Bedö Albert ny. államtitkárt választotta meg E szerint az alapítvány igazgatósága most már a következőleg van szervezve : elnök Ik-za Lajos gróf; tagjai: Prónay Dezső báró, Fabinyi Teofil, Perlaky Elek a lutheránus, Szász Károly, Szilassy Aladár és Veszprémy János a református, Bedö Albert az unitárius egyház részéről; jegyző dr. Györy Elek; ügyvivő Stand Lajos. Igazgatóság előterjesztésére kimondatott, hogy miután az egyházkerületi meghatalmazottak megbízása a folyó év végével lejár, a tulajdonos superintendentiák felkéretnek, hogy két-két rendes és egy-egy pót-képviselőt válaszszanak az alapítványi közgyűlésbe. A közgyűlés szép, nyugodt lefolyású volt. Tagjai örömmel látták, hogy az alapítvány kezelése, fejlesztése mily pontos és előrehaladó, az osztalék is a rendes 2500 forintról most már 1000 frt rendkívüli osztalékkal meg-46