Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-06 / 23. szám

Az 1891. évben Miskolcon tartott őszi kerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 65. pontja szerint, egyházunk akkori nagyérdemű, most már fájdalom, néhai lelkészének, Béky Sámuelnek oly értelmű előterjesztését, hogy Kassán, tekintettel az itteni községi és állami tanintézetek nagyszámú liitsorsos növendékeinek megfelelő valláserkölcsi oktatására és nevelésére, egy állandó hitoktatói (kaiékhctai) állomás lenne szervezendő>

a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés a főtiszt egyetemes konvent hathatós figyelmébe azon kéréssel ajánlotta, hogy a kassai tanintézetekben a vallástanítás kellő díjazását a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál eszközölni szíveskedjék. Az egyetemes konvent ezen felterjesztésben foglalt kérelmet, 1892. év májusában tartott ülésének 35. jegyzőkönyvi pontja szerint az ez ügyben működő zsinati bizottsághoz tette át. Ennek folytán 1891/93. évi országos zsinatunk 1892. év december hó 5-én 720. sz. alatt tárgyalta ez ügyet, kimondván a két protestáns zsinati bizottság egyértelmű indítványára, hogy az idegen felekezetek, az állam vagy község iskoláiban, nem különben a cs. és kir. közös hadsereg iskoláiban és intézeteiben való vallásoktatás kérdése a két testvér felekezet együttes fellépését igényli; egyúttal ily értelemben való eljárásra az egyetemes konventet felhívta. E mellett azonban, ugyancsak országos zsinatunk, mint az egyház törvényhozó testülete, egyházi törvényeink III. szakaszába (Köznevelés és közoktatási szervezet) iktatta, hogy »A nem ev. ref. felekezeti középiskolába vagy középiskolai jelleggel biró más intézetekbe járó ev. ref. vallású tanítványok vallásos oktatásáról az egyházkerület intézkedik. S a mennyiben a felmerülő költségek fedezetét saját hatáskörében nem eszközölhetné, az iránt a konventhez előterjesztést tesz « (Egyh. Törv. 472. §.) Mindezek alapján az egveteníes konvent, 1893. márciusában tartott ülésében, 71. jegyzőkönyvi pont alatt a fent lnvalolt zsinati határozatot az egyházkerületek figyelmébe ajánlotta. Másfél év alatt tehát, bejárván a két felső fórumot, ismét visszakerült a nagyfontosságú kérdés oda, a honnan kiindult, egyházkerületünkhöz, melynek 1893. évi őszi közgyűlése, a 85. jegyzőkönyvi pont szerint, a fentebb ismertetett rendelkezést, más egyéb zsinati rendelkezésekkel együtt, »részint tudomás, részint ahhoz való pontos ragaszkodás végett, az illetők figyelmébe ajánlotta Ujabb lendületet adott az ügynek az egyetemes konvent 1894. évi tavaszi ülése, melynek 69. számú határozata szerint »A nem ev. ref. felekezeti középiskolába járó ev. ref. vallású növendékek vallásos oktatása költségeinek fedezete tekintetében a konvént az intézkedést, az egyházkerületek előterjesztései alapján önmagának tartja fenn«. Ezen határozatot egyházkerületünk 1894. évi őszi közgyűlése, jegyzőkönyvének 67. pontja szerint, egyszerűen tudomásul vette; a dunántúli testvér-egyházkerület azonban már az 1894. év őszén tartott egyetemes konventi ülésre adatokkal támogatott s nagymérvű anyagi segélyt kérő felterjesztést tett, melynek tárgyalása azonban akkorra halasztatott. mikor a többi egyházkerületek felterjesztései is a konvent előtt lesznek. (91. és 102.) Hasonló határozatot hozott az 1895. év tavaszán ülésezett konvent, 61. szám alatt, épen a cs. és kir. katonai alreáliskolában való vallásoktatás kérdésének kapcsolatában. Az egyetemes konvent ily értelmű határozatai alapján, 1895. évi tavaszi egyházkerületi közgyűlésünk a 13. jegyzőkönyvi pontban »felhívta az espereseket, hogy az e tekintetben szükséges kimutatást egybe állítván, a konvént iskolai bizottságának előadójához küldjék el«. Ezen felhívásnak óhajtunk mi eleget tenni jelen felterjesztésünkkel, melyet egyházi törvényeink fentidézett 472. §-ának megfelelően, első sorban a főtiszteletű egyházkerületi közgyűléshez intézünk; meg kell azonban az adatok teljessége érdekéhen jegyeznünk, hogy egyházunk presbyteriuma úgy az 1894. mint az 1895. évi nagytiszteletű egyházlátogatás előtt bejelentette azon kérelmét, melylyel most a főtiszteletű egyházkerületi közgyűléshez közvetlenül folyamodik; ezen kérelem mindkét izben be is vétetett a hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyvekbe, a hol azonban nagy sajnálatunkra, eltemetve maradt. Az eddigiekben röviden összefoglalva a nem saját intézeteinkben tanuló hitsorsos növendékek megfelelő vallásos oktatására vonatkozó egyházhatósági intézkedéseket, melyeknek egyik primus motor-ául egyházunk akkori lelkészének öt évvel ezelőtt tett felterjesztését tekinthetjük: bátorkodunk kérelmünk tulajdonképeni tárgyára, illetőleg annak megokolására áttérni. 1891 óta, a mikor t. i. egyházunk akkori lelkésze és segéde, a többször érintett felterjesztés szerint, a kassai összes tanintézetek ev. ref. növendékeinek vallásos oktatására hetenként mindössze 8 (nyolc) órát fordíthattak, ma már annyiban javult a. helyzet, hogy az 1892/93. iskolai évtől kezdve a lelkész hat, a segédlelkész pedig hét heti órán, tehát összesen 13 (tizenhárom) órán teljesítik a vallásoktatást; azonban a jelenlegi helyzet is tarthatatlan; egyfelől azért, mert különösen a lelkészt a meghatározott vallásórákhoz való leköttetés szorosan vett lelkipásztori teendőinek elvégzésében gátolhatja s nem egyszer kötelesség-összeütközést is idéz elő; sőt lelkészünknek egyházhatósági gyűlések és kiküldések miatti hivatalos távolléte alatt a vallásórák el is maradnak; másfelől pedig azért mert a jelenleg adható 13 óra a fenforgő szükség kielégítésére egyáltalában nem elég; több óra adására pedig sem a lelkész, sem pedig a segédlelkész azért nem vállalkozhatnak, mert ő nekik nemcsak a gyülekezeti rendes istenitiszteletet kell végezni — nemcsak a helybeli kir. törvényszéki fogházban tartanak minden vasár- és ünnepnapon istenitiszteletet — nemcsak a helybeli különböző kórházak és szegényházak vidékről bekerült ápoltjai és halottai körül van gyakori lelkészi teendőjük, hanem legújabban az itt állomásozó nagyszámú cs. és kir. katonaság, valamint a m. kir. honvédség és csendőrség részéről is, sokszor külön istenitisztelet tarfásával, több ízben kívántatik szolgálatuk. Tekintve mindezek mellett azon körülményt, hogy egyházunknak felekezeti népiskolája nincs, tehát a községi elemi fiú- és leányiskolában is teljesíteni kell a vallásoktatást ; tekintve továbbá, hogy a helybeli róm. kath. főgimnáziumban, az állami főreáliskolában és felsőbb leányiskolában, a róm. kath. tanító- és tanítónőképző intézetekben, a polgári fiúiskolában és az iparos tanoncok iskolájában egyaránt tanulnak, és pedig, mint alább kitüntetjük, épen nem csekély számban ev. ref. vallású növendékek: bizonyára nem kell bővebben indokolnunk azon állítást, hogy a felsorolt kilenc tanintézetben teljesítendő vallásoktatás megfelelő és sikeres ellátására csakis egy önálló hitoktató (katecheta) képes, ki heti 20—22 órán lenne v<i,lhitoktatással elfoglalva, még pedig: 1. az elemi fiúiskolában heti 4 órán 2. az elemi leányiskolában » 4 » 3. az iparos tanoncoknál » 2 » 4. a polgári fiúiskolában » 2 » 5. a felsőbb leányiskolában » 2 » 6. a róm. kath. főgimnáziumban és 7. az állami főreáliskolában combinative » 6 » vagyis összesen heti 20 órán,