Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-30 / 22. szám

melyen kiterítve feküdt, sem volt az övé. Hat so/u volt az egész háznál; olajat vettek rajta ravatala kivilágítására s 50 frankot kértek kölcsön temetésre. Csak a temetés után néhány nappal, harminc évre a hazatérés után, állapították meg törvényben, 1.827 ápril 27-én az emigráltak kárpótlását. így jutott Mougin özvegye is 18 ezer frankkoz, melylyel legalább élete hátralevő néhány napjára tisztességes megélhetést biztosíthatott magának s felnevelhette gyermekeit, kik közül egyik leány a besangoni zárda superiorja lett, a legifjabb fiú pedig még a hatvanas évek végén is előkelő közigazgatási tisztséget viselt, s utolsó napjáig kegyelettel emlékezett családja második hazájára, a magyar Bánát dús rónáira. Várnai Sándor. BELFÖLD. Irodalmi társaságunk pápai vándorgyűlése. A MPiT-nak ama régebbi vágya, hogy az ország nagyobb városaiban vándorgyűléseket tartson, a pápai két protestáns egyház ügybuzgósága által végre teljesült. Első vándorgyűlésünk a dunántúli protestantismus egyik régi központjában, Pápa városában e hó 19-én nagy érdeklődéssel, lelkesen, hangulatosan folyt le. Nem voltunk nagyon sokan, de főleg a dunántúli részekből elég számosan. A távolabbi helyekről Kolozsvár, Kassa, Debrecen, Budapest voltak képviselve, a közelebbiek közül Pozsony, Komárom, Sopron, Veszprém és környéke. Ott voltak: Gyurátz Ferenc és Antal Gábor püspökök, Hegedűs Sándor, Szilassy Aladár, Ihász Lajos, Saáry Lajos gondnoknok, Szekeres Mihály, Varga Gyula, Laucsek Jónás esperesek; Poszvék Sándor, Tóth D., Masznyik Endre, Csiky Lajos, Szőts Farkas, Bancsó Antal, Szabó Aladár, Kecskeméthy István, Németh István, Horváth József, Kiss József, Stromp László, Baífai Sándor, Jausz Vilmos stb. theol. tanárok. Kiss Gábor, Bévész Kálmán, Zoványi Jenő, Lévay Lajos, Szabó Zsigmond, Földváry László, Vargha László, Baksányi Károly, Mezey János, Szili Lénárd, Nagy Kálmán, Payr Sándor, Fülöp József, Demjén Márton, Mód Lénárd, Hofbauer Pál, Komjáti János, Tompa Mihály, Matisz János, Balla Dezső, Győri János, Vikár Vince, Jakab Pál, Seregély Béla stb. lelkészek; Kapy Gyula, Szováthy Lajos, Kiss Ernő, Antal Géza, Borsos István, Faragó János, Hetvényi Lajos, Gáti Zoltán, Kapossy Lucián, Bépay Dániel stb. középiskolai tanárok; a város és vidék intelligentiájának számos tagja; több segédlelkész, néhány tanító, a a főiskolai ifjúság, a budapesti, soproni, pozsonyi theol. akadémia néhány hallgatója; s végül, a mit legelőször említhettünk volna, a városból és vidékéről fényes női közönség. Kedden május 18-án este ismerkedésre ültünk össze a messzebbről jött vendégek a Griff-szállodában. Voltunk vagy negyvenen. Itt megállapodtunk abban, hogy másnap a közgyűlés előtt konferenciát tartunk a vita és határozat alá kerülő tárgyak megbeszélése végett. Azután kedélyes felköszöntőkkel fűszerezett ismerkedés folyt úgy tiz óráig. Igen jó benyomást tett a vendégekre, hogy a két egyház püspöke, Gyurátz F. és Antal Gábor is megjelentek az estélyen, kiket és Szilassy Aladárt, ki egymaga képviselte a világi elemet, lelkes felköszöntőkben üdvözöltek. Gyűlés napján 8—9-ig konferenciáztunk a főgimnázium kisebb dísztermében, hol elég; hamarosan megállapodtunk a tanácskozás módjára, s a hozandó határozatokra nézve. Az előértekezletet Gyurátz püspök nyitotta meg és Szöts Farkas titkár terjesztette elő a magyarázatos bibliára vonatkozó bizottsági és választmányi javaslatokat. Ezek felett érdekes eszmecsere fejlődött ki, melyben részt vettek Szabó Aladar, Csiky Lájos, Stromp László, Gyurátz F. és mások. Az előértekezlet valóban hasznosnak bizonyult és elejét vette annak, hogy a nagygyűlésen hoszszas és hevesebb vita kifejlődjék. Az előértekezletről templomba vonultak a társaság tagjai, kik ott immár fényes közönséget találtak, mely zsúfolásig megtöltötte a torony nélküli elrejtett templomot, a protestantismus egykori elnyomatásának eme beszédes tanújelét. Erőteljes közéneklés után Antal Gábor dunántúli ref. püspök imádkozott és prédikált. Pál I. Kor. XII. 4—5. és 7—8. versei alapján magas történet- és vallásbölcsészeti színvonalon alkalmazta az apostoli igéket az irodalmi társaságra, melyben szintén különbözik s kegyelmi ajándékok, de egy a Lélek, a Jézus Krisztus evangéliuma; különbözők a szolgálattételek, de egy az Úr, t. i. az igazság ; és mindenkinek adatik lélekerő közhaszonra. A beszéd kissé hosszú volt és talán igen elvont, értekezésszerü, de tartalmas gondolataival, nyomós fejtegetéseivel oktatott és eszméltetett. A prédikáció a közgyűlés határozatából a Protestáns Szemlében lesz olvasható. Istenitisztelet után a főgimnázium dísztermébe özönlött a közönség, mely ezt a nagy helyiséget a szorongásig megtöltötte. A társaság tagjai közel százan voltunk, a vendégközönség néhány száz főből állott. A város és vidék intelligentiája felekezeti különbség nélkül szépen volt képviselve, közte a hölgyvilág igen tekintélyes számban. A vegyeskar (női és férfi tagokból erre az alkalomra alakulva) által Gáthy Zoltán vezetése alatt szabatosan előadott himnusz (Bartalus István szerzeménye) áhítatra gerjesztőleg hatott a megjelentekre. Ének után fölcsendült Gyurátz Ferencz püspök érces hangja, ki mint a Társaságnak újonnan választott elnöke, most először vezette a tanácskozást. Tartalmas elnöki megnyitójában először azt az igaz és időszerű gondolatot domborította ki, hogy a M. P. I. T. irodalmi téren azt a missziót van hivatva betölteni, a minek az egyház szolgál a maga templomaival és iskoláival; azután arra mutatott rá, hogy ez a társaság a prot. egyházak közös céljaiért fárad s a hitben és szeretetben való protestáns életközösséget és testvériességet ápolja a sajtó eszközeivel. A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd szintén a Protestáns Szemlében fog megjelenni. A társaság múlt évi működését Szöts Farkas társulati titkár ismertette abban a jelentés keretében, mely lapunk mai számában olvasható. E jelentés kapcsán el-