Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-30 / 22. szám

ben egyéni kívánságot szabad kifejeznem, mely azonban a társaság főcéljából folyik, e kívánság az : vajha a dolgozó társak főleg a hazai egyháztörténelmi mező müvelésére concentrálnák erejöket, mert a hazai protestantismus viszontagságos, de tanulságokban gazdag múltjában még számos kiaknázatlan kincs lappang, melyeket felszínre hozni nemcsak gyönyörűséges, de áldásos ós időszerű munka is, társaságunknak peclig első ós legfőbb kötelessége. Folytattuk a könyvkiadó sorozatot, az úgynevezett monográfiákat, melyek rendén a mult évben Luthardt világhírű erkölcstani felolvasásait adtuk ki Csíky Lajos tagtársunk fordításában. Az erőteljes felolvasásokat kedvezően fogadta mind az irodalmi kritika, mind az olvasó közönség, mely ezt a valóban becses és népszerű kiadványunkat bizományosunk útján is szépen vásárolja. E sorozat folyó évi kiadványa Zsilinszky Mihály egyháztörténelmi nagy művének, az országgyűlési vallásügyi tárgyalásoknak IV-dik kötete lesz, mely a napokban már kikerül a sajtó alól s nemsokára megküldetik a társaság minden pártfogó, alapító és rendes tagjának, mint az 1897-clik óv könyvilletménye. Jövőre pedig kisebb egyháztörténeti monográfiákból egy olyan gyűjteményt szándékozunk kiadni, mely a hazai protestantismusnak főleg a belső történetével foglalkozik. Szépen halad és izmosul társaságunk »Iíoszorú« című népies kiadvány-sorozata, melyből a mult évben kiadott tíz újabb füzettel immár 30 füzet forog közkézen. Ez a három éves vállalatunk életrevaló ós hézagpótló kiadványnak bizonyult. Főbizományosunk, a Hornyánszky-cóg, e hó elején számolt be a »Koszorú« harmadik (1896.) évi forgalmáról s az eredmény örvendetesnek mondható. Mert míg a »Koszorú« első (1894.) évi sorozatához nyomdai ós terjesztési költségekre 1127 frt 2 krt., s a második (1895.) évi cyclusnál ugyanazon címeken 113 frt 99 krt kellett előlegeznünk a Károli-alapból, addig a »Koszorú« harmadik (1896.) évi sorozatára immár semmi befektetést sem kellett tennünk, a vállalat maga fedezte a nyomtatás ós a terjesztés tetemes költségeit, sőt még 8 frt 7 krt vissza is térített a két előbbi év befektetéseiből. Ezt az örvendetes eredményt két hathatós tényező segítségének köszönhetjük. Egyik az, hogy a Koszorú-füzetek írói ós szerkesztői tiszteletdíjait mind a három esztendőben társaságunk áldozatkész másodelnöke a sajátjából volt szíves fedezni közel 1400 frtban, s megígérte, hogy a folyó évbeli írói ós szerkesztői honoráriumokat is ő fogja kifizetni. — Indítványozom, hogy miként a választmány tette, úgy e közgyűlés is szavazzon köszönetet Hegedűs Sándor másodelnök urnák e maecenási áldozatkészségeért. — A második tényező, mely Koszorú-füzetkóinket ily szép sikerre vezette, lelkészi karunk egyik részének példás buzgósága a népiratkák terjesztésében. Ezt a leghivatottabb tanú, a társaság főbizományosa bizonyítja, ki a mult évről szóló jelentését így kezdi: Koszorúink örvendetes kelendőségét »legfőkópen s első sorban a protestáns lelkészek páratlan buzgolkodásának köszönhetjük, mert főleg az ő érdemök, hogy ezekből a könyvkereskedők útján alig terjeszthető füzetkékből három óv leforgása alatt 126,500 példányt tudtunk eladnia. Ebből a tekintélyes számból az első esztendőre 44 ezer, a másodikra 36,500, a harmadikra (1896-ra) 46 ezer példány esik. Az eredményes terjesztés következtében Koszorúink IV., V. ós VI., továbbá XI—XX-ik füzetei annyira kifogylak, hogy választmányunk újabb öt-öt ezer példány nyomatását rendelte el, mert a meglevő készlet nem elég arra, hogy a f. évi keresletet kielégíthesse. — Indítványozom, hogy válaszmányunk példájára a t. közgyűlés is szavazzon jegyzőkönyvi köszönetet a Koszorú-füzetek terjesztése körül buzgólkodó papságnak, s kérje fel az egész lelkészi kart, hogy jövőre mindannyian lépjenek akcióba népfüzetkóink terjesztésére, mert a jó vallásos iratok világszerte hatályosnak bizonyult kipróbált eszközei a hitópítósnek és a hitszilárdításnak. Társaságunk jövőre is gondoskodik érdekes és épületes Iíoszorú-füzetkékről, s az igazgató választmány határozatából a folyó év őszén ismét tiz új füzetet fogunk kiadni. Eddigi kiadványaink eme három sorozata mellé igazgató választmányunk még két új sorozatot indított meg illetve indítványoz, még pedig az eddigi kiadványokétól eltérő módozat szerint, a mennyiben ezek nem társulati tagdíj fejében adatnak ki, hanem külön előfizetés mellett kerülnek a könyvpiacra. Egyik a »IIázi Kincstár«, másik a »Bibliai Könyvtár® sorozata. A »Ilázi Kincstára a művelt közönségnek szánt hitépítő vagy áhitatossági könyvek gyűjteménye lesz, melynek az a célja, hogy az evangéliumi keresztyén hitéletet szilárdítsa, építse, mélyítse, a keresztyén erkölcsi életet nemesítse és termékenyítse, s a hitsorvasztó ós erkölcslazító századvégi sajtótermékek romboló hatását a Krisztusi keresztyénség nemes erőivel ellensúlyozza. Eme keresztyén családi könyvtár első kötetéül Szász Károly dunamellóki püspök úrnak »Csendes Óráka című szép hitbuzgalmi művét voltunk szerencsések megnyerni, mely Miller angol író nyomán készül s a Tompa-féle »01ajágak«-hoz hasonló gyönyörű vallásos elmélkedéseket ós keresztyén tanításokat tartalmaz, erőteljes protestáns szellemben ós színdús költői