Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-10 / 2. szám

nációt okozott Csabán, a melynek túlnyomó része evangelikus, a kik ennélfogva a patronátusnak csupán terheit viselhetik, a nélkül, hogy annak jogait is gyakorolhatnák«. — Nagy megdöbbenéssel olvastuk e hírt, mely egy régóta húzódó s tendenciózusan vitássá tett, ele eredetileg teljesen világos kérdésnek jogsértő és veszedelmes módon való megoldását inaugurálja. Csaba város kegyúri joga ugyanis szerződés szerint szerzett magánkegyuri jog, melyet Csaba város a birtokokkal együtt a Wencheim-családtól vett meg. A döntvény most ezt a törvényes magánkegyúri jogot rendeletileg, tehát önkényesen királyi adományozástól függő városi, illetve községi kegyúri joggá változtatja át s azt a fallaciát követi el, hogy a már rég ebien megszerzett kegyúri jogot a városnak újra adományoztatja, hogy magán kegyúri jogi természetéből kivetkőztesse. Ez az egyik felette sérelmes, mert jogtipró mozzanata a rendeletnek. A másik pedig azok a képtelen feltételek, melyeket a pátronátus gyakorlásához köt. Ugyanis Csaba, mint közel 4

5

részben protestáns város, e rendelet szerint patronusi jogokat nem gyakorolhat, mert a rá octroyált kir. adománylevél a lelkészválasztásnál a kijelölő jogot a nagyváradi püspöknek játsza a kezére, magát a választást pedig csak a róm. katholikus városi képviselők és elöljárók jogává teszi. Meg akarja tehát teremteni azt a képtelen helyzetet, melyet eddig se az egyházjog, se a gyakorlat nem ismert, hogy a csabai lutheránus atyafiak fizetik, kitartják a r. kath. ekklézsiát, de se plébánosát nem választhatják többé, se más magánkegyúri jogot nem gyakorolhatnak fölötte. Szóval patronátust kreál teljes kötelességekkel, de jogokat nem enged neki, sőt azt is elkonfiskálja, a mivel eddig bírt. És ez a jogi és egyházjogi képtelenség egy jogász-minisztertől került ki! E mellett van a kérdésnek nagyon veszedelmes interconfessionalis oldala is. Ha ajó csabai lutheránusoknak egyik bíboros püspök kedvéért így nyakába lehet varrni a róm. kath. egyház minden terhét minden jogok nélkül, ki áll jót arról, hogy holnap egy másik hatalmas főpap kedvéért valamely városi patronátusnál, például Budapesten is, kiadatván a jelszó, hogy a nem r. kath. városatyáknak nincs joguk szavazni a plébánosválasztásoknál, de azért az adójukat fizessék meg a drágán fizetett plébánosuk eltartasara és a költséges templomok fentartására: ki állhat jót arról, hogy a jogok kreálásában és konfiskálásában ennyire leleményes kultuszminiszter egy újabb rendelettel ezt is szankcionálja? Ez nem osztó igazság, ez nem liberális gondolkozás, ez nem a jogállam rendje. S a helyzet legnagyobb satyrája az, hogy ez a cifra dolog egy református miniszterelnök idejében és egy lutheránus államtitkár tudtával (nem akarjuk hinni, hogy hozzájárulásával) s épen az államtitkár választókerületében történik. Reméljük ós elvárjuk a képviselőház igazságszeretetétől, hogy ezt a nagyfontosságú ügyet szó nélkül nem hagyja s a kultuszminiszter colossalis tévedését törvényes úton helyreigazíttatja. ISKOLA. A középiskolai tanterv reviziója. A középiskolai tanáregyesület a maga igazgató-választmányi ülésein már megkezdte a középiskolai tanterv revíziójára vonatkozó tárgyalásokat. Az első ülésen, melyen Beöthy Zsolt elnökölt, a kérdést Balogh Péter tanár, mint előadó ismertette. Előadásában összehasonlította a külföldi középiskolák tanterveit a magyarországiakkal s kimutatta, hogy a mi középiskoláink tananyaga igen sok s az a tanuló, a ki mégis jelesen felel meg a követelményeknek, rendszerint fizikailag megsínyli a szorgalmat. A görögpótló tárgyak sem felelnek meg céljuknak. Önképzésre pedig épen nem is jut idő. Kívánja továbbá a tanításnak nemzeti irányban való művelését s végül még azt fejti ki, hogy az egységes középiskolának nem hive. Az ezután fölszólalók legnagyobb része oda nyilatkozott, hogy a tanterv gyökeres revíziójának mfcg nem érkezett el az ideje s csak egyes hiányok orvoslásáról lehet sző, mint például a tankönyvek reformja, a tantárgyak csoportosításának megváltoztatása. Az egyesület a szóban forgó kérdésekkel még foglalkozni fog e célból összehívandó üléseken. EGYESÜLET. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűlése ez évben nem Budapesten, hanem Pápán lesz, még pedig valószínűleg május hő elején. A Társaság igazgatóválaszmánya, mikor mult novemberi ülésében erről az első magánhírt vette, örömmel fogadta a meghívást, s az ügy további előkészítését az elnökségre és a titkárra bízta. A tervet nemcsak a pápai tagtársak, de az összes dunántúli hitsorsosok lelkes örömmel fogadják s Pápán az intéző körök, Gyurátz Ferenc püspök úr vezetése alatt már megkezdték az előkészületeket. A közgyűlést isteni tisztelet előzi meg, melyen Antal Gábor püspök úr prédikál, rs magán a közgyűlésen a szokásos elnöki meg • nyitón és titkári jelentésen kívül alkalmi felolvasások is tartatnak. Most már remélhető, hogy a Társaság első vándorgyűlése nemcsak érdekes, de népes is lesz, kivált ha sikerül a gyűlési tagok számára vasúti kedvezményt kieszközölni, mit kiváló gondjának ismer a Társaság tisztikara. Ilyen vándorgyűlések tartása régi óhajtása a Társaság tagjainak.