Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-02 / 18. szám

áldozatot, adakozzunk, legyünk pártfogók! Az alapítókat is bizonyára ilyen szellem vezérelte akkor, midőn egész javadalmakat hagyományoztak a főiskoláinak. Ezt a hagyományos független szellemet kell nekünk megbecsülnünk, mert jogokat elveszíteni igen könnyű, de visszaszerezni végtelen nehéz, majdnem lehetetlen. Kilátásaink bizonytalanok a jövőre. A kormány — bár protestánsok is ülnek a bársony széken — gyenge, tehetetlen a dúsgazdag római katholicismussal szemben az 1848. XX. törv.-cikket nem meri keresztül vinni s nekünk csak akkor lesz szabad elfogadni az államsegélyt a. sárospataki főiskola részére, ha hazánkban már nem lesz egyetlen felekezet által fentartott főiskola sem! Hogy a jövő milyen lesz: ki tudja? Tárgyalás alá került az ismeretes abauji indítvány, mely új lelkészek segélyző alapját óhajt teremteni, melyből minden lelkészi állomást nyert s. lelkész hivatalába iktatásakor első berendezkedésének fedezésére s háztartásának megkezdésére 100—300 frt vissza nem térítendő segítséget kapjon, hogy a lelkészi hivatal ezáltal is vonzóbbá tétessék, s a cél elérésére a vándor gyűlések beszüntetését indítványozza s a kerületi gyűléstartási pénztárt óhajtaná lefoglalni. Közgyűlésünk bár elvileg helyesli az indítvány első részét, mely a lelkészi hivatal vonzóbbá tétele érdekében segélyalap-megteremtést sürget, de a kivitel módozatát, mely a kerületi vándorgyűléseket beszüntetve a gyűléstartási alapot vagy az egyház által e célra fizetett összegeit óhajtja lefoglalni, nem tartja sem célszerűnek, sem jogosnak. Célszerűnek nem azért, mert a vándorgvűlésezésben olyan kiszámíthatlan erkölcsi erő rejlik, mely egész vidékre nézve szokott áldásthozó lenni s talán ha bevolnának is szüntetve, föl kellene állítani inkább mint nem. hogy a vallásunk és anyaszentegyházunk iránti érdeklődése a nagyközönségnek ezáltal is fokoztassék. Jogosnak nem azért, mert például nálunk kerületi gyűlés tartási alap levén, ez részint áldozatkész világi uraink által végrendeletileg. részint az egyházak által megajánlás útján kizárólag e célra adományoztatott a múltban, mely összeget más célra fordítani — még ha akarnánk is — nem állna jogunkban! A segédlelkészek elhelyezéséről s a tanítók változásáról készített kerületi szabályrendelet kevés módosítással elfogadtatott, csak az úgynevezett nevelőkáplánokat óhajtjuk kötelességeik teljesítésére már e szabályrendelet által kötelezni; mert igen sokan csak viselik ez üres címet s lelkészi dolgaink iránt még csak nem is érdeklődnek, Szendrő új templomot épít 10,000 forint költséggel; Sajó-Szent-Péter 400 éves régi megrongált templomát, tornyát javíttatja 3000 frt költséggel. Az építkezési szerződések, tervek felülvizsgáltatván, megerősíttettek. Megbotránkozott közgyűlésünk az »Első magyar általános kőszénbánya társulat« eljárása felett, a kápolnai egyház kőszénkiaknázási jog megvétele alkalmából. Az eset következő : gr. Szirmay Alfréd megvette a területet holdanként s előlegül adott 600 frtot az egyháznak. Az iratok felterjesztettek az egyházmegyei közgyűléshez megerősítés végett. De ugyanekkor a presbyterium tudta nélkül a társulat 40 frtos ajánlatot tett; s az egyházmegye úgy oldotta meg e fontos kérdést, hogy megkérdezte az első vevőt: hajlandó-e 40 frtot adni holdanként; mert ha nem ad, akkor a társulaté lesz a kérdéses terület 2400 forintért. E közben a gróf eladta a társulatnak összes jogait s levelében nem reflektált a 40 frtos megvételre. Az egyházmegye ezután utasított bennünket, hogy most már kössük meg a szerződést a társulattal s vegyük fel a pénzt egy összegben. Felszólításunkra az lett a felelet, hogy a társulat hallani sem akar' 40 frtos ajánlatáról — melyre való tekintettel bontatott fel a grófi szerződés —hanem mint jogutód beperelte az egyházat a gróf által adott 600 forint előlegért. Utasította közgyűlésünk Vattay egyházmegyei ügyészt, hogy az egyház érdekeit megvédve 2400 forint összeg erejéig perelje a társulatot, mely adott írásbeli ajánlatát olyan könnyelműen az egyház rászedésével akarja kijátszani. És ez összeg a kápolnai lelkészi hivatal jövedelmét 100 frt évi jövedelemmel, a tanítóit pedig 50 frttal emelné, a mi tekintélyes nyereség, vagy veszteség. Épen azért kíváncsian várjuk az ügy kimenetelét. Szokás ellenére tárgyaltatott egy fegyelmi s több közigazgatási bírósági ügy is. Amott a hamisan vádló tanító 50 frt pénzbirságra, a nem egészen hibátlan lelkész feddésre ítéltetett. A május 4-én tartandó miskolci kerületi gyűlésre elnökségen kívül képviselőkül: Svingor József, Balogh István papi; Vladár Ervin, Dobozi István világi tanácsbirák küldettek. Őszi egyházmegyei gyűlésünk Nyekézsenben fog megtartatni. Ezen határozatokon kívül több mint 100 helyi érdekű ügy tárgyaltatott, melyekből azt lehetett észlelni, hogy bizony az egyházi teher tetemesen sújtja a nép vállait. De hogy mégis ragaszkodik ősei hitéhez, vallásához s nem fenyeget bennünket kitéréssel, felekezetnéiküliséggel: okát abban keressük és találjuk meg, mert a társadalom romboló szelleme ide még nem hatott s ha mégis eljönne megrontására az ingatag lelkeknek: evangéliumi erővel és igazsággal talán útját tudnánk állani a rombolás borzasztó munkájának s megvédelmeznénk a nagy viharokat kiáltott protestantismust! Mi legalább abban az erős hitben vagyunk! Kápolna, április 24-ikén. Szuhay Benedek. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. 1. Hogy milyen modern pápás egyetemi theologiát tanítanak legújabban Poroszországban, azt Hoensbroech gróf, az ismert nevű exjezsuita a Treitschke-féle »Preuss. Jahrbücher f. évi márc. havi füzetében mindnyájunknak tanulságul ugyancsak földerítette. Fölhívja ugyanis olvasóinak figyelmét Bauiz münsteri-porosz róm. kath. egyetemi theol. tanárnak a folyó nyári semesterre »válogatott kérdések az utolsó dolgok dogmatikai tanából* c. alatt hirdetett előadásaira, a melyeknek tartalmára nevezett tanárnak a tárgyról írt több rendbeli monographiáiból nem nehéz következtetni. A tudós tanár úr szól itt »azokról a jelenségekről és tapasztalatokról*, a melyekre egyes exaltált és hysterikus személyek autúlvilágot illetőleg eljutottak, s a melyeken »minl tényeken* kell alapulnia a theologiainak, mint tudománynak. Valóban csudálatos dolgok kerültek e »tényekből« napvilágra. így Bautz tanár a legapróbb részletekig meg tudja mondani, hogy mi történik a tisztító tűzben, meddig kell abban maradni, milyenek ott a lelkek, hogyan tisztulnak meg stb,, s csaknem mathematikai bizonyossággal leírja az ottani embereket és állapotokat. »Munford angol jezsuita — így folytatja tovább — a tisztító tűzről szóló könyvében kézzel fogható számadást ád az ottani állapotokról, (talán arról, hogy mennyi pengő pénzébe került az elhunyt kedves lelkek kiszabadítása ?), sőt ki tudja számítani, hogy milyen