Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-28 / 13. szám

a) vizsgálják meg, képesek lesznek-e saját erejükből fedezni s ha csak lehet fedezzék abból a korpótlékokat, mert az államsegély állami beavatkozással jár; ha pedig saját erejökből nem képesek a korpótlékokat szervezni, akkor b) az 1893. évi XXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítás 17. §-ában fölsorolt okiratokkal fölszerelt és a vallás- és közokt. Minisztériumhoz címzett folyamodványaikat az illető kir. tanfelügyelőkhöz ápri­lis 10-ig felelősség terhe alatt terjeszszék föl. A nem református középiskolákba járó ref. növen­dékek vallásoktatására vonatkozólag Váró Ferenc közép­iskolai szakelőadó indokolt munkálata alapján javasolja az ETB., hogy kérjen véleményt a konvent a dunamelléki és erdélyi egyházkerületektől az iránt, mi módon lehetne a budapesti és kolozsvári theologiai akadémiákon tanfolya­mokat rendezni be a kir. tudomány egyetemre önkényt vállalkozó tanárjelölt hallgatók számára oly céllal, hogy ezek a hittani tárgyak középiskolai tanítására kiképzést és képesítést nyervén, bárhol alkalmaztassanak is, az 1883. évi orsz. t.-c. 9. §-a értelmében egyházhatósági megbízásból hitoktatói munkát végezhessenek ? S nem lehetne-e ugyanezen szempontokból a már alkalmazásban levő tanárok számára póttanfolyamokat rendezni be ? — Kérje fel továbbá a konvent a kormányt, hogy az állami középiskolákban vagy középiskolai jelleggel biró más inté­zetekben az egyházunkhoz tartozó növendékek vallásokta­tásáért a törvény szerint (1883. XXX. t.-c. 9. §.) bejelen­tett s a kormány által elfogadott hitoktatónak heti egy óráért legalább 40 — 40 frt évi díjat rendszeresíteni, a hitoktatás céljára az intézetben helyiséget adni méltóz­tassék. A középiskolák állami felügyeletével szemben köve­tendő eljárásra vonatkozólag Váró Ferenc szakelőadó javaslatára részletes »Utasítás-terv«-et fogadott el az ETB., melyhez a konvent megerősítését kéri. Államsegélyért folyamodó halasi és hajdú-nánási gimnáziumok kérvényét, továbbá államsegélyi szerződé­seik revízióját, illetőleg segélyük fölemelését kérő csurgói, sepsiszentgyörgyi és szászvárosi főgimnáziumok kérvé­nyeit az ETB. pártolólag terjeszti fel a konventhez; ellen­ben a rimaszombati főgimnázium folyamodványát, mivel a bemutatott szerződés 5-ik pontja az 1896-ik évi 62. sz. konventi határozatnak nem felel meg, az ETB. felterjesz­tésre nem ajánlhatja. A lelkészképesítő bizonyítványok általános osztály­zatának megállapításánál lladácsi György szakelőadó előterjesztésére javasolja az ETB, hogy mondja ki a kon­vent a következőket: á) jeles általános osztályzatúak azok, a kiknek jeles jegyeik mellett legfölebb egy jó tanjegyök van ; b) jó általános osztályzatúak azok, a kiknek két kielégítővel szemben legalább ugyanannyi jeles vagy jeles és jó vegyes, vagy jó tanjegveik mellett legfölebb egy kielégítő tanjegyök van; c) csekélyebb tanjegyűek általában kielégítő osztály­zatúaknak veendők; d) az írásbeli dolgozatok tanjegyei az általános osztályzat megállapításánál szintén beszámítandók. A középiskolai vallástanárok képesítésére és minő­sítésére vonatkozólag lladácsi György theologiai szakelő­adó indokolt előterjesztésére az ETB. javasolja a Konvent­nek. hogy az összes egyházkerületekre kötelezőleg mondja ki azt, hogy középiskolai vallástanárok lehetnek azok, a kik mindkét lelkészi vizsgálatot jeles osztályzattal tették le, vagy a kik theologiai magántanári oklevelet tudnak fölmutatni. Miként a lelkészi, úgy a theologiai magán­tanári vizsgálat is bármely egyházkerületnek e célra megválasztott bizottsága előtt letehető. A magyar irodalmi tanterv módosítására vonatko­zólag az ETB Váró Ferenc előadó indokolt javaslatára javasolja a Konventnek, intézzen fölterjesztést a kormány­hoz az iránt, hogy egyezzék bele az államilag segélyezett ref. főgimnáziumok tantervének akként való módosításába, hogy a magyar irodalmi tananyag köréből az V. osztály­ban (szerkezettan helyett) rhetorika, a VI. osztályban (rhetorika helyett) poétika, a VII. osztályban (poétika he­lyett) a XVI. és XVII. század irodalomtörténete, a Vlll-ik osztályban pedig (az egész irodalomtörténet rövidlete he­lyett) az újabb irodalom története behatóbban taníttassák. A sárospataki főiskolai igazgatótanács indítványára az ETB fölkéri a Konventet, eszközölje ki a kormánynál, hogy azon vasúti kedvezmények, melyeket az állami is­kolák tanárai élveznek, ref. iskoláink tanáraira is kiter­jesztessenek. Az érettségi vizsgálati utasítás revíziójára vonat­kozólag az ETB a főgimnáziumi tanárkaroktól bekért nyi­latkozatok alapján következő javaslatokat indítványozza: a) ellene van annak, hogy a jelesebb tanulók egyes vagy épen az összes tárgyakból a szóbeli vizsgálat alól föl mentessenek; b) latin írásbeli dolgozatúl a mostani magyar-latin fordítás helyett latinból magyarra való fordítást javasol; c) a földrajzi ismeretekre és az egyetemes törté­nelemnek nemzeti történelmünkkel kapcsolatos kérdéseire nagyobb súly fektetése és nagyobb kiterjeszkedés látszik kívánatosnak; d) alkottassék oly novelláris törvény, mely az érett­ségi vizsgálatot csak a főiskolai tanfolyamokra lépő ifjak­tól követelje meg. más életpályákhoz csak a középiskolai tanfolyam sikeres elvégzéséről tanúskodó elbocsátó bizo­nyítvány követeltessék. Ily intézkedés nemcsak a vizsgá­landók számát apasztaná, hanem a vizsgálatok szinvona­lat is emelné s a főiskoláknak, rendeltetésük betöltését, az odavaló elemek tüzetesebb megválogatásával, inkább biz­tosítaná ; e) szűnjék meg az utasításnak az a rendelkezése (4. §.), hogy a tanárkar a kétes előmenetelü tanulóknak az érettségi vizsgálattól való visszalépést javasolhatja. A szakelőadók indokolt előterjesztésére az ETB. ja­vaslatot készített a népiskolai, középiskolai és theologiai

Next

/
Thumbnails
Contents