Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

Iának tekintem a templomot —- s ekkor tapasztalom, minő nagy segítség; a magyarázatos biblia. Hátha még a nyelv nehézségeivel nem kellene küzdeni, hátha már anyanyelvünkön bírriók ezt a segítséget. A magyarázatnak többi része már inkább a külső körülményekkel foglalkozik; de azért ezek a részleteli sem .kevésbbé fontosak, Nem, sőt nagy segítségül szolgálnak az olvasónak. Ha valaki nem ért meg egy történelmi vonatkozást: felnyitja ezt a részletet s megtalálhatja azt, a mit keres; egy állat, növény, vagy folyó nevét akarja világosabban megérteni: kikeresi ebben a részletben s így a homályosság oszlik s a szónak értelme felől nem lesz téves felfogása. A XX-ik fejezet szól a zsidókról s a rokonnépekről. Ismerteti a zsidó törzseket s a velők rokonnépeket. Valóban tanulságos részlet. A XXI ik fejezet a zsidó és más az írásban megnevezett szektákat ismerteti. 21 ilyen szektáról találunk elég világos megjegyzéseket. A XXII-ik fejezet a szent sátorról és a templomról ír. Ismerteti először a szent sátor eredetét, nevét és történetét, anyagát és szerkezetét s leírja a sátor részeit. Azután ismerteti a templomot. (Salamon, Zerubbabel, Heródes templomát.). A XXIII-ik fejezet a papságról s a templomi szolgálatról ír. Ebből a fejezetből előttünk áll a papságnak szervezete ; a főpap, a leviták, a templomszolgák s maga a napi templomi szolgálat. A XXIV-ik fejezet ismerteti a zsinagógát ; annak eredetét, célját, szabályait. Magát az épületet és bútorzatát s az isteni szolgálatnak rendjét. A XXV-ik fejezet szól a prófétákról; azoknak küldetéséről, különösen Éliásról, Amisről, Isaiásról és Jeremiásról. A XXVI-ik fejezet ismerteti a zsidó theokraciát. A XXVII-ik a zsidó ünnepeket (szombat, újhold, Pentecost stb.). A XXVIII-ik a törvényt s a kormányzást ismerteti; a XXIX-ik pedig a zsidó törvényhűségről szól. A XXX-ik fejezettől a XXXIX-ig le vannak írva a zsidó szokások, öltözetek, házak, étel s házi szokások, a hadsereg, hadiszokás, fegyverzet; edények, szerszámok, hangszerek. Van szó a művészetről; aztán a bálványimádásról s a jóslásról, a betegségekről. A XXXIX-ik fejezet a biblia természetrajza. A XL-ik fejezet az írásban előjövő svmbolumokat, azoknak jelentését és helyét tünteti fel. A XLI—XLTI-ik fejezet a bibliai föld-és helyrajz. Ennyi a tulajdonképeni magyarázati rész. A magyarázatnak az a részlete, a mely a külső körülményekre vonatkozik, teljesebb amabban a bibliában, mint ebben. Ez kevesebbet ad, amaz többet. De azért e$ is eleget nyújt a tudni vágyóknak. Függelék gyanánt fél vannak itt tüntetve még: 1. egy táblázatba mely a zsoltárok kezdő sorát sorolja fel; 2. az ótestamentomnak időrendi beosztása. (5 korszakot vesz fel, úgy mint I. a teremtés, Ádámmal; 11-ik az özönvíztől Ábrahámig; III. Ábrahámtól Mózesig; IV. Mózestől a templom-építésig, Salamonig; V. Salamontól Jézus születéséig.) 3. A sok táblázat a zsidók útját írja le Egyiptomból a Kanaánba. 4. Egy Pálra vonatkozó időrendi táblázat. 5. A pátriárchák, birák, királyok és prófétákra vonatkozó időrendi táblázat. 6. Az ótestamentumi messiási ájtatos helyeket; 7. Az evangéliumi helyek összhangzását. 8. Az újtestamentumban előjövő ótestamentumi passusokat; 9. Jézus neveit, címeit stb. 10 Az Isten egyházának neveit, jellemét, kiváltságait, dicsősegét tünteti fel. A ll.-ikben szó van a különféle mértékekről, aztán a zsidó időszámításról. Fe(

találjuk itt a tulajdonnevek jegyzékét, aztán egy betűrendes tárgymutatót, végül egy kimerítő egyeztető betűrendes szótárt s egy nehezen érthető összehasonlító időrendi tárgymutatót. Az egészhez 14 térkép van csatolva, íme, látszik, minő nagy apparatussal van készítve úgy az előbb, mint az utóbb ismertetett biblia. Igazán el lehet mondani, hogy a ki ezeket gondosan áttanulmányozza, talán így össze is hasonlítgatja ; az valóban lelki haszonnal olvashatja a bibliát. * * * Az ismertetett bibliákban nagy kár az, hogy a beosztás nem célszerű. Szerény véleményem szerint a tulajdonképeni magyarázati résznek együtt kellene lennie a magyarázott szöveggel. Vagyis én ügy látnám célszerűnek, ha az egyes könyvek elején volna a magyarázat. így az olvasó vagy tanulmányozó, elolvasván a magyarázati részt, a szükséges ismeretekkel kezdene a könyv olvasásához. A magyar bibliában azért is célszerű volna ez, mert a mi népünk még nem bír elég jártassággal az írásokban. A Mózes neve alatti könyvekről írván például, az általános magyarázati részt tenném a könyvek elejére, az egyes könyvekre vonatkozókat pedig az illető könyvek elejére. A biblia felől, hely-, nép- és természetrajzot s más efféle dolgokat aztán lehetne adni a könyvek után, de csak oly mértékben, a mint az szükséges. Egy pár illusztráció nem ártana s a térképek is sokat használnának. Minő terjedelműek legyenek ezek a magyarázatok ? Hosszadalmasak semmiesetre sem; s népszerűek és könnyen érthetők s világosak legyenek. A terjedelmet megszabni alig lehetséges, mert hiszen a zsoltárokról mindenesetre többet kell várnunk s kapnunk, mint egy-egy kis prófétáról. Én hiszem, hogy a Protestáns írod. Társaságnak ez a törekvése sikerülni fog. Sajnálatra méltó dolog volna, ha nem sikerülne vagy ha addig húzódna, mint a * revízió* ügye. Bridgeport (É-Amerika). Kalassay Sándor, ev. református misszionárius. BELFÖLD. A f.-baranyai egyházmegye rendkívüli közgyűlése. Egyházmegyénk f. évi február hó 8-án tartotta rendkívüli közgyűlését Siklóson, a városháza termében. Ha egyéb tárgya nem lett volna, mint a főtárgy, t. i az újonnan választott esperes beiktatása, az is elég fontos lett volna arra, hogy a nagy közönség e történeti jelességü (attól lehet tartani, hogy maholnap történeti emlékűvé válik !) egyházmegye e jelentős eseményről tudomást nyerjen. De volt több tárgya is. Ezért engedjék meg a t. olvasók, hogy ez alkalommal ne pusztán krónikaírói tisztet teljesítsek, hanem szabad folyást engedjek egyház- és hitszeretetből eredő tépelodéseimnek is. Sőt ezen kezdem. Azt már a mult évi esperesi jelentésből tudjuk, hogy ez az ősi magyar faj, melyet — a hajdan tiszta magyar