Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-20 / 51. szám

Nehéz volna megmondani micsoda büntetésre méltó volna az olyan ember, a ki (bátór, akármicsoda valláson volna) a maga symbolikus könyvétől erőszakosan megválna. Az bizonyos, hogy az elsőbb ker. ekklésiákban az ilyen emberek traditoroknak tartattak, és azért ha Prédikátorok voltak, degradáltattak, mások másképen büntettettek, sokszor excommunikáltattak is). A dunamelléki Superintendentia régi jegyzőkönyvéből I. kötet 345., 349., 685—699. lap. A Káté ezen apologiája az előljegyzett időben nem adatott, be az udvarhoz, valamint a rendeletnek végrehajtása is a porosz háború miatt elmaradt (régi sup. j. k. T. k. 704 1.). Földváry László, váchartyáni lelkész. IRODALOM. ** A mi a vallásban változó és maradandó. Irta Féterfi Dénes, felolvastatott a Budapesten tartott nemzetközi unitárius konferencián. Kolozsvár, 1896. Különlenyomat a Ker. Magvetőből. — 14 kis nyolcadrétü lapra , terjedő, szépen írott értekezés. Szerző szerint a változás a vallásban »kiterjed az összes vallási képzetekre, fogalmakra, a vallásos gondolkozás minden megnyilatkozására, kifejezéseire, az egész vallás ismereti részére*. »Az emberiség vallási történelme e változásoknak a képe«. »A hitformák, a hitnézetek, a vallási gondolkozás kifejezései változnak*. Ez világos, bár nem elég helyes beszéd, de a folytatása és a vége már ködbe vész. »A vallások változnak, de a változásokban magukkal viszik a maradandót. A mely változatok a fejlés fölfelé való vonalába esnek, azok a vallásban a maradandót jelzik. A mit a változások a Szellemi Igazsághoz való közeledésben, a tisztább szellemi látásokban adnak, az a vallásban a maradandó. Az Isteneszme valódi fénysugarai, s maga a vallási, szellemi viszony, a szent aspiratiók és az isteni élet, ez a mi a vallásban maradandó*. Ez már homályos határozatlan beszéd. Krisztus nem így tanított bennünket. Ő azt mondta: Az égés a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak. A keresztyén egyház azt tanítja: Az Isten igéje mindörökké megmarad. Nos, t. unitárius testvér, ez a vallásban a maradandó. ** A Theologiai Ismeretek Tárából, melyet többek közreműködésével Zoványi Jenő theol. m. tanár, tiszaföldvári lelkész szerkeszt, megjelent a VlII-ik füzet, mely az Isten és Katharosok címszók közötti anyag kidolgozását közli. Nagyobb cikkei: Iszlám, János apostol, Jansenismus, Jézus Krisztus, Jezsuita-rend, Kálvin stb. A cikkek kidolgozása gondos, az irodalomra kellő figyelem van fordítva, a magyar tárgyakat szépen kidolgozzák, a magyar vonatkozásokat dicséretesen kiemelik. Ezek a munka jó oldalai, melyek irodalmi értéket kölcsönöznek a műnek. De gyengéi is vannak. Nem egyöntetű sem a lelke, sem a teste ennek a munkának. írói közül a szerkesztő és Rácz Kálmán a theologia szélső baloldalát képviselik s a bibliai cikkekben oly modernismust hirdetnek, melylyel a hitet egyáltalában nem, a tudományt pedig fonákul építik. Dr. Antal Géza és dr. Tüdős István sokkal konzervatívabbak, helyesebbek, de Antal, ki a hittani és vallásbölcsészeti cikkeket írja, gyakran homályos és nagyon nehézkes. Van észrevételünk a könyv terminológiájára is. A római kath. egyházat és a római katholicismust állandóan katholikusnak, katholicismusnak írják. Ez nagy dogmatikai és egyházjogi hiba. Katholikusok (csak nem »római«) vagyunk mi. mindkét hitvallású evangélikusok is; katholikusok a görögkeleti keresztyének is, mert mindannyian valljuk: Credo unam sanctam catholicam ecclesiam. Azért, mert a pápás theologia kizárólag magának foglalja le s a felületes zsurnalisztika széltében így használja a »katholikus«, »katholicismus« neveket: tudományos theologusnak és öntudatos keresztyénnek nem szabad erre a veszélyes útra tévedni, mely a pápások nyelvén azt jelenti: ők az egyház, mi csak felekezet vagyunk. Nem, ezt soha el nem fogadhatjuk, mert mi is tagjai vagyunk az egy és közönséges (catholicus) egyháznak. Legtöbbet érnek a magyar egyháztörténeti cikkek, melyeket maga a szerkesztő ír ; és legtöbb szó fér a bibliai cikkekhez, melyek Rácz Lajos neve alatt jelennek meg. Az ötíves füzetekben megjelenő mű előfizetési ára 6 forint, mely a szerkesztőhöz, Tiszaföldvárra küldendő. ** Böngérfi János ifjúsági irataiból ismét kaptunk négy darabot. 1. Böngérfi bácsi képeskönyve, kis gyermekek részére. Csinos versikék, apró történetkék gyűjteménye, melyek mindenikéhez szemléltető képek járulnak az értelem világosítására. Előnye a könyvnek, hogy jó magyarsággal van írva s közleményei a kicsinyek értelméhez vannak szabva. A színezett képek is elég jók benne. Kicsiny, 5—8 éves gyermekeknek való. Az ára nincs rá írva. 2. Messze-messze napkeleten, és Még az Óperenciás tengeren is túl 7—10 éves gyermekeknek való meséskönyvek. A két könyv tartalma ugyanaz, mi a múltkor ismertetett >Hegyeken, völgyeken áltaU című nagyobb meséskönyvé. A mesék első fele az egyik, másik fele a másik könyvbe van beosztva. Szerkezetökről, modorukról tehát épen azt mondhatjuk, mit a nagyobb meséskönyvről mondottunk. Áruk nincs jelezve. 3. Az állhatatlan herceg, történeti elbeszélés több képpel, 12—15 éves gyermekek számára. Álmos herceg állhatatlanságát. Kálmán király elleni többszörös lázadását és kegyetlen meglakolását beszéli itt Böngérfi érdekesen, szemléletesen, könnyen folyó magyaros stylusban. A történetet sikerült képek teszik szemléletesebbé. Mind a három, illetve négy könyv ifj. Nágel Ottó budapesti könyvkereskedőnél jelent meg. Kiállításuk, nyomásuk, kötésük szép tiszta. Karácsonyi ajándékul bátran ajánlható jó könyvek. ** Esketési beszéd, vegyes párok egybekelése alkalmára írta és Kecskeméten 1896. július 26-án elmondta Dömötör Bertalan tassi ref. lelkész. — A Kecskeméten, Tóth Lászlónál nyomtatott csinos füzetben tartalmas alkalmi beszéd lendületes elő- és utófohász van. Érdemes az elolvasásra.