Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

sugalmak könyvéhez lehessünk méltókká. Munkatársaink segélyével nem a biblia nymbusát akarjuk ragyogóbbá tenni, ellenkezőleg a biblia fényét akarjuk a tudományra vettetni, hogy az így megvilágosított tudomány adjon erőt a katholikus társadalomnak; hogy így megkülönböztessük a tapasztalati igazságokat, a hamis rendszerektől, a megmásíthatatlan igazságot, az egyén véleményétől és értelmezésétől, a tudományt a hittől, az emberit az Istenitől*. A munka három részből áll; az első megállapítja a biblia természetfölötti jellegét; második a biblia és a különböző tudományok közötti viszonyt tárgyalja; harmadik Istenről, Krisztusról, Sz. Máriáról (?) stb. fog szólani a biblia tanítása szerint. A munka negyedrétalakú, 32 oldalos műmellékletekkel illusztrált füzetekben jelenik meg s előfizetési ára egész (évre 52 füzet) 20 frt, félévre 10 frt, negyedévre 5 frt; egy-egy füzet ára 40 kr. A műhöz Schlauch bibornok írt szép előszót. Megrendelések »A Biblia és a Tudomány« szerkesztősége Budapest (Gyár-utca 5. sz.) c. a. eszközlendők. — Erre az érdekes munkára protestáns közönségünk figyelmét is felhívjuk. Nem kis dolog az, hogy hírneves pápás tudósok oly tudományos könyv kiadására szövetkeznek, mely »a biblia fényét akarja a tudományra vettetni, hogy az így megvilágosított tudomány adjon erőt a kath. társadalomnak*. És van abban valami fölemelő és megnyugtató (a mi egyszersmind nagy elégtétel is az evangeliumos protestantizmusnak), hogy most már a pápás theologia is a bibliából igyekszik erőt kölcsönözni a kath. társadalomnak. ** ^Tanítók jogai és kötelességei* című munka második tetemesen bővített és áldolgozott kiadására hirdet előfizetést dr. Szabó Mihály Kolozsvármegye kir. segédtanfelügyelője. A >Tanítók jogai és kötelességei«-ben szervesen és összefüggőleg csoportosítva fel vannak dolgozva a máig érvényben levő összes törvények, szabályrendeletek, utasítások, rendeletek, döntvények, elvi jelentőségű határozatok stb. oly módon, hogy minden tétel után záró jel közt közölve van az illető törvény megfelelő szakasza, vagy a rendelet, döntvény stb. kelte és száma, s így belőle a kellő felvilágosítás azonnal megszerezhető. Áttekinthetők benne mindazon rendtartási és kezelési nyomtatványminták, melyeknek használatba vétele kötelező. Egyszóval: tárgyalva van e munkában mindaz, a mi az iskolai adminisztráció terén és azon kívül is, a tanítói hivatallal összefügg. A munka első kiadását nemcsak a fővárosi és vidéki sajtó részesítette kiváló elismerésben, hanem maga a tanítói kar, mint legilletékesebb tényező, annak hasznavehetőségét ecclatansul szintén bebizonyította az által, hogy az első (2000 példányú) kiadást rövid fél év alatt megvásárolta. A könyv új kiadása az 1893. év óta megjelent újabb rendeletekkel és törvényekkel kibővítve. 1896. március második felében okvetetlenül megjelenik s 2 frt előfizetési árért bérmentesen fog megküldetni. Az előfizetési pénzeket és megrendeléseket szerzőhöz (Kolozsvár, kir. tanfelügyelőség) kell címezni. ** A Szalay-Baróti-féle magyarok történetéből most jelent meg a 30. füzet. Ebben is még Mátyás király kora van tárgyalva. A fejedelem hadakozásai a török ellen, a cseh háború, a hadi szervezet Mátyás korában, a király családi élete, utolsó napjai, jelleme, stb. mindezt a megszokott világos előadásban, könnyedén igazán a művelt közönségnek való módon adják elő a szerzők. A műmelléklet Lotz falfestményét adja: »Hunyadi János haláláét, a többi szövegbe nyomott kép a következő: Sabác vára, Kinizsi Pál kardja, Kinizsi Pál páncélinge és sodronyos fejtakarója. Harc magyarok és törökök között. Mátyás király arany emlékérme. III. Frigyes császár. Bécs városa 1485 táján. Bécs a XV. század végén. Mátyás király kardja. Mátyás király kisebb pajzsa. Beatrix királyné aláírása. Mátyás király ezüst garasa. Buda, Mátyás király idejében. A budai királyi palota nyugot felől. Mind e képek vagy rajzok eredeti fölvételek után készültek. A munka, mely még ez évben teljesen be lesz fejezve, a Wodiáner F. és fiai cégnél rendelhető meg. Budapest, Andrássy-út 21. Ára füzetenkint 30 kr. ** Énekköltészetünk érdekében a következő felhívást vettük: Gerhardt Pál azon költők egyike, a kik a protestáns egyházi énekköltészet felvirágoztatásához nagyban hozzájárultak s megérdemlik, hogy az utókor ne engedje az enyészet tengerébe merülni. Gerhardt költészetének ismertetését tűztem ki magam elé célul, s hogy munkám teljes legyen, Gerhardtnak a magyar prot. egyházi költészetre gyakorolt hatásáról is meg kívánok emlékezni. A feladat azonban igen nehéz, mivel magyar énekköltészetünk a XVII. században nagyon gazdag. Hogy tehát gyorsabban haladhassak, tisztelettel kérem mindazokat, kik az egyházi énekköltészet terén jártasak, hogy jóakaratúlag támogatni s munkámat megkönnyítő adatokat rendelkezésemre bocsátani szíveskedjenek. Minden útbaigazítást, legnagyobb köszönettel fogadok. Budapest, I. ker, Úri-utca 43. Adorján Ferenc. ** »A baptista« stb. cím alatt 1895-ben megjelent népies füzetkém első kiadása teljesen elfogyott. Minthogy azonban megrendelések hozzám még ma is érkeznek, azon meggyőződésemből kifolyólag, hogy szeretett egyházam érdekében jó munkát végzek, elhatároztam magamat a második kiadást is sajtó alá rendezni. Felkérem ennek következtében lelkésztársaimat egy hó leforgása alatt velem egy levelezőlapon tudatni, hogy kinek és hány példányra leend szüksége? Ha annyi előfizető jelentkezik, hogy a nyomtatási költségek fedezve lesznek, a sajtó alá rendezés munkájához azonnal hozzá fogok; ellenesetben pedig hagyom a kiadást, a Horatius parasztjával »dum defluat amnis«! Egy példány ára 10 krajcár leend. Püspök-Ladány, 1896. Eröss Lajos, ev. ref. lelkész. ** A »Magyar Földmives* gazdasági havi füzet most lépett a XlV-ik évfolyamába s megjelent Vasadi Balogh Lajos szerkesztésében. A füzet igen csinos kiállítású és tartalma szakszerű, változatos és élénk. Előfizetése egész évre 1 frt, mely a kiadóhivatalhoz Gyúróra (Fehérmegye) küldendő. Ezt a lapot nemcsak olcsóságáért, de igen hasznos voltáért is ajánljuk a t. közönség figyelmébe. A kisbirtokos gazdák, általában mezőgazdasági ügyünknek egyik legbátrabb szószólója.