Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

meg. Úgy halljuk, hogy a nagyszombati estély csak kezdet. Folytatják s lassanként sorra felkeresik, tanárok és ifjúság főként a szomszédos nagyobb városokat. A munkásoknak tanulmányutak ezek, a híveknek épülés minden ily összejövetel. Isten áldása legyen nemes munkájokon ! ISKOLA. Székfoglalók a debreceni kollégiumban. Nov. hó 28-án négy újonnan választott tanár foglalta el székét a debreceni ev. ref. főiskolában. Rég időből fenmaradt szép szokása még ez némely protestáns, leginkább a főiskola jellegével fölruházott intézeteknek. Az új tanár teljes ambícióval dolgozza ki szakköréből választott értekezésének tárgyát, hogy első bemutatása alkalmával igazolja hívatottságát. így tettek most is Debrecenben dr. Helle Károly jogakadémiai, Ferencey Gyula bölcsészeti akadémiai, Török Péter és dr. Peezkó Ernő főgimn. tanárok. A főiskola dísztermében, hol a székfoglalás ünnepélyes aktusa lefolyt, számosan jelentek meg. Ott voltak a tiszántúli egvházkerúlet, debreceni egyház, Debrecen szab. kir. város képviselői, többen a város társadalmából, a tanárok és a tanuló ifjúság. Az elnöki emelvényen Kiss Áron püspök, gr. Dégenfeld József egyházkerületi főgondnok, Simonffy Imre polgármester, iskolai főgondnok, Sass Béla akadémiai és Bóczi Imre főgimnáziumi igazgatók foglaltak helyet. A főiskolai kántus éneke után Kiss Áron püspök fölhívta az új tanárokat székfoglaló értekezéseik felolvasasara. Elsőnek dr. Helle Károly szólalt meg. Rokonszenves megjelenése élénk előadással párosult. Értekezése »A jogegység alapjairól a modern kereskedelmi tankönyvekben* széleskörű olvasottságról és ismeretről tett bizonyságot. Utána Török Péter értekezett a >lélegzésről* mindvégig vonzó modorban, az életből vett találó példákkal és hasonlatokkal. Nagyok és kicsinyek^ részéről tetszés jutalmazta. Ferenczy Gyula egy filozofus imponáló nyugalmával kezdte meg hatalmas értekezesét a »szumerekről és akkádokról*, a mi legrégibb őseinkről, emez egykor Assyriában lakó, s a műveltségben nagy előhaladást tett népfajokról. Sok kutatás s gazdag keleti nyelvismeret tünt ki értekezéséből, jeléül annak, hogy ő a falusi papságban eltöltött éveket is felhasználta tudományának gyarapítására. Az utolsó székfoglaló tanár, dr. Peczkó Ernő fölléptét méltán kisérte nagy érdeklődés. Mint premontrei kanonok hagyta oda egyházát s cserélte fel a gazdag stallumokat a mi szegénységünkkel. Miért? Nem világi érdekből (pedig még egészen fiatal ember), hanem a mint kinyilatkoztatta, lelke sugallatára, meggyőződésből. Erős fogadást tett, hogy meggyőződéséhez s új egyházához hü marad véglehelletig. Vallomástételével zajos hatást ért el. »A szahadságharc költészetéről* értekezett hévvel és erővel, mint a hogy azt tárgya megkívánta. Kiss Áron püspök, Sass Béla és Bóczi Imre igazgatók üdvözlő beszédeik után az ünnepély véget ért. Este a kollégium tanárai új kollégáik tiszteletére kedélyes bankettet rendeztek. EGYESÜLET. A Magyarázatos Biblia érdekében a M. P. Irodalmi Társaság titkára a bibliamagyarázattal foglalkozó tanárokhoz, lelkészekhez és más szakferfiakhoz következő nyilt kérelmet intézte: »A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmánya, többfelől jött sürgetésnek engedve, f. évi nov. 17-iki ülésében elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésén egy olyan »Magyarázatos Biblia* készíttetését és kiadását indítványozza, mely tudományos alapon állva, de a gyakorlati szükségeket tartva szem előtt, az igehirdetőknek bihliamagyarázati segédköngvül, a bibliakedvelő közönségnek bibliaolvasó kalauzul, mintegy családi bibliául szolgáljon. E célból Szász Károly dunamelléki püspök úr elnöklete alatt, tervező bizottságot küldött ki, hogy az a vállalat irodalmi és pénzügyi részére javaslatot késztísen s a dolgozótársakat felkérje. Ez a bizottság mindenekelőtt a készítendő munka természete s a részt veendő munkások munkássága felől akar némi előzetes tájékozást szerezni, mert azt tartja, hogy ily nagy vállalatot csak az összes illetékes tényezők hathatós közreműködésével lehet sikerre juttatni. E végből a tervező bizottság elnökének. Szász Károly dunamelléki püspök úrnak nevében és megbízásából, tisztelettel felkérem címedet arra, hogy a »Magyarázatos Biblia* előállításában részt venni s az előállítás és kiadás módozataira vonatkozó véleményét és javaslatát az alábbi kérdésekre adandó válasz alakjában velem 1897 január hó végéig közölni szíveskedjék. 1. Milyen »Magyarázatos Biblia« volna a fenti célra legalkalmasabb? a szokásos tárgyi, hittani és homiletikai magyarázatok az ó- és újtestamentumi részekben milyen arányban foglaljanak helyet ? s az isagogicai kérdések milyen méretben vétessenek fel? 2. Terjedelemre nézve lehetne-e maga a magyarázat pl. kétszerte, vagy háromszorta annyi, mint a Biblia 75 ív szövege, s ekként szabhatnók-e az egész munkát öt negyveníves, vagy hét negyveníves kötetre? 3. Mely ó- vagy új-szövetségi könyvek magyarázására vállalkoznék címed ? mikorra készíthetné el ? s minő tiszteletdíjra reflektál? 4. Az egyöntetűség kedvéért miként kellene a szerkesztést és a revíziót szervezni, s ki legyen a szerkesztő ? 5. Mily úton-módon lehetne a vállalatra szükséges 16 — 18 ezer forintot előállítani? Szives jóindulatát a szent ügy iránt s becses válaszát január hónap végéig bizalommal kérve, kiváló tisztelettel maradok Bndapest (IX. Pipa-u. 23.), 1896= december hóban. kész szolgája Szőts Farkas, a M. P. írod. Társaság titkára.