Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

bár a XVI. századbeli népességét és erejét soba többé el nem éri. — A munka négy részre oszlik. I. Az egyház keletkezése és küzdelme 1658—1711-ig. II. Az elnyomatás kora 1711—1773-ig, mikor templom nélkül nyomorognak. III. Az egyház újraéledése, fejlődése 1773-tól napjainkig. IV. A tanügy. — A csinos kiállítású füzet nagy egyházszeretettel és gondos utánjárással beszéli el az egyház százados viszontagságait, melyeket mindenütt eredeti okmányokkal támogat. Előadása tiszta, könnyed, kellemes. A jobb egyházközségi mongrafiák közül való és Radácsi György, sárospataki theol. tanárnak van ajánlva. Mi meg a történetkedvelőknek ajánljuk pártoló figyelmökbe. Megrendelhető a szerzőnél Abauj-Szepsiben. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története* című munkából most jelent meg a 69-ik füzet, a melyben Gracza György szerző Budapest fölszabadulását. az osztrákok igája alól írja meg a szokott érdekességgel. A füzet egykorú képei ezek: Részlet a nagy-sallói ütközetből. A kéméndi csata 1849. ápril 20-án. A komáromi vár ostroma 1849. március 31-én. A komáromi vár hadi térképe 1849-ben. Petőfy-emléklap. Guyon Richárd tábornok mint lengyel zsidó, midőn a komáromi vár ostromvonalán akar keresztülcsúszni. Részlet az 1849-ik ápril 26-án vívott szőnyi csatából. Vetter Antal honvédtábornok, Részlet a szőnyi csatából. ** »A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Történetéből* (Wodianer F. és fiai budapesti kiadó cég kiadásában most érkezett hozzánk az 50-ik füzet, mely a XVII. századnak eseményekben leggazdagabb de egyszersmind legszomorúbb korát a harmincéves háború kezdetétől 1629-ig tárja elénk. Egész Magyarország a háború lángjaiban, melyek irtó tápot nyernek a Németországban egy Mannsfeld, egy Wallenstein alatt dúló világeseményü háború borzadalmaitól. A megkapó előadást az egykorú arc- és csataképek egész sora eleveníti a törökverő zentai csatát ábrázoló külön műmelléklet Buchtenberg metszete után. A többi illusztrációk a következők. II. Ferdinánd Frigyes pfalzi választó, Forgách Zsigmond nádor, A Querela Hungáriáé első lapja, Bethlen Gábor érme. A fehérhegyi csata, Bethlen Gábor lovas képe, III. Ferdinánd ifjúkori arcképe, Eszterházy Miklós nádor arcképe és aláírása, III. Ferdinánd koronázása, Mansfeld Ernő herceg, Wallenstein. A szőnyi béke utolsó sorai. ** »A magyar nemzet története* című tízkötetes nagy munkából, mely az Athenaeum kiadásában jelenik meg, most került könyvpiacra a 88. és 89 füzet. Ezekben a füzetekben Angyal Dávid Báthory Gábor uralkodását, az 1613-iki országgyűlést, Bethlen Gábor uralkodásának kezdetét írja le, és erre a korszakra vonatkozólag számos képes ábrázolat, azon korbeli arckép díszesíti a füzeteket. Bethlen Gáborról két egykorú metszet után készült arcképet találunk, ugyancsak közölve van legerősebb ellenfelének Forgách Zsigmondnak arcképe is szintén egykorú metszet után. Mint igen értékes műmellékletek vannak a füzetekhez csatolva: X. Károly Gusztáv svéd király találkozása II. Rákóczy Györgygyei«. Egykorú rézmetszet Dahlberg E. svéd táborkari főnök felvétele után, »Zrínyi Miklós a költő* Tbomas János egykorú rézmetszete után, melynek egyetlen eredeti példánya gróf Apponyi Sándor birtokában van; »WT

eisz Mihály halála* régi olajfestmény után, mely az ezeréves országos kiállításon is látható volt. Az egyes füzetek ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 20. EGYHÁZ, Aranykönyv. Két Dégenfeld gróf nemes tettéről kell e helyen említést tennünk. Az egyik Degenfeld József gr., a ki egyházkerületi gondnokká történt beiktatásakor egyházi és iskolai célokra 2000 frtos alapítványt tett, a másik Degenfeld Sándor gróf, nagybányai egyházmegyei gondnok, a ki a millennium emlékére egyházmegyéjének közpénztára javára 1000 frtot adományozott. Egyházi értekezlet. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület egyházi értekezlete f. hó 20-án Debrecenben gyűlést tartott Balogh Ferenc és Simonffy Imre elnöklete alatt. A jegyzői tollat dr. Bartha Béla vitte. Hogy az őszszel az értekezlet össze nem jött a kitűzött helyen (Szatmár) és időben (okt. 31.), annak oka mindkét elnökének (Lukács Ödön, Kovács Ferenc) bekövetkezett halála. Az ő haláluk fájdalmas veszteség, s főleg Lukács Ödön váratlan elhunyta a legnagyobb mértékben megdöbbentő. Emléküket jegyzőkönyvben örökítették meg. Elhatározták, hogy Szabó János esperes N.-Váradon tartott beszédét nemkülönben az ottani felolvasásokat egy füzetben 300 példányban kinyomatják. Zsigmond Sándor pénztárnok beterjesztette jelentését. A pénztár jelen állása 990 forint 60 kr. Balogh Ferenc az értekezlet reformjára vonatkolag rendkívül fontos indítványt nyújtott be, mely jelentéstétel végett egy bizottságnak adatott ki. Jövő évi közgyűlés helyéül Szatmári tűzték ki. — Nagyon helyesen. Az egyházi értekezletekre fontos hivatás vár napjainkban, mikor az egyház belső élete szemlátomást sínylődik, sorvad. A lelkészek ellátása és a trónbeszéd. Együtt vannak az űj képviselők s a két ház tagjait budai palotájában f. hó 26-án fogadta a koronás király. Hozzájok intézett trónbeszédjében megemlékezik a lelkészek anyagi helyzetének a javításáról is. A trónbeszéd emez érdekes panasza így szól: »Kiváló gondját fogja képezni (t. i. a kormánynak) a lelkészek anyagi helyzetének javítása is; a mindkét szertartású katholikusoknál ez a főpapság közreműködése mellett, a kongrua rendezése alapján fog megtörténhetni; míg a többi bevett vallásfelekezetek lelkészei javadalmainak kiegészítése tekintetében az autonom egyházak jogainak épségben tartása mellett kormányunk önök elé javaslatot fog terjeszteni«. — Nagyon helyes. Csak minél előbb és minél teljesebben jöjjön az a rendezés. Egyházaink rohamos pusztulása sürgősen követeli a gyors mentést. Itt igazán proximus ardet.